
Ha hétköznapi egyszerûséggel traktoriskolának nevezem a Mezőgazdasági Iskolaközpontot, a szentgyörgyiek pontosan tudják, melyik tanintézményünkről van szó, az iskola jelenlegi diáksága és tantestülete pedig épp tegnap bizonyította be, hogy az egykori tanoda hagyományait őrzi, és az alapítói által megfogalmazott üzenet szerint kíván ma is cselekedni. ,,Legyen ez a tanintézet új otthona, új pillére a magyar élni akarásnak. Legyen büszkesége a magyar szellemnek, kiindulópontja mindennek, ami szép, ami jó, ami a földért való? - idézte az alapítólevél néhány sorát Latzin Gábor iskolaigazgató abból az alkalomból, hogy az alapítók emlékére kopjafát állítottak az iskola udvarán.
Nincs kerek évfordulója az 590 tanulólétszámú iskolának, nincs napi aktualitása a tegnapi kopjafaállításnak, egyszerûen csak megtörtént, mert akik kezdeményezték, úgy tartják, nem egy adott pillanat adja az emlékezés apropóját, hanem az, ha az iskolaépítő elődök szellemisége mindenkor tovább él az ódon falak között.
A Mezőgazdasági Középfokú Tanintézet 1941-ben jött létre az akkori Füldmûvelésügyi Minisztérium határozata alapján, beindítása a mezőgazdasági kamara és Sepsiszentgyörgy város vezetőségének közös ügyévé vált. A tanítást a vártemplomi református egyházközösségtől bérelt Olt utcai épületben kezdték meg negyven tanulóval, dr. Gámán János debreceni szaktanár igazgatása alatt.
Az általános mûveltségi tárgyak tanítását a Székely Mikó Kollégium neves tanárai vállalták. 1944 augusztusában az iskolát az ókígyósi testvériskola mentette meg, amely átmenetileg befogadta, és amellyel jelenleg is testvérkapcsolatot tartanak fenn. A háború után Havadtői Imre agrármérnök igazgatása alatt újraindult az ipari képzéssel kibővült mezőgazdasági iskola.
Hogy milyen volt az oktatás a Csíki utcai falépcsős főépületben, hogy miként bővítették és csinosították folyamatosan a Maros Magyar Autonóm Tartomány első szakiskoláját a diákok közmunkája révén, milyen típusú traktorok sorakoztak az udvaron, és hogyan lettek a diákokból szakmát tudó, a helyüket bárhol megálló szakemberek? - erre Orosz Endre, az iskolában harminc évig tanító (1960-1990) nyugdíjas pedagógus emlékeztette az egybegyûlteket. Németh Éva egykori igazgató jelenléte az ünnepségen az állandóságot jelképezte, két évtizednyi iskolavezetés és közel harminc esztendei katedraközelség ebben az iskolában nyomot hagyott nem csak a tanintézmény, hanem a hetvenhét évesen ma is derûs, a diákokat most is kedvelő pedagógus életében is. Felszólalásában vallotta, sokat tanult és örökölt igazgatóelődeitől, Keresztes Lászlótól és Czimbalmos Lajostól, akikre kegyelettel emlékezik.
Pap Sándor nyugalmazott református lelkész megáldotta a Kiss István által faragott kopjafát, majd diákok és meghívottak, szónokok és csendben emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit.
(fekete)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.