Régi idők kisebbségvédelmeNemzet-nemzetiség: Körbeforgó század

2005. március 30., szerda, Archívum 2003–2007

Közvéleményünket nem véletlenül foglalkoztatja a trianoni békeszerződés, indokoltan nyúl vissza az 1920-as fordulathoz a fogódzót kereső kutató és politikus, amikor közössége jogvédelmi stratégiáját kívánja kidolgozni. Az első világháborút lezáró békék a lemetszett nemzetrészek számára azóta sem jóvátett tragikus helyzetet teremtettek, ráadásul egy második világégés magvait hintették el, nem árt azonban tudni róluk, hogy szemben a második világháború utáni békeszerződésekkel, olyan kisebbségvédelmi rendszert is ráerőltettek a győztesekre, a területgyarapodás nyerteseire, mely önmagában ma is értékes szempontokat tartalmaz. A megnagyobbodott Lengyelország, Jugoszlávia, Románia stb. ugyan kényszerûségből vállalta e feltételt - köztük a leghevesebben Br?tianu miniszterelnök révén épp Románia ellenezte és nevezte már akkor szuverenitását csorbító kísérletnek az 1919-es kisebbségi szerződést -, betartatására sem igen futotta a Népszövetség erejéből, de ma sem lehet vitás, hogy az akkori nagyhatalmak igenis valamelyes mértékben kárpótolni kívánták általa a területi átrendezés folytán kisebbségbe taszított népcsoportokat. A kérdés, hogy mivel lehet kárpótolni a többségi és államalkotó pozícióból a megtûrt vagy elnyomott kisebbségi sorba lökött kollektívumot, máig nyitott, és máig keresi rá a választ a kontinens. Az 1919-es kisebbségvédelmi rendszer távolról sem ideális, de jellemző, hogy az interbellumban nem a rendszert magát bírálták, hanem a vállalások nem teljesítését tették szóvá panaszaikban az üldözött és elnyomott magyarok, osztrákok, törökök, németek, horvátok, albánok és a többi európai sorstárs.
Az 1919-es szerződések szellemét jellemzendő érdemes idézni, amit a békeszerződést előkészítő bizottság a tervezet szövegezése közben még az aláírás előtt 1919. június 16-án hozott fel indoklásul: ,,A jövő nagyobb Romániája nem lesz homogén állam faji, nyelvi vagy vallási tekintetben, bár remélhető, hogy az állam valamennyi különböző eleme közös hazafias lojalitással érez majd a román kormány irányában. Éppen ehhez kívánatos a szerződés ösztönzése. Nagyszámú lakosság - magyar, német, orosz, bolgár, szerb és más nyelvû - fog román felsőbbség alá tartozni. A régiókban, amelyek egyesülnek most a román királysággal, lesznek egyházközségeik, iskolák, törvényszékek, amelyekben a romántól eltérő más nyelveket használnak? (idézi Galántai József Kisebbségvédelem a párizsi békekonferencián, 1919-1920 címû tanulmánya, in Erdély a históriában, Pro-Print, Csíkszereda. 1998). Ezért ígér a szerződés egyházi és tanügyi önkormányzatot például a székelységnek.
Hogy e szándékokból mi valósult meg, bárki megítélheti, közel száz év múltán sem tartunk ott, ahova a korabeli, mondjuk, egyik elképzelés juttatni akart. Ránk erőltetett kisebbségi léthelyzetünkben nem indokolatlan feltenni a kérdést: beszélhetünk-e bár a legkisebb haladásról a körbeforgó huszadik században?
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép