Egy hét BerlinbenA történelem stadionja - Csinta Samu

2009. augusztus 24., hétfő, Közélet
Aligha akad ember, aki egy történelmi építménybe lépve függetleníteni tudná magát a történelem súlyától.

Feltolulnak az ismeretek, itt ezt döntötték el, annál az asztalnál azt az egyezményt írták alá, esetleg igyekszünk magunk elé képzelni, hogyan suhanhattak itt végig anno a szultán háremhölgyei. Sportlétesítményben másfajta érzések „támadnak" ránk. Ott inkább egy-egy mérkőzés, villanás, világcsúcs emlékétől támad fel a történelem szellője, ami egy szurkoló számára bőven felér, mondjuk Sissi királyné fésülködő asztalkája látványának élményével.

A berlini Olimpiai stadion egészen más. Már a napjainkban megszokott csillogó-villogó fém- és üvegépítmények benyomásától is erősen elüt a berlini aréna látványa. A masszív kőkolosszust körülvevő, tudatosan otthagyott fal-, lelátó- és egyéb maradványok ugyanakkor önmagukban is történelmet sugároznak, az érzést pedig csak táplálja a körben elhelyezett, fényképekkel dokumentált stadionhistória.

Az 1936-os berlini olimpiára, a hitleri uralom felívelő szakaszában épített, nagymértékben grandomán propagandisztikus célokat szolgáló létesítményben az ember képtelen szabadulni a sok apró részletében ismert kor emlékeitől. Itt állt például a Führer, amikor Jesse Owens és Lutz Long győztes körét futotta, mutatja a fénykép, s felpillantva azt észleljük, hogy ma is épp olyan a látvány, mint bő hetven éve. A felvonulási térről készült légi felvételen képzeletben könnyedén el tudjuk helyezni a világbajnokság piacterét, csak a tér borítása másmilyen, s mintha a fák is nőttek volna azóta egy keveset. A legnagyobb változás talán az utcanevekben érzékelhető, az 1896-ban olimpiai bajnok, zsidó származású Flatow ikrekről ugyanis abban a korban aligha neveztek volna el sétányt.

Különös hely a berlini Olimpiai stadion. Korszerű, ötcsillagos sportlétesítmény és történeti múzeum. A német jelen egyik emblémája és sötét történelmi mementó. Mindkettőt vállalják, mindkettőt megmutatják — büszkék rá, ugyanakkor a „soha többet" emlékműveként kezelik. A világbajnokság alatt hatalmas vurstli, csodálatos teljesítmények helyszíne, szentély, ahová szórakozni, szurkolni, egy-egy országgal, csapattal azonosulni jártak ki az emberek. Tartással viselt, szélsőségektől mentes nemzeti büszkeséggel, zászlókkal, színekkel, szimbólumokkal. Vajon hogyan lehet ezt megtanulni?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2009-08-24: Közélet - x:

A kisvállalkozókat sújtja leginkább az adó - Mózes László

Miként érinti a gazdasági válság a háromszéki cégeket, milyen ágazatokban érzékelhető visszaesés? — tettük fel a kérdést vállalkozói szövetségek vezetőinek.
2009-08-24: Közélet - x:

A hétvége hírei — Szekeres Attila

Botrányos intézkedés
Botrányos volt és mindenféle jogalapot nélkülözött a szlovák kormány intézkedése, amelynek során Sólyom László magyar köztársasági elnököt pénteken nem engedték be Szlovákiába — mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti képviselője, aki úgy fogalmazott: elsősorban a magyar külügynek van feladata a történtekkel kapcsolatban, mert teljesen egyértelmű, hogy a schengeni térség szabályzatát példa nélkül sértette meg a szlovák kormány. A schengeni térség lényegében az emberi mozgás szabadságáról szól, ennek korlátozása, ráadásul a legmagasabb közjogi méltóság esetében, példátlan — jelentette ki Bauer Edit.