Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója:
- Nagyon fontos törvénytervezetnek tartom, bár még csak általánosságokat tudok mondani róla. Most tanulmányozom, elég nehéz megérteni a román szöveget, egy magyar fordítással gyorsabban haladnék. Engem elsősorban a kultúra érdekel, a múzeumok ügye: hogy élhessék a maguk életét, de azért az állami költségvetésből is kaphassanak pénzt az értékmegőrzésre. Úgy látom, sok javítanivaló van rajta, szerdáig még lehet, hát törekednie kell mindenkinek a maga területén az autonómiára.
Incze Zsolt szemerjai református lelkész:
- Meghívtak pénteken a megbeszélésre, sajnos, nem maradhattam ott végig, de nem tudom, tényleg a véleményemre kíváncsiak-e, mert azt mondták, szerdáig meg kell lenni a javításokkal, és erre öt nap egyszerûen nem elég. Én a tervezetet előbb nem láttam, hét végén átolvasni sem volt időm, de nem is tudom, hogy képzelték el: az utolsó percben meghívnak, és elém tesznek egy román kéziratot, hogy van-e véleményem róla! Ismertették persze, az ellenvéleményt is hallottam, de én még a magamét nem alakítottam ki, nemhogy módosításokat terjesszek elő.
Dezső András, a sepsiszentgyörgyi Vártemplom lelkipásztora, jogászbojtár:
- Elsietettnek látom az eljárást: most ilyen gyorsan ki tud véleményt mondani? Egy jó törvényhez idő kell: nemrég kaptam kézhez az egyházi kánont, három hete rágom, és még kérek kettőt. Kézhez kaptam pénteken a törvénytervezet szövegét, és ahhoz, hogy véleményt mondjak, tüzetesen át kell tanulmányoznom, a hét végén viszont konfirmálás volt. Néhány hiba már az ismertetés folyamán szemet szúrt, például a felekezeti iskolákról azt írja, hogy lehetnek, szerintem pedig a feltételes módot kijelentő módra kellene változtatni: lesznek, legyenek! Az autonómia is elég vékonyan szerepel benne: én például a kulturális autonómián egész mást értek. Szubjektív az én véleményem is, meg a másé is, de egyeztetni kell, abból már lehet valami. Ezt a kisebbségi törvénytervezetet is sokkal nagyobb, tágasabb fórumokon kellett volna előbb megvitatni, nagyobb közösségben megtárgyalni, azután egyeztetni és úgy előterjeszteni. Jómagam kedden tudok nekifogni, már megbeszéltük Kiss Jenővel, hogy összedugjuk a fejünket, ámbár nem tudom, hogy egy nap alatt mire megyünk.
Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató:
- Közre kellene adni a tervezetet a sajtóban, széles körben megvitatni. Még a diktatúra idején is közzétették a fontosabb tervezeteket. Igaz, hogy csak jót lehetett mondani róla, de mégis, olvashatta mindenki. Ez meg valahogy olyan titkolózva születik, amitől az a sanda gyanúm támad, hogy megint a püspök úrnak van igaza. Velünk itt már annyiszor kitoltak, és ki tudja, milyen alkuk árán jött létre ez a szöveg is? Olvastam az egyik törvényalkotó magyarázatát, hogy nem lehet benyújtani olyan törvénytervezetet, amit úgysem fogadnak el - hát, ha egy rúdugró eleve úgy fut neki, biztosan beveri az orrát a rúdba? Látni kellene a szöveget! Abból, amit tudni lehet, az ,,opcionális? autonómia már eleve az opcionális tantárgyakat juttatja eszembe, amelyekre a kutya sem jár, vagy ha igen, nem készül? Nagyon fontosnak tartanám, hogy a magyarság államalkotó nemzetként szerepeljen a törvénytervezetben, de mivel ez minden nemzetiséget magában foglal, nem látom, hogyan oldható meg. És hol vannak a nemzetközi garanciák?! 1942-43-ban az amerikai külügyminisztérium egy különbizottsága kidolgozott egy javaslatot Székelyföld területi autonómiájára - a világháború befejezését célzó új békerendszer része lett volna, de elsöpörte a jaltai mészárszék, ahol úgy szétdarabolták Európát, mint egy ökröt - megfelelő nemzetközi garanciákkal. Ha ezt egy máig érvényes békeszerződés garantálja - az a bizonyos status quo, amire folyton hivatkoznak -, mûködött volna. Ennek egy kicsit elhirtelenkedett szaga van, amivel kutyaszorítóba is kerülhetünk: ha ezt a törvényt ilyenformán vagy még legyengítve elfogadják, akkor hosszú időre elhallgattathatnak, hiszen ez a miénk, mi kértük, készítettük, nekünk szavazták meg, hát ne akarjunk semmi többet.
Demeter J. Ildikó
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.