Álmaink netovábbja rövid idő alatt immár rózsaszínû valósággá vált. A szupermagazinok szupermagazinja, a Nagy Bevásárlóközpont kitárt karokkal és szélesre nyitott ajtókkal várja-állja a vásárlók rohamát. Az ócska ,,orosz piac? mellett egyik napról a másikra kinőtt a földből a XXI. század kívánalmainak és a ,,multik? elképzeléseinek, terveinek megfelelő, fertályunkon egyelőre egyedülálló ,,pénz(el)verde?, téglavörös falaival és villogó névjegyével színesítve városunk egyik legszürkébb és legelhanyagoltabb terét.
Új járdák, új parkolók létesültek körülötte, félig-meddig eltûntek a hajdani hepehupák, azért még mindig van sár is, szemét is, gödör is bőven a környékén. De hát egyszerre nem lehet európai szintûvé varázsolni egész Sepsiszentgyörgyöt. Jó, szép, tetszetős, tartós munkához időre van szükség még a tőlünk nyugatabbra élő és nálunk befektető vállalkozók számára is. Fontos az, hogy az üzlet már beindult, és ,,lassan? kezdi visszahozni a befektetett milliárdokat.
A vásárlók fogadására a bevásárlóközpont előtt kétnyelvû, vörös feliratú figyelmeztető és eligazító táblákat állítottak ki, az előcsarnokba lépve pedig hatalmas zöld feliratú tábla üdvözli az idvezülni vágyókat. A román nyelvû szöveggel nem is lenne semmi bajom, hogy aszonygya: BINE A?I VENIT, az sem lenne baj, ha ott díszelegne a WELCOME felirat is, csak egy kissé a magyar nyelvû üdvözlő felirat döbbentett meg: ISTEN HOZTA!
Ezt a feliratot szívesen olvasom, olvasnám a templomaink ajtaján, kapuján, vagy a székely, faragott díszkapukon, de nem itt, nem egy vásárcsarnok bejáratára akasztva! Hagyjuk az istenünket a templomainkban, lelkeinkben, ne vigyük a piacra őket! Nem ott van a helye. Mert a Billa Negra vagy Rosa nem apácazárda?
Helyesebb lenne talán az olyan felirat, hogy: ,,PÉNZ LEGYEN A BELÉP?NÉL, ÜRES TÁRCA ÉS ÜRES SZATYOR A KILÉP?NÉL!? Mert ugyebár az emberfiát nem a jóisten viszi a legtöbb esetben a vásárcsarnokba, hanem a kíváncsisága és a laposabb vagy kövérebb pénztárcája. Annak idején Jézus a jeruzsálemi templomcsarnokból kiseprûzte az árusokat, ha szelíd galambokat árultak, akkor is, mai szóhasználat szerint a ,,biznicárokat?, most meg mi függesztjük ki az Isten nevét egy vásárcsarnokra?!
Oh, változó idők, változó, vállalkozó emberek?
Két egyenruhás ,,kerub? árgus tekintete között lépek be a csarnokba, magam előtt tolva a ,,tolvajszekeret?, szemem káprázik, homlokomon csillog a veríték a kondicionált levegőtől, imát rebegek, hogy elég legyen a nálam lévő vérszegény lej mennyisége, hogy a pénztárgépnél majd kimondhassam az áment, amikor megtudom, mennyiért is vettem a cikláment?
Bizony mondom, kis jövedelmû sorstársaim, bármennyire is nagy az olcsóság ebben a modern csarnokban, ha kíváncsiságotoknak eleget téve mégis betévedtek ide, jó tudnotok, hogy nem apácazárdába léptetek be, hanem egy szemfényvesztő helyre, ahol a sok olcsó csillogás között eltûnik a pénzetek, oda vándorol, ahol sokkal több van, mert ő is ott szeret csillogni, ahol az előkelő dollárok, eurók?
BÉKE A KIMEN?NEK!
Simó Edmund
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.