Uniós szélbenRiport: A kisüsti útja Háromszéken

2005. március 9., szerda, Archívum 2003–2007

l A cefre l Csernobil s a gyümölcs l Van-e jövője a kisüstinek? l Ellenszél Európa felől
l Gebula, dühü, gübü és lütyü l Velencei whisky l
Hol van az ipartörténeti statisztika?
Háromszéki viszonylatban nem ismerünk kimutatást arról, hogy mennyi pálinkát főztek évenként azok, akik engedéllyel rendelkeztek, s eleget tettek vámolási kötelezettségeiknek, és arról sem, hogy évenként hány pálinkafőzde mûködött itt. A vármegye millenáris emlékkönyve is csak a szesz- és sörfőzdékről ad eligazítást, akárcsak a Marosvásárhelyi Iparkamara 19. századi kimutatásai. Csak sejteni lehet, hogy a háziipar aranykorszaka régebbre esett, amikor fiatalabbak voltak gyümölcsöseink, amikor nem pusztítottak még ennyire a gyümölcsfák kártevői, amikor a fiskálisokkal is jobban szót lehetett érteni, s több volt a cefre.
Gyorsleltár ma
Hevenyében összeszámolva, megyénkben negyedszáz főzde kínlódik idén a cefrehiánnyal: Feldobolyban, Papolcon, Zabolán, Gelencén, Ozsdolán, Felsőlemhényben, Kézdicsomortánban, Szárazpatakon, Kézdikő­váron, Altorján, Futásfalván, Felsőcsernáton­ban, Albisban, Sepsiszentkirályban, Kálno­kon, Zalánban, Nagybaconban, Magyarher­mány­ban, Bibarcfalván, Baróton, Erdőfülében, Vargyason, Bölönben, Lügeten. Egy-egy szünetel, mások jobb esztendőre várnak. Nem egy hajdanában híres főzde vált ebek prédájává, melynek szilvóriumáról regék keringtek, hogy csak a sepsimagyarósit említsük. Ennek nedûjéről külön rádióadásban beszélt a falu jeles szülötte, az Amerika Hangja rádióállomás munkatársa, Kóréh Ferenc (1910-1996).
A cefre
Nem kutattuk a szó eredetét. Az Új magyar lexikon ezt írja: ,,erjesztéshez előkészített, élesztővel vagy más erjesztő mikroorganizmusokkal beoltott, cukrot, alkoholt stb. tartalmazó folyadék (pl. gyümölcs, szőlő, árpa)?. Ki nosztalgiázik, ki pedig nem szívesen emlékezik vissza azokra az évekre, amikor a diktatúra komolyra vette a dolgot, nem szabadott gübülni otthon, s ha a szomszéd megérezte a cefre szagát, és jelentett, akkor régen rossz volt a gazdának. Találkoztunk olyan férfiemberrel, aki rangsorolni is akarta a nedût: szilvapálinka, körtepálinka, vegyes körte vackorral, almapálinka, körte és alma vegyesen, rozspálinka (a régiek rozsolisa). Utóbbinak egyik kiváló ismerője az Uzonban élő Brinyi Ferenc. Hozzá hasonló rozsolisos mesterre bukkanunk a felső-háromszéki Szentföldön.
A cefréről szólva el kell mondanunk, hogy minden idők egyik legnagyobb cefrerecept-tulajdonosa, cefrék kikísérletezője volt az olaszteleki tanyai Nagy Imre (1878-1944), akinek hagyatékában a legkiválóbb cefrekészítési és -kifőzési módok maradtak meg. Úgy érezzük, hogy jó szolgálatot teszünk a témakör iránt érdeklődőknek, ha lapunk Gazdakör rovatában majd közreadunk néhányat ezekből a gyakorlatban kipróbált receptekből.
Haldoklik a pomológia?
Úgy lehet, hogy igen, vagy legalábbis a megye egy-egy területén. Hol vannak a régi jó csemeteiskola-teremtő kántortanítók, hol vannak a baróti Nagy Mihályok, az árkosi Faluvégi tanítók, akik nemes csemetékkel és tanácsokkal látták el az egész környéket? Hol van a gidófalvi Kátai-féle gyümölcsöst teremtő áldott kezdeményezés?
Szilvászalánban (lám, a sok száz szilvafájáról híres falu ragadványnevet is kapott), Bencefalván Málnási Pali barátommal, rokonommal és az ottani főzde kazánmesterével, Málnási Attilával beszélgettünk. Előbbi szerint a cefrehiány egyik oka az, hogy ,,a szilvások ki vannak vénülve, kevesen foglalkoznk azok újratelepítésével, felfrissítésével. Megfigyelésem az, hogy nálunk a szilvatermés a csernobili fertőzés után fokozatosan esett.? Miként azt Málnási Pál - t. Nagy Loránd Géza volt református lelkészük után - állította: a zaláni szilvapálinka Budapesten aranyérmet kapott! Málnási Attila elmondta, hogy ,,Angliában is ismerik a mi pálinkánkat, mert a tavaly oda is vittek belőle olyat, ami négyéves volt! Az első pohár feldobja az embert, a második tartja még a horgasinat, a harmadik kezdi elütni, s megy lefelé a lejtőn.?
A 2004-2005-ös főzési év az utóbbi esztendők egyik legszerencsétlenebbje: ,,gyenge volt a gyümölcstermés, nem a legjobb az alma sem, jobbacska volt a körte. A szilvatermés 2004-ben olyan gyenge volt, hogy még egy szilvás gombócra sem futotta belőle.?
- Ilyen gyenge években nem segíthet be önöknek a regáti szilva? - kérdeztük.
- Én főztem regátiból, jól eresztett. Nincs lehetőségem felvásárolni, nekem sokba kerül a szállítás - magyarázta Sáfár György Zabolán.
- Árucsere formájában, ha hozzájut az ember, úgy megéri. A regáti szilva jó, a szentgyörgyi Horticom-féle, nagy szemû, nemesített rosszul eresztett - mondja Marósi Sándor, a kálnoki főzde tulajdonosa.
Üstről üstre
A híres zabolai Sáfár-féle főzde nem mûködött. Történelmi múlt van, cefre nincs.
- Az én nagyapámat a gróf hozta ide. Akkor kezdett ő főzni Páván - indította kis ipartörténeti tájékoztatóját III. Sáfár György, akinek az édesapja is György volt. - Az ő tudományát apám folytatta. ? hozta a főzdét Zabolára. Nyugdíjasként vettem át 1991-ben. A fináncokkal soha nem volt bajom, a minőségért én felelek!
- Én csak 1992 óta mûködöm - így a gelencei Deák József, akinek klasszikus főzdéje a Malomárok partján áll. - Eléggé bonyolult az engedély beszerzése, sok az utánajárás, nagy a bürokrácia. Nem panaszkodnak a minőségre. A gelencei pálinkának erősnek kell lennie, főleg annak, amit Bukarest felé visznek, hogy tudjon vele intézni az ember. A tavaszra van még főzni való almacefrém. Ha hûvös helyen tárolják, később érik be.
- Jobb sincs, mint a fínom vegyes gyümölcspálinka - mondta Veress Zoltán, a kézdicsomortáni főzde féltulajdonosa. - Mátyás Gergellyel közösen építettük a vadonatúj, modern főzdét. Vanogat cefre. Összegyûjtjük, s egy hónapban egyszer, hétvégeken kifőzzük: 45-50 fokosra eresztjük. Mi vámot nem veszünk, a kifőzés díja literenként húszezer lej.
Alsó-Háromszék cefréjének egy része Sepsiszentkirályba kerül. Itt a Kanyó-féle főzdét a csomakőrösi székhelyû Mari Kft. mûködteti. ,,Asszonyember? főzi itt a nedût, s akárcsak a réginél Kanyó Magdika, Kelemen Marika is a fegyelem őre, a főzdék körül olykor kialakuló nyeletlenkedést hamar rövidre zárja. Vámot vesz a pálinkából, 80 000 lej egy főzet üstdíja. Háromszéken az erős pálinka neve dühü. ,,Ha sokat iszik belőle az ember, olyanná lesz, mint a dühüs (értsd: dühös) kutya!?
Sepsikálnok pálinkája régen híres. Ettől tudta jól játszani a Dani bát a falu jeles színmûvész szülötte, Hosszú Zoltán. ,,Ezt megihatná Veress László színész is - mondták Kálnokon -, sze ő utánozza Hosszút...? A főzde valamikor fenn volt Dávid Tivadarnál. Onnan hozták le ide, és rendezte a kollektív, Ütő Áron és Nagy Károly főztek. A változás után vette meg Magyarósi Kristóf, halála után örökölte, modernizálta fia, Magyarósi Sándor - kerekítette ki a történetet Magyarósi Mihály. Hétvégeken kifőzi az összegyûlt cefrét.
Szilvászalán főzdéje sem régi. Magánkézben van, korszerûbb. E sorok írója még emlékszik, hogy zimankós télben, a meleg kazán tetején, szürke füstben-pálinkagőzben kézzel keverte a cefrét egy füsttől fekete valaki. Most tudom meg: Tarzán volt a neve! Itt tíz literből egy liter a vám, 70 000 lej az üstdíj.
Az erdőfülei pálinka nem csepeg: lakat volt a főzdén. Valamikor ettől énekelt Varga Gyurka, ettől nem tudták bevenni Baconban a Szilveszter-kanyart, s Boros Árpád bányaigazgató, mint a fát, úgy rakatta fel a kocsiba bányamestereit, akiknek megígérte: én kikészítlek titeket, bölcs semmik!
- Ej... sokan ültek ennél az asztalnál - mondja Gál Vilmos, a kiváló főző Vargyason. - Az ingyent szerette mindenki... én töltöttem is. Csak akkor szorult a gatyám, amikor 19 literrel bémaradtam. Támadtak is, de lemostuk a bûnt pálinkával. Arra büszke vagyok, hogy mint pálinkafőzőt, bemutatott engem a Duna Televízió! Főzdénk áll... nincsen cefre.
Bibarcfalván is asszony, Tordai Árpádné Benedek Judit főzi a pálinkát az édesapja - Benedek Barabás Imre - felszerelésével: Összevissza öt napot főztem, gyenge év volt. Az erős pálinkát az ivó emberek nem isszák. ?k inkább a gyengébbet óhajtják. Aki mezőn dolgoztat, szeszből vegyít. Tőlünk a katonák hordják a tiszteknek, a betegek az orvosoknak, s azok, akik bajos dolgaikat intézik vele. 130 000 lejért adtam az almát. Tíz literből három liter nálam a vám...
Dühü, gebula, gübü és lütyü
- A tévében láttam egy modern nyugati főzde felszerelését. A mi kisebb régi főzdéink azzal nem találnak. Ha jön az unió, s már itt van, az ilyen kis főzdéket meg fogják szüntetni, mert azoknak az elvárásoknak nem fogunk megfelelni - mondja T. Benedek Judit. Így igaz, de vannak olyan korszerû berendezések a megyében, s azoknak olyan tehetős tulajdonosaik, akik vállalnak bármilyen változtatást, bővítést... - kockáztatjuk meg. ,,Nem lehet aranyból-ezüstből az a felszerelés, olyant mi is tudunk beszerelni!? - jött a válasz.
- Olyan Isten nem lesz az unióban, aki megállítsa-megtiltsa azt, hogy mi otthon ne gübüljünk gübüt, ne lütyüljünk. S ha azt sem lehet, akkor a szeszt felvigyítjük, s abból lesz a jó gebula, s akkor es iszunk! - így a bölöni kocsma előtt egy atyafi. - Dühü nélkül nincsen öröm, nincsen bánatnak feledése, nincsen keresztelő, konfirmáció, nincsen lakodalom és halotti tor. A magyar ember iszik, s a székely es... Mert amióta népszavazás volt Magyarban, azóta úgy lehet, a székely nem magyar... De mi töltünk a koldusnak es, nem eggyel, kettővel, unitárius pohárból! Én nem rezelek bé: a faluban most is van legalább tíz hely, ahol lütyülnek...
Velencei whisky
Felsőlemhény neve Velence. Itt épített ultramodern főzdét Zsigmond Árpád. Övé a tudomány, a fiáé, Barnáé a kft., feleségéé, Demeter Kláráé (negyedik főzőasszony, akit ismerünk) a főzdében a munka. Fehér üvegből olyan eperfa hordóban színezett rozspálinkával kínál, mely vetekedik a legjobb whiskyvel! A baj az - mondta -, hogy bár licence van, kész a teljes mûszaki vonal, nem tudott piacot teremteni számára... Hogy ne mondja azt, megölte a hazai szeszmaffia. Figyelmeztette a finánc: álljon meg, jönnek az eurós normák.
- S akkor mi van? Állunk elébe - mondták Zsigmondék. - Mit tud olyant követelni, amit mi ne tudnánk megcsinálni...? - A főzde oldalán így biztat a felirat: ,,Éhgyomorra, görcsös hasfájdalmak ellen kiváló. Bátorító-biztató hatása bizonyított!?
Immán válik meg - mondja a borúlátó. - A tejcsarnokokat már igazítják.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-03-09: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás