
Sepsikőröspatak és Sepsikálnok Háromszék önvédelmi harcában
Nem volt véletlen, hogy Orbán Balázs nagy mûvének harmadik kötetében azt írta: ,,Az 1848-49-i szabadságharcban Háromszéket illeti meg a hősiességnek legdíszlőbb babérkoszorúja. Ezen szék volt az, mely Erdély teljes eleste után egymaga állt szembe a zsarnokságnak győzelmes seregeivel...? Mindemellett Háromszék és Erdővidék falvainak - kölön-külön - megvan a maguk negyvennyolcas történelmük. A rendszerváltozás utáni években március idusán sorra ismertettük a kiemelkedő háromszéki eseményeket, Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kökös, Szentivánlaborfalva, Sepsiszentkirály külön megírt negyvennyolcas históriáját. Ez alkalommal ismét két sepsiszéki település, Sepsikőröspatak és Sepsikálnok harcos régmúltjába pillantunk vissza.
Tíz vértanú
Sepsikőröspatak nem esett messze a negyvennyolcas események központjától, Sepsiszentgyörgytől, sem pedig Árkostól, ahol az övédelmi harcnak olyan jeles személyiségei éltek és munkálkodtak, mint a kőröspataki származású Kiss Mihály és Árkosi Mihály. A falu három gyülekezete, a római katolikus, az unitárius és a református együtt élte át lelkészeikkel egyetemben a forradalmat, s abban többen is részt vettek: tisztek és közhonvédek egyaránt.
Nagy Géza, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre a negyvennyolcas vértanúknak a Nemere újságban és a Székely Nemzetben közölt névsorában tíz sepsikőröspatakit jelölt meg. Orbán József, Lunga Mihály, Purczi János, Szinte Lajos és Szőcs György a nevezetes hétúri csatában esett el. Veress András a hidvégi csatában, Pánti Mihály Borgónál, Bedő Dénes Besztercénél, Bálint Mózes pedig nem messze szülőfalujától, az emlékezetes szépmezői ütközetben adta vérét a szabadságért. Bedő Ferenc (az előbb említett Bedő Dénes testvére) végzett unitárius teológus az árkosi Barabás János ugyancsak végzett unitárius papnövendékkel, a református vallású, uzoni születésû Bántó Sándor gazdatiszttel és a homoródalmási Sebestyén József unitárius papnövendékkel együtt az udvarhelyszéki Székelyszentmihályon történt román betörés áldozata lett. Az agyagfalvi népgyûlésről visszatérő fiatalokat bestiális módon meggyilkolták. A halottakat az Ugron-kúria kertjében hantolták el. Később exhumálták őket, s a kert útra néző felében 1907 júliusában díszes emlékmûvet emeltek számukra, amely most is áll. Rajta ez szöveg olvasható: ,,A szentmihályi vértanúk emlékének. / Itt nyugszik azon négy székely ífjú / kiket az oláhok / 1848. november 6-án / az Ugron-kúria udvarán / kegyetlenül legyilkoltak. / Pihenésük legyen / csendes / a honi földben, melyért / életüket áldozták. Az emlékmûavatón az ünnepi beszédet dr. Nagy György országgyûlési képviselő mondta.
A kőröspataki tíz vértanú nevét emléktáblán örökítette meg a helybeli RMDSZ 1998-ban. Az emléktáblát a mûvelődési otthon előtt álló hősi emlékmûre helyezték el.
Hogy mennyire áldozott ez a település is a szabadságharcban, abból is kitûnik, hogy a kőröspatakiak megértették laborfalvi Berde Mózsa kormánybiztos parancsát. Összeírtak minden katonaköteles férfit 18 és 50 év között, akiket nemzetőri századokba és zászlóaljakba osztottak be. A falu népe akkor saját költségén 34 nemzetőrt öltöztetett be és ,,állított elé?.
1890-ben - 41 évvel a szabadságharc bukása után - még hét életben levő, a forradalomban részt vevő kőröspataki veteránt említ az irodalom, akik akkor a Rikán Belüli Honvédegylet tagjai voltak. Ezek: Bölöni János, Fülöp József, Jakabos János, Molnár István, Sebestyén Dénes, Ütő Mózes és Vikárus Lajos, mindannyian közhonvédek voltak. Későbbi kutatás során előkerült Birtalan Sándor neve is.
Kőröspatak két negyvennyolcas tisztet is adott a forradalomnak: gróf Kálnoky Pál alezredest (akit Pálmay József a háromszéki nemes családokról írt munkájában a ,,hős Bethlen Gergely? segédjeként jelölt meg) és Nagy Dániel alhadnagyot, utóbbi börtönt is szenvedett a szabadságért.
Kálnoky Pál gróf 1814. február 7-én született és 1881. február 14-én hunyt el Sepsikőröspatakon. Édesapja, Kálnoky János császári-királyi tábornok és földbirtokos volt. Római katolikus fiatalként jogot végzett, majd az erdélyi udvari kancellária titkára. Vallva a kor forradalmi eszméit, 1848 szeptemberétől önkéntes lett a Kossuth-huszárezred Háromszéken alakuló osztályánál. Részt vett a Székelyföld, majd Háromszék védelmében. 1849 februárjában hadnagyi, később főhadnagyi és alszázadosi, majd alezredesi rangot kapott, áprilisban 3. osztályú érdemrenddel tüntetik ki. ,,Kőröspataki Imre és Pál grófok családi fegyvertárából került ki s szólalt meg azon kis, másfél fontos ágyú, amellyel Gábor Áron azt hirtelen felszerelve Hidvégnél megfutamította az ellenséget? - írja Nagy Sándor a háromszéki övédelmi harcról szóló könyvében. A szabadságharc bukása után Kálnoky Pál hazatér, és haláláig birtokán gazdáskodik. 1865-től Háromszék vármegye országgyûlési képviselője volt.
Nagy Dániel (szül. 1807) alhadnagy volt a 15. székely határőrezredben. 1848 októberétől a Székelyföldet, majd Háromszéket védi a császári csapatokkal szemben. Századosként nevezik ki a 2. székely határvédzászlóalj beszterecei hadosztályához. A forradalom bukása után másfél évig tartják vizsgálati fogságban, Nagyszebenben halálra ítélik, de nem végzik ki, büntetését Josefstadt börtönében tölti le. 1862-ben Háromszék aljegyzője, majd Brassóba költözik, a Rikán Belüli Honvédegylet tagja lesz.
,,Mi sem maradunk adósak...?
- mármint az ellenségnek kijáró ütlegelésben - állították a szomszéd falu, Sepsikálnok férfiai, akik nem csak rokonszenveztek a szabadságharccal, hanem részt is vettek a forradalomban. Ez az akkoron is kis létszámú település 26 nemzetőrt állított ki a harcra, és hét vértanúval áldozott a szabadságért. Bedő Áron huszár Fogarasnál, Bedő József a hidvégi ütközetben, Komán László és Téglás Ferenc Hétúrnál, Nagy Tamás és Vaska Áron Borgónál, Tanászi Áron pedig a Tömösi-szorosban zajló véres ütközetben áldozta életét a haza szabadságának oltárán. Nem kevés azoknak a száma sem, akik szerencsésen hazatértek a szabadságharcból, s mint a Rikán Belüli Honvédegylet tagjai, részt vettek a legkülönbözőbb ünnepi megemlékezéseken. Ezek: Bedő Dávid és Bedő László, Dávid Mózes, Dombi Sámuel, Imreh András, Incze János, Sebestyén István, Sikó Károly, Szapta György, Szász Mihály és Szász Ferenc, Szabó Mózes, Ütő Ferenc és Vajna Lajos, összesen tizennégy személy.
Incze János huszárnak az unitárius temetőben álló díszes sírköve átvészelte az elmúlt viharos századot. Sírhantját az egyház kitakaríttatta, sírfeliratát személyesen Orbán F. Dezső unitárius lelkész újraírta, hogy olvasható legyen. Íme:
INCZE JÁNOS
Nemes székely huszár
1848-9-ben a szabadságért
végig küzdött, éltében
tettei, hamvaiban
alapítványai őrzik nevét.
Emléke áldott.
Nyugodjék csendesen
1817-1903.
Incze János életrajzából tudjuk, hogy kétszáz koronát adományozott a kálnoki unitárius egyházközségnek, s meghagyása szerint a kamatból vallásos tartalmú könyveket kellett vásárolni és azokat jutalomként szétosztani a legjobb eredményt elért tanulóknak. A kamatból kellett gazdagítani az egyházközség könyvtárát is, állni a templom és az épületek időnkénti tatarozását. Összes ingó és ingatlan vagyonát az egyházra hagyta. A következő idézet hûen tükrözi a szabadságharcot megjárt katonaembernek a falu és az egyház iránti elkötelezettségét, áldozatkészségét: ,,...A dicső múltban, midőn a kardok hegye írta a történelmet, családunknak minden tagja fegyverrel kezében, élete kockáztatásával védte a haza határait, szent ügyét és érdekeit, tehetsége szerint hozzájárult a vitéz székely huszárság fejét övező hervadhatatlan korona kiérdemléséhez mindaddig, míg kezemből, a család végső tagjának kezéből a világosi rút árulás kiragadta a kardot: az áldásos béke nyugalmas ölén, most és ezután, midőn a zúgó harcok fergetegei rég lezajlottak, elcsendesültek, hadd védje az ártatlanságot és ennek szent érdekeit szerény alapítványom, folytonos növekedéssel és erősbüléssel ébresszen hitet, reményt, szeretetet, legyen hathatós építője az erénynek, és maradjon rajta, gondozóin és azokon az ártatlan lelkeken, a kálnoki unitárius egyházközség ífjú hajtásain, s mindeneken, akiknek szerény alapítványom szánva van. Kálnok, 1900. évi szeptember hó 9-én. Kívánom, hogy mindig Incze János székely huszár alapítványa címen és néven kezeltessék.?
Kálnok negyvennyolcas hőseinek soraiba kell emelnünk egy másik Incze Jánost is, aki - feltételezzük - honvédként harcolta végig a szabadságharcot, s miként sírfeliratából kitûnik, 1808-ban született. A református temetőben lévő síremlékéről Szígyártó András kálnoki lakos tudósított. Rajta a következő felirat olvasható:
Incze János
Székely gyalog katona
haláláig volt hazájának jó fia.
Éltében számlált 72 éveket
s végig tisztességben töltötte ezeket.
mh. 1880 nov. 7
Béke porának
Miként azt t. Orbán F. Dezső, a kálnoki RMDSZ elnöke közölte, még ennek az évnek a nyarán emlékparkot létesítenek a kálnoki dr. Bedő Albert Elemi Iskola előtti téren, emlékkopján örökítik meg a kálnoki negyvennyolcas hősök névsorát. Az emlékkopját a külföldön élő Szilágyi Jenő népmûvész, néhai Bálint András kálnoki faragómester tanítványa fogja elkészíteni. Ez a park lesz a mindenkori nyílt téri megemlékezések színhelye.
Kisgyörgy Zoltán