Gyarapodó magyarokRiport: Ahogyan a LAM szeretné

2005. március 24., csütörtök, Archívum 2003–2007

A földek szétszéledtek
Van Háromszéken egy alapítvány, mely már tizenhárom éve azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaságban teret hódítson egy, a piacgazdasági körülmények között is életképes gazdálkodási forma. Mondhatnám azt is, ebből kifolyólag riportsorozatunk témája szempontjából húsba vágó kérdésekkel szembesült. Az illyefalvi székhelyû, svájci alapítványi és kormánytámogatással létrehozott LAM Alapítvány irányítóinak szeme előtt nyilvánvalóan egy olyan gazdasági modell lebegett, mely képes a székelyföldi talajban úgy megkapaszkodni, hogy erejéből idővel fejlődésre-fejlesztésre is fussa, amely az itteni viszonyok közé beilleszthető. Mivel a korábban téeszformában diktatórikusan mûködtetett, a gazdasági racionalitásnak fittyet hányó mûvelési mód a kilencvenes évek elején összeomlott, az erőszakkal kreált szocialista latifundium szétesett, és a földek úgyszólván ,,szétszéledtek?, mindent elölről kellett kezdeni, a LAM sem tehetett mást, a szétforgácsoltság feltételeihez alkalmazkodva kidolgozta a maga családigazdaság-modelljét. Ez, mint látni fogjuk, egyebek között koncentrációt jelentett, és a gépesítés egy újabb útját. Az alábbiakban nem annyira a LAM-ról mint szervezetről, inkább az általa befolyásolni kívánt gazdasági folyamatokról lesz szó.
- A LAM kaput nyitott a nyugati segítő szándéknak, az alapítványi forma eleve azt jelenti, hogy nem a nyers és profitéhes tőkét engedem be, hanem annak az igényeimhez alakított, ,,szelídített? változatát. Támogatásaikra mekkora méretû gazdaságok számíthattak?
Orbán Miklós mezőgazdasági szakember, a LAM oktatási programjainak felelőse a kezdetektől részt vesz a szervezet stratégiájának kidolgozásában:
- Mezőgazdászokat támogatunk, illetve kis- és középvállalkozók hasznára mûködünk. Az elején, 1992-ben inkább arról volt szó, hogy egyáltalán beindíthassuk a vállalkozásokat a mezőgazdaságban, a magángazdát támogattuk, és nem néztük, megvan-e az 50 vagy 100 hektárja, hanem azt, vehessen egy traktort, ha már mûvelni kívánja birtokát. Tevékenységünk két alapvonala, a hitelezés és a képzés-oktatás már akkor párhuzamosan futott. Azt mondottuk, a gazdálkodáshoz kell legalább egy kis tőke, és mellé egy kis tudomány is. Hitelt folyósítottunk gépvásárlásra. Az alapítvány sok gépet hozott be Nyugatról, Svájcból például, ezeket nagyon olcsón adtuk. Tele is van ma velük Háromszék. Közép- és hosszú távú elképzelésünk pedig az volt, hogy felfejlesszük piacra termelő gazdaságokká azt, ami beindult. Nem szabtunk meg méretet, azt néztük, hogyan mûködhet. Ha traktorja már volt, vehessen gépet is mellé, tarthasson állatokat is. Számítottunk rá, ha gépe van, akkor majd földet bérel vagy vásárol, s kifejlődnek a nagyobb gazdaságok. Az állattenyésztésben egy ideig állattenyésztő telepekre adtunk hitelt, marha- és sertésistállók építésére. Hogy mennyire sikerült, vitatott, mert beindultak ugyan, de sokan tönkrementek. A konjunktúra is hanyatlott, a tejár, sertéshúsár kedvezőtlenül alakult, valószínûleg a gazdák egy része sem tudott még hosszabb távon tervezni, számításait keresztülhúzta az idő. Növénytermesztésben viszont szépen, fokozatosan haladtunk előre, ma akadnak gazdaságok, melyek már európai szinten is versenyképesek. Ezt ugyan nem csupán nekünk, hanem saját maguknak is köszönhetik, a felső-háromszéki burgonyatermesztőkről van szó.
Vásárold fel az otthoni földet mások előtt!
- A mai napig élvezik a támogatást?
- A mai napig is vesznek fel hiteleket. A fokozatosság úgy valósult meg, hogy segítségünkkel is talpra álltak, a kölcsönöket törlesztették, újabb hitelt vettek fel, továbbfejlődtek és újabb kölcsönt kaptak. A piacra termelő gazdaság vagy agrárvállalkozás fellendítését célozza az oktatási program is, hogy ne csupán szántsak, vessek, boronáljak, hanem azt a korábbihoz képest másként is csináljam. Elméleti oktatás mellett tangazdaságot is mûködtetünk, nyolcvan hektár területünk jobbára bérelt, szép gépparkunk, állatállományunk van. Ha nem is ,,szuper? a tangazdaságunk, de mint minden hasonló, egy kicsit túlgépesített, hogy ,,mutogatni? lehessen, s hogy aki svájci vagy újabban bajorországi gyakorlatra megy ki, az már otthon megismerkedhessék azzal, ami rá ott vár. S hogy a sorozat témájához is hozzászóljak, egy harmadik programunk, erre ráépülve, földvásárlásra nyújt hitelt. Az Új Kézfogás Közalapítvány rajtunk keresztül nyújtott támogatást e célra. A konkrét terv: vásárold fel otthon a földet - mások előtt! Olyan kitételekhez kötve, melyeket magam fogalmaztam, így például az részesülhet e hitelben, aki a falu szülötte, vagy legalább öt éve telepedett oda, ott lakik, hazatért. Legyen legalább öt hektárja már, és ahhoz kívánjon hozzávásárolni, persze, telekkönyvezett földet. Ehhez ragaszkodnunk kellett, mert a föld képezi a jelzálogot. A fő akadály persze az, hogy vagy birtoklevél nem volt, vagy telekkönyvi bejegyzés, s nem versenyezhettünk azokkal sem - mint például Vrânceanuval Szentkirályban -, akik akkora árat ígértek azért, amire szemet vetettek, hogy azzal versenyezni nem lehetett.
A program a mai napig él, mindazonáltal jelene sem küzdelemmentes. Erről pontosít Kotró Adél ügyvezető igazgató, közgazdász, amikor a program eredményeiről kérdezem.
- Az eredmények szerények. Az Új Kézfogás Közalapítvánnyal a program a korábbi kormány alatt került kidolgozásra, Kató Béla elnök úr és a közalapítvány, a piacot felmérve, úgy ítélték meg, nagy lenne a projekt időszerûsége. A spekulatív földvásárlási lázat kellett akkor, 2002-ben, és kellene most is megfékezni, kedvezményes hitellehetőséget nyújtva a gazdáknak, akik bővíteni szeretnék gazdaságukat. A projekt közös finanszírozásban született, felét a LAM, felét az Új Kézfogás adta volna össze az alapnak, s az említett feltételek mellett folyósítottunk volna hitelt földvásárlásra olyanoknak, akik legtöbb 50 hektárral rendelkeznek. Volt jelentkező, 120 000 dol­lárban adtunk is hiteleket főleg Felső-Háromszéken és Hargita megyében, ott volt az igény nagyobb. Az egészen különös, hogy a régiók mennyire eltérően reagálnak sokszor egy ilyen felhívásra. A program két részből állt, a közalapítvány kamat­támogatást is folyósított, ha azt is megpályázta a gazda. Időközben sajnos leállt, mert az új magyar kormány már nem támogatta. Nem kommentálom. Mi továbbra is adunk hiteleket földvásárlásra, de nem abban a nagyon kedvező konstrukcióban, mint korábban. Ma piaci körülmények között vehetnek fel támogatást földvásárlásra azok, akik óhajtják.
- Csak olcsóbb a bankhitelnél?
- A bankok erre nem is adnak hitelt olyan gazdának, akinek nem áll kereskedelmi társaság, jogi személy a háta mögött. Az egyszerû gazdával szóba sem állnak. Ezért is fordulnak hozzánk annyian, hogy nem győzzük, főleg ilyenkor tavasszal halmoznak el kérésekkel. Igaz, a földvásárlás idénye főleg az ősz, most egyéb céllal igényelnek támogatást.
- Feltételezhetően nagy koncentrációs mozgás lesz a földpiacon már a közeljövőben. A vásárlások felgyorsulnak, megsokasodnak?
- Én is azt hiszem, jön az EU-s integráció, és érezhetően fokozódik a vásárlási kedv, a legtöbb kérés továbbra is Felső-Háromszékről, Csíkból érkezik. Hírverésünket azért nem növeljük, mert így is sok az igény. De ha Háromszék hozzánk közelebb eső részei is megmozdulnának végre, azt nagyon szeretném!
A pityóka aranykora és a túlgépesítettség
Orbán Miklós mérnök maga is gazdálkodik, ,,csak másodállásban?, mint mondja, most éppen 42 hektáron, melynek nagyobb részét bérli. Az optimális üzemméret meghatározási nehézségeiről beszélgetünk, mikor egy furcsa fonákságra, a felszereltebb gazdaságok relatív túlgépesítettségére terelődik a szó.
- A gépparkom, a három traktor, a kombájn és az egyebek jóval többet bírnának meg - mondja a mérnök. S valóban, ez tulajdonképpen általános jelenség, ahol tíz hektárra esik egy traktor, az is arány­talanul sok. Orbán Miklós a körülményeket magyarázza:
- 1992 és 1998 között, amikor itt, Háromszéken a burgonyának aranykora volt, akkor gépesítette magát a földmûvesek nagyobb része. Volt év, hogy egy hektár pityóka árából megvásárolhattad a traktort például. Azt mondta a gazda: én erre nem fizetek rá! Ha megvolt a 30-40 milliója, megvette azt a használt traktort, vagy akár az újat is, mert 1994-ben alig 53 millióval még az is megszerezhető volt. A gazda befektette a pénzét, és attól kezdve nem szorult másra. Hogy gazdaságilag, ha utánaszámolunk, ez nem kifizetődő, arra nem volt gondja.
- Most hány hektár krumpli ára egy traktor?
- Hú! Tavaly a támogatott árú román traktor is több mint 200 millióba kerül, az 55 százalékos állami szubvencióval együtt tehát 500 millió körüli a teljes ár. Ha 20 tonna burgonyát - mondjuk, két hektár hozama - eladsz kilónkénti 4000 lejért, az is csak 80 millió lej. Szóval, a traktor értéke sokszorosa a tíz évvel korábbi árnak. Az árolló nagyon szétnyílt. Aki viszont akkor felszerelte magát, az jól járt, ha közgazdaságilag nem is tudja ésszerûen mûködtetni.
Gépkör és bizalom
Évekkel korábban Csernátonban kétszázvalahány traktort számoltak össze - meséli a mezőgazdasági szakember, s valóban, a falvakban tucatszám találhatók ma már meg az erőgépek. Megkockáztatja, hogy ennyi traktor Háromszéken és Hargita megyében nem volt soha. ,,Igen ám, csakhogy egy traktornak ahhoz, hogy gazdaságosan hasznosítható legyen, kellene 80 hektár föld. Közgazdászok számolták ki mint az optimális kihasználtság kritériumait.? Minálunk tehát más a helyzet, emiatt minősítik az ide látogató nyugatiak luxusnak, amit itt tapasztalnak e tekintetben. S feltevődik a kérdés: miért nem szervezkednek a jobb gépkihasználás céljából a székelyek gépkörökbe? Erkölcsi állapotok és gazdaság érdekes összefüggésére derül fény:
- A gazda megveszi a gépet, arra törekszik, ne szoruljon rá senkire. Esetleg még a szomszédja földjét is megmûveli, mert az is eljön neki kalákába segíteni. Ez mindkettejüknek jól fog, így vagy úgy kiegyenlítődnek a dolgok. Ez lenne az együttmûködés csírája: a rokoni-szomszédi kaláka. Kölcsönösség. De ha már hárman használnák azt a gépet, nem lehetne tudni, kinél romlik el, ki felel érte, ki javíttatja. Ez szabályok nélkül nem mûködik.
E szabályok hiányoznak hát nálunk, a bizalom és hozzá a gazdasági szervezettség: Nyugaton ,,a gépkörök úgy mûködnek, mint nálunk a gépállomások, melyeknek több tulajdonosuk van. E társulási forma megveszi a gépet, és vagy az nyújt szolgáltatást, arat, szánt stb., vagy kiad bizonyos gépeket használatra. Elviszem ettől az órától eddig az óráig, mert az nekem mint tagnak jár. És épen hozom vissza. Ha elromlott, én javíttatom meg.?
A közerkölcsök tehát gazdasági termelőerőként mûködnek, szilárd alapjaként a bizalom, a kiszámíthatóság rendjének. A szövetkezést persze valakinek irányítania is kell, gondoskodnia a fejlesztésről, a fenntartásról. Minálunk egyelőre ott tartunk: mindenki maga szeretne boldogulni valahogy, az általános nagy bizalmatlanságból alig látszik ki az újrakezdés kínjával küszködő társadalom. A gazda persze időnként a fejét fogja:
- Az én gépeim is állnak, ha kiszámolom, egy évben 30 napot ha dolgozik egy traktorom. Három van, aratáskor vagy burgonyaszedéskor ugyan öt kellene, de különben csak állnak. Aratáskor pár napig még elkelne kettő, de olyankor eljön segíteni a szomszéd, miként én is neki. Viszont nem szorulok másra?
Ami az adott körülmények közt nagyon fontos lehet. Ami ésszerûtlennek tûnik, tulajdonképpen nem az: más társadalmi közegben lenne csak túlbiztosítottság az itteni állapot. Itt a gazda erre mindaddig rákényszerül, amíg a gépi mûvelést nem kapja meg megvásárolható szolgáltatás formájában, ráadásul számára elérhető áron.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép