Horváth Albert, Háromszék ?48-as főkirálybírája
Horváth Albert vagy teljes nevén Széplaki Petrichevich Horváth Albert a legismertebb háromszéki főkirálybírók közé tartozott, nemcsak azért, mert a szabadságharc idején állt a szék élén - és ennek az eseménynek nagyobb teret szenteltek, mint általában más történéseknek, de a figyelmet felhívta akár diktatórikus módszerektől sem vonakodó - ha úgy gondolta, hogy szükség van ezekre - magatartása. Nem könnyû időszakban vezette Háromszéket, mert főkirálybíróságának ideje (1838-1849) egybeesett a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életben megújulást hozó reformkori eszmék kibontakozásával.
A főkirálybírák a székek első tisztségviselői voltak, ők feleltek mindenért, ami a térségükben történt, tulajdonképpen a központi hatalom megtestesítői voltak, a felettes hatóság, a Főkormányszék rendelkezéseit nekik kellett intézniük, és végrehajtásukkal is őket bízták meg. A főkirálybírót meghatározatlan időre választották, és tisztségét rendszerint haláláig viselte, anélkül hogy egyszer is újraválasztására sor került volna. Kivéve, amikor magasabb beosztásba jutva távoznia kellett helyéről.
A Horváth család származási helye, mint neve és előneve, a Petrichevich is utal rá, Horvátország. Házasság útján a l6. század közepén szerzik meg a Küküllő vármegyei Széplakot, amelyet aztán előnévként is használnak. Többen katonai erényeiknek, mások magas beosztásuknak vagy házassági kapcsolatoknak köszönhetően újabb birtokokat szereznek, és Erdély megbecsült nemesi családjai között tartják számon őket, akik immár társadalmi rangjuknál fogva főúri családokkal kerülnek rokoni kapcsolatba.
Horváth Albert 1801. április 23-án született Zabolán, és Backamadarason halt meg 1874. június 13-án. Felesége báró Szentkereszti Zsuzsanna, esküvőjüket 1826. január 6-án tartották. Házasságukból öt gyermek született. Nevét azonban széles e vidéken 1838-ban ismerték meg, amikor a hivatalban lévő főkirálybíró gróf Nemes Jánost Felső-Fehér vármegye főispánjává tették, és az üres állásba főkirálybírói helytartónak 1838. november 22-én Horváth Albertet nevezték ki. 1839. július 13-án V. Ferdinánd császár véglegesíti hivatalában. 1839. november 8-án megtörtént az ünnepélyes beiktatás gróf Mikó Imre főkormányszéki valóságos belső titkos tanácsos és báró Jósika Lajos, Torda vármegye főispánjának jelenlétében. Ez alkalommal főkirálybírói járandóságát is felsorolják: beiktatási tiszteletpénz, a közgyûlések tartásáért járó összeg és a hivatal utáni évjáradék, amelyet 1200 forintban állapítottak meg.
Tisztában volt azzal, hogy sikeres mûködésének elsőrendû feltétele a főhatósággal való kölcsönös bizalomra épülő jó kapcsolatok kiépítése és fenntartása. Szerencsére Bécsben a Diéta jelöltjei közül gróf Teleki Józsefet nevezték ki gubernátornak, akit a közvélemény az ellenzék emberének tartott, és a liberális törekvésekhez megértően viszonyult, öccse, Teleki László révén jó viszonyban állt a liberálisokkal. Horváth Albert felettese eszmei befolyása alatt állott, ezért nem viszonyult ellenségesen a mérsékelt reformok kezdeményezőihez. A főkormányszékkel való jó viszony kiépítése szempontjából sokat számított a bemutatkozó, tisztelgő látogatás. 1842. február 8-án székgyûlésen határozták el, hogy az újonnan kinevezett főkormányzóhoz tisztelgő látogatásra a szék jeles személyiségei mennének el: gróf Kálnoki Dénes, báró Apor József, Bartha Károly, Datzó József, Gyárfás Miklós, Tompa János, Thuri Ferenc, báró Rauber Károly, Donáth György, gróf Kálnoki György, Horváth Károly, Csoma József, Cserei János, Lázár Dávid, Lázár Mihály, Damokos Mihály, Szentiványi György, Datzó Gergely, Székely Károly, Székely Gergely, Cserei Lajos, Bora Sándor és mások. Az alkirálybírák kötelességének szabták, hogy ki-ki a maga körzetéből a tehetősebb falusi gazdák közül legalább egyet szervezzen be a küldöttség tagjai közé. A különítményt a főkirálybíró vezette. A főkormányzóval jó érzékkel fenntartott és ápolt kapcsolatoknak meg is volt a várt eredményük. Ha valamilyen személyes ügyet kellett elintéznie, s több ideig eltávoznia a szék területéről, azt csak feljebbvalója engedélyezhette. Teleki József egyetlen alkalommal sem akadályoztatta boldogulása elérésében, pedig elég sûrûn fordult engedélykéréssel hozzá, egészsége rendbehozását illetően. 1846-ban háromheti borszéki üdülésre kap lehetőséget, miután helyettesítőt hagyott. A bevett szokás az volt, hogy a főkirálybírót mindig a legidősebb alkirálybíró helyettesítette. Így történt 1847-ben is, amikor Lázár Dávid alkirálybírót hagyta maga helyett. Brassóban gyógyfürdő használatát írták elő számára, mert amikor az országgyûlés megnyitására Kolozsvárra utazott, a kocsiból való kiszállásakor a lába összeroncsolódott.
Hogy az általa vezetett tiszti hivatal az egyre sokasodó feladatok elvégzésével megbirkózzék, szükséges volt a közigazgatásban dolgozók fegyelmezett, odaadó munkája. Horváth Albert azt tapasztalta, hogy még a fizetéses apparátus sem vesz részt a közgyûlések munkálataiban. 1844. december 20-án a következő levelet küldte a kézdi- és orbaiszéki királybírók számára: ,,azt tapasztalván, hogy a közgyûlést éppen azok nem gyakorolják, kiknek ottani megjelenésük múlhatatlan kötelesség, vagy ha megjelennek is a székháznál a köztanácskozási teremben, vagy fel nem jönnek, vagy ha feljönnek is, csak kevés ideig mutatják magukat, és a közgyûlés lezárása előtt engedelem nélkül távoznak el, mint a dúló biztosok, rendszerinti táblabírók és úgy más fizetéses hivatalnokok is. Az írt visszaéléseknek meggátlása végett ezennel ajánlani kívántam a királybíró uraknak, hogy a dúlókat utasítsák arra, miképp közgyûlés előtti nap estéjén nálam magukat jelenteni tartsák szoros kötelességüknek, s mind ők s mind több fizetéses hivatalbeliek a közgyûlések ülései alatt a tanácskozó teremben végig jelen legyenek, s bármi hosszúra is nyúljon a közgyûlés, annak bezárása előtt ne távozzanak.?
(folytatjuk)
Cserey Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.