Nem fogalmazza meg pontosan az autonómia révén gyakorolható hatásköröket az RMDSZ munkacsoportja által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet. Amint a szövetség parlamenti képviselőinek és szenátorainak véleményezésre átadott tervezet szövegéből kiderül, a hatáskörök egy része az állami hatóságokkal való egyeztetés révén érvényesül. A tervezet opcionálisan ajánlja fel a kulturális autonómiát gyakorló köztestület létrehozását, az ezzel járó jogosítványok elsődleges birtokosaként a már parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetet jelöli meg. Ez - ha úgy dönt - átadhatja e jogosítványok gyakorlását a kisebbséget képviselő autonómiatanácsnak, de ennek megválasztását is elsősorban a kisebbségi szervezet ellenőrzi.
A kisebbségi törvénytervezet lényegében két részből áll. Az első rész összefoglalja a kisebbségek jogait, a másik pedig egyfajta keretet ad a kulturális autonómia gyakorlásához. Az első rész meghatározásai szerint a kisebbségek államalkotó tényezők a többségi román nemzettel együtt. A definíció szerint nemzeti kisebbségeken román állampolgárok azon csoportjai értendők, amelyek legalább száz éve Románia területén élnek, számbelileg kisebbséget alkotnak a többségi lakossághoz képest, és arra törekszenek, hgoy sajátos etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat megőrizhessék, fejleszthessék és kinyilváníthassák. A törvényjavaslat húsz ilyen kisebbséget sorol fel: albán, örmény, bolgár, cseh, horvát, görög, zsidó, német, olasz, macedón, magyar, lengyel, orosz (lipován), roma, rutén, szerb, szlovák, tatár, török és ukrán.
A tervezet szerint az identitás elemei: a nyelv, a kultúra, a kulturális örökség, a hagyományok és a vallás: a törvény védelme ezekre terjed ki. A hatóságok a döntésekben kötelesek figyelembe venni a kisebbségek legitim képviselőinek szabadon kinyilvánított akaratát. Tilos minden olyan politika vagy gyakorlat, amelynek célja a kisebbségek asszimilációja azok akarata ellenére. Tilos a közigazgatási egységek határainak módosítása az illető területen élő kisebbségek számarányának kárára.
Az oktatás és kultúra terén kötelező kikérni a kisebbségek legitim képviselőinek véleményét a kisebbségek nyelvén mûködő intézmények létrehozására, megszüntetésére, a tantervek megállapítására vonatkozó döntésekben. Ugyanez vonatkozik az oktatási, kulturális intézmények, valamint a közszolgálati média kisebbségi nyelven mûködő szerkesztőségei vezetőinek kinevezésére, illetve leváltására is. A törvénytervezet nem tér ki a konkrét intézményi megoldásokra, illetve a garanciákra és a szankciókra.
A tervezet anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai lényegében a helyhatósági törvény nyelvhasználatra vonatkozó előírásait ismétlik meg, azonban a 20 százalékos arányra vonatkozó feltétel nélkül. A bíróságok előtti nyelvhasználatra ,,a törvényi előírásoknak megfelelően? kerül sor. A törvénytervezet néhány konkrétabb előírása azokra a helyzetekre vonatkozik, amelyekben a jogok a gyakorlatban eddig nem érvényesültek. Így a szabadságvesztésre ítélt személyeknek joguk van látogatóikkal anyanyelvükön beszélni, kaphatnak és írhatnak levelet anyanyelvükön, az egészségügyi és egyéb, szociális intézményekben pedig olyan személyzetet kell alkalmazni, amely ismeri a kisebbség nyelvét. Fontos előírás, hogy a közhatóságok, az oktatási és kulturális intézmények olyan iratokat és diplomákat is kibocsáthatnak, amelyek a kisebbség nyelvén is tartalmaznak adatokat azok román nyelvû feltüntetése mellett. Az ilyen okiratok érvényesnek tekintendők az illetékes hatóságok előtt.
A tervezet második része a kisebbségek szervezeteire vonatkozóan előírja, hogy ha részt akarnak venni a választásokon, akkor e kisebbségi törvény rendelkezései alapján kell őket bejegyeztetni. A törvény viszont ugyanazokat a bejegyzési feltételeket tartalmazza, amelyeket a helyi és a parlamenti választásokról elfogadott tavalyi törvények már cikkelybe iktattak, s amelyeket több nemzetközi szervezet is kifogásolt. Újabb feltételként előírja, hogy a kisebbségi szervezet bejegyzéséhez csatolandó támogatási listákon legtöbb 25 százalékban lehetnek más nemzetiségû tagok. Azoknak a szervezteknek viszont, amelyek rendelkeznek már parlamenti képviselettel - így az RMDSZ-nek is -, e feltételeket nem kell teljesíteniük.
A törvényjavaslat szerint az állam garantálja a kulturális autonómiához való jogot, ami normatív érvényû döntéshozatal lehetőségét jelenti az identitással kapcsolatos kérdésekben. E döntéseket választott testületek hozzák meg, amelyeket az állami hatóságok elismernek, és biztosítják azok végrehajtását. A választott testületek döntései a következőkre vonatkoznak:
1. az anyanyelvû oktatás megszervezése, igazgatása a kompetens hatóságokkal együttmûködve
2. a kulturális intézmények szervezése, irányítása
3. sajtókiadványok létesítése, illetve közszolgálati szerkesztőségek, mûsorok, részlegek létrehozása a közszolgálati rádióval és tévével együttmûködve
4. a kisebbség kulturális örökségének megőrzésével kapcsolatos stratégiák kidolgozása
5. az identitás megőrzésével kapcsolatos pénzalapok kezelése
6. a kisebbségek nyelvén oktató intézmények vezetőinek kinevezése, illetve a kinevezések véleményezése
7. a kisebbségek képviselőinek delegálása a kulturális és oktatásügyi minisztériumba
8. illetékek kiszabása a kulturális autonómia mûködésének biztosítása érdekében.
Az erre vonatkozó döntéshozatali jogosítványokat a legitim kisebbségi szervezetek központi vagy helyi szintjei kapják meg. A jogosítványok gyakorlása érdekében ugyanakkor a szerveztek dönthetnek úgy is, hogy létrehozzák a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és közhatósági szerepet tölt be az illető nemzeti közösség részére. Megyei szinten létrehozhatók a kulturális autonómia bizottságai, még abban az esetben is, ha országos szinten nem jött létre az autonómiatanács. Az autonómiatanácsot a kisebbségi szervezetek - ha úgy döntenek - belső választásokkal hozzák létre, amelynek eljárásait ők dolgozzák ki, de amelyet az Állandó Választási Hatóság felügyel. A választásokat az állami költségvetésből finanszírozzák.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.