Több mint kétezer éves ünnep: mítosz, história és hagyomány. A feltámadás, az új, más élet ünnepe. A diadalmas kereszténység körében - akárcsak karácsony - a megváltó Krisztus, názáreti Jézus ünnepe és ünneplése. De évről évre, nemzedékről nemzedékre az Ember ünnepe - és a tavaszi életújulásé is, mely örökkön eljön a maga csodáival.
A keresztény ember nem ünnepli a nagypénteket, pedig a húsvéti napok sorában nagyon jeles és jelentős nap: az az önként vállalt mártíromság, a tiszta szívvel fogadott elmúlás, a halál mitikus fölmagasztaltságának alkalma és - évezredek óta - katartikus emlékezete. A gyászé, melyben ott van a megnyugvás is, hogy az emberi élet, a ránk kiszabott földi lét ugyanúgy karácsonytól a magunk nagypéntekéig tart, ahogyan a Názáretié. Áttételes és szimbolikus értelemben persze.
A húsvéti ünnepkörről a Biblia csaknem mindent elmond. Ha ez nem lenne elég, ott vannak a bibliamagyarázatok, a teológiai fejtegetések, ott van a keresztény mûvészet és filozófia megannyi remekmûve: a passiók, a pieták tömkelege. És ezernyi - népi ihletésû - hagyomány ezredévesen is szívós túlélése.
Mi, keresztény magyarok különösen büszkék lehetünk arra, hogy első fönnmaradt magyar versünk, az Ómagyar Mária-siralom éppen erről szól, erről fogalmaz meg örökös érvényû mûvészettel és tisztasággal csodálatos képeket és sorokat, szinte szuggerálva számunkra, hogy a magyarság fennmaradása a kereszténység fölvételének és megőrzésének köszönhető, a mindenkori ragaszkodásnak és tiszteletnek a keresztény értékek iránt. Nem véletlen, hogy Szent István királyunk országát és nemzetét a Szûzanyának ajánlotta fel, s így lett ? a magyarok Nagyasszonya, védője és szemmel tartója. Azóta sok-sok nagypénteket élt át ez a nemzet, de megélt néhány húsvétot is, melyek a veszendőség veszedelmei közül sorra és rendre kiemelték, akkor is, ha már reménytelennek látszott minden. Csoda-e hát, hogy a tatárokkal szembeszegülő katonáink Jézus nevét kiáltozták a túlerővel vívott iszonyú harcukban, hogy a végvári katonák is a Megváltó nevével ajkukon haltak meg a bástyafokokon, hogy Dózsa lázadó parasztjai a kereszt jelével - jobb fegyverzet híján - küzdöttek az emberibb életért, s valahol Magyarország új, más értékeket hordozó föltámadásáért? Hogy Rákóczi Ferenc szabadságharcos kurucai is szûzmáriás zászlókkal vonultak az országtipró és nemzetrontó erők ellen, s e hagyományra alapozva, negyvennyolc-negyvenkilenc halálra szánt honvédei is e jelet tartották a magyar függetlenség és megmaradás zálogának? Még a szabadságénak is! Velünk történik a történelem, s - nagyon kis népként - sok baj esik és eshet meg rajtunk. De amíg keresztényi hagyományainkhoz, értékeinkhez és erkölcsiségünkhöz ragaszkodunk, addig soha nem jön el a végveszély, addig a nagypénteki halálokból mindig lesz húsvéti föltámadás. Ennek a lehetősége bennünk van, rajtunk múlik.
A legjobbjaink mindig is ragaszkodtak megtartó keresztényi hagyományainkhoz. Gondoljunk Hunyadi János és Kapisztrán mély hitére, Bocskay István és Bethlen Gábor megszállottságig menő protestáns kereszténységére, Dávid Ferenc unitárius hûségére, II. Rákóczi Ferenc hitvalló és alázatos katolicizmusára, Kossuth Lajos elkötelezett evangelizmusára, megannyi mártír vagy mártírnak számító érsekünkre és püspökünkre, a Mindszenty Józsefekre, a Márton Áronokra, a Fráter Györgyökre, az Aporokra, az Ugrinokra, a Tomoriakra?
A magyarság is addig marad meg magyarnak és európainak, amíg elkötelezetten keresztény marad. Amíg nemzeti létét a keresztényi értékek jegyében éli meg.
Ez húsvét igazi üzenete számunkra.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.