A munka és a kereseti lehetőségek, az egyre szerényebb jövedelmek hullámvölgye szinte egyformán sújtja a község lakóit. Lealkonyult ugyanis az egykor virágzó kőbányászatnak, ez okozta az évekkel ezelőtti tömeges elbocsátásokat. Csak az erdővagyonba, a gyenge minőségû televénybe, az állattenyésztésbe fektetheti reménységét, pénzét, munkáját a bükszádi ember. Nem könnyû hát az élet a Nagy-Csomád alatt, ráadásul az önkormányzat költségvetése is egyike a legkisebbeknek a megyében. Sepsibükszád népe, községvezetése nap mint nap a hullámvölgyből való kiutat keresi.
Az idő szorításában
Az egykori mondvacsinált Málnás község önkormányzatának fél Oltfej erdő- és földvagyonügyeit kellett intéznie, ezért nem mehettek a dolgok oly gyorsan, mint amikor csak egy település gondjai terhelték volna. Így történt, hogy Sepsibükszádon közel másfél évtized után sem ért véget a 18-as földtörvény alkalmazása, s amint azt a községházán megtudtuk, a 2000/1-es törvényé is várat magára. Az ,,ősfoglalás? természetesen itt is megtörtént, mûveletlen föld nemigen maradt a határban, de a bükszádi ember fiókjában szeretné látni birtoklevelét, s aki ötödik esztendeje várja erdő- és földjussát az 1-es törvény paragrafusai alapján, legjobban azért aggódik, hogy erdő még van, de marad-e, lesz-e annyi és olyan földterület, melyet visszakaphat? Mit szóljanak akkor azok, akik magánerdő- és legelőjussukat várják vissza? Hát ilyen gondok között köszöntött rá Sepsibükszádra a 2005. esztendő, így lépett önállóságának útjára a helyhatósági választások révén egyáltalán nem könnyû feladatot öröklő helyi önkormányzat, melynek az idő szorításában kell rendeznie dolgait.
Olvasóink tudják, hogy a volt Málnás község három részre szakadása után a szomszéd Mikóújfalu nemcsak a mai Málnással áll vitában a községhatár miatt, hanem Sepsibükszáddal is éppen a Tatárút-Szárazpatak-Zsombor övezetben.
- Változott-e a helyzet az önök felőli mezőhatár ügyében? - kérdeztük Bács Csabát.
- Nem. Mi a legutóbbi újfalusi tárgyalásokra nem voltunk hivatalosak.
Ahol könnyebb
határvonalat húzni
A helybeli erdő-közbirtokosság - mely 308 örökhagyót és háromszor annyi örököst számlál, de sajnos, csak 242 hektár erdőbirtokot tudhat magáénak - legelőjét még nem kapta vissza, de ott a határvonal kirajzolása könynyebb lesz, mint a mező esetében.
- Tulajdonképpen sínen van ez a közbirtokosság - mondta Neagu Antal elnök. - Bélyegeztünk már, és juttattunk is valamennyi fát a tagoknak. Kevés adósságunk is van, de törlesztjük majd a 300 köbméter lebélyegzett fa árából. Vagyonunk egy részét Nagybacontól vásárolták az ősök, s így ez Uzonka és a Nagymező övezetében található. Olyan erdőparcella is van, amelyet három részre kell osztani Bacon, Barót és közöttünk. Nem probléma, helyben hárman elintézzük. A legelőt kell még körülhatárolnunk a helyi tanáccsal. Ott ugyanis a bükszádi juhsereg fog legelni, de a távolabbi Nagymező legelőt bérbe adtuk a rétyi gazdáknak. Már megegyeztünk velük.
Pénztárcámnak
lapos a belseje...
Fogyogat a költségvetési pénz, messze van még a pótlás, s a bükszádiak figyelik-várják, ,,mit mutat fel a megválasztott új faluvezetés?. A központi üzlet előtt egy maréknyi kritikus bükszádi osztja-szorozza a falubajokat, mi pedig az ez évi büdzsé felől érdeklődtünk Bács Csaba polgármestertől.
- Ötmilliárd-kétszázötven-millió van a papíron. Ebből 1,9 milliárd a tanügyiek fizetése, s ehhez kell még az a csekély 200 millió, amivel az oktatási rendszert fenn kell tartanunk. A maradék 3,35 millió. Ebből kell állnunk az apparátus fenntartását, de ne feledjük, hogy hatalmas összeget szánunk a legkülönbözőbb szociális segélyekre, ez azonban nem a pénztárban van, fokozatosan kapjuk meg. Ismeretes, hogy állandó gondunk a vízhálózat, s ezt nekünk kell rendeznünk, javítanunk, s ha van rá lehetőség, bővítenünk is. Erre 100 milliót fogunk költeni, hozzá azt a 23 milliót, amit az utcahálózat karbantartására szántunk. A sport- és kulturális tevékenységet 30 millió lej erejéig tudjuk támogatni, községfejlesztésre pénzünk nincsen.
A költségvetés soványka fejezeteit sorjázva jutott eszünkbe a pénztárca belsejéről szóló ének. Abból a bizonyos 30 millióból a helybeli iskolások sporttevékenységét szeretnék támogatni, mert bár volna igény egy futballcsapat alakítására, fenntartására, a jelen körülmények között nincs anyagi alap. A remény mégsem vész el, mert a bükszádiak részt vesznek abban a pályázatban, amit még az előző kormány hirdetett meg a sportbázisok, öltözők feljavítására-modernizálására. A községi könyvtári szolgálatot bérmentesen végzi egy képviselő asszony, a kultúrára szánt pénzalapból új könyveket vásárolnak, és fizetik a fogyasztási szövetkezet épületében mûködő könyvtárszoba bérleti díját.
Mikes Ármin csak eladta
Néhai Balogh Attila volt iskolaigazgató javaslatára vette fel a tanintézet gróf Mikes Ármin nevét. Lánya és unokája megfordult ugyan Sepsibükszádon, de nem az iskola épületét szemlézték, hanem a dobricai erdészház tulajdonjogát intézték. Csodálkozunk, hogy az iskola homlokfalán az édesapa-nagyapa vörös andezitbe faragott neve nem vonzotta oda az leszármazottakat. Legalábbis hivatalos látogatást itt nem tettek. Ha futólag arra jártak, elnézésüket kérjük. Végül is az épület vadászkastélynak épült, s azt a gróftól megvásárolta a község. Nincs olyan érdeme, hogy az iskolának ajánlotta volna fel. Abban azonban még nem lehetünk biztosak, hogy a nagy szûkében álló intézetnek nem óhajtanak-e- a névadó emlékére - alapítványt tenni a Mikes utódok, ha majd a zabolai latifundium is jövedelmezni kezd... Abból a 200 millió lejből ugyanis, amit az intézmény ebben az évben kap, ha levonjuk a tûzifa árát, kevés marad. Tudni kell, hogy az iskolához tartozik a helybeli Ábrahám Árpád Óvoda is.
- Leromlottak csempekályháink, központi fûtésre kell áttérnünk - nyilatkozta Bács Piroska igazgató. - Igaz, hogy előbb nyílászárókat kellene szereltetnünk. Meg is kezdtük, de csak két osztályteremre futotta. A kazánok, fûtőtestek is helyben vannak. Jó volna mind a két munkálatot folyatni, ehhez pályázati pénzre kellene szert tennünk.
Alvó vagyon
Sepsibükszádnak az Olt menti kiváló minőségû épületkő, az andezit alvó vagyona. Pillanatnyilag csak a Strabag-érdekeltségû Mineral Rt. dolgoztat a völgyben, de ott húsz-harmincnál több bükszádi nem keresi a kenyeret. Miként azt a faluházán megtudtuk, a terület- és épületadó, amit ez a cég az önkormányzatnak fizet, nem sok, nagyot lépni belőle nem lehet. Van azonban a község területén még két nem mûködő kőbánya: a Funduka és a Carpitus I. Örömmel újságolták, hogy ezek visszakerültek a község tulajdonába, valamit kezdeni kellene velük. A hullámvölgyből való kiutat keresve határozták el, hogy a tanács mellett olyan önálló céget létesítenek, melynek tevékenységei közt a kőfeldolgozás is helyet kap, így tudnak majd újabb munkahelyeket létesíteni. Keresik azokat a lehetséges befektetőket, akik hajlandóak lennének partnerként beszállni egy új kőbánya beindításába. Bács Csaba távlati terveiben olyan elképzelések is helyet kaptak, mint a község altalajában meglevő termál ásványvizek feltárása és értékesítése a falusi és sportturizmus, a fürdőgyógyászat keretében.
- Mi is helyet kaptunk - mondta - A borvíz útja elnevezésû programban, hisz Bükszádnak jelentős a borvízkincse. Reméljük, hogy a 4,5 milliárd lejes beruházás keretében (12 százalék a község önrésze!) rendezni tudjuk a forrásokat, s az elképzelések szerint - az Utászházi borvíz mellett - létrehoznánk széles e vidék kuriózumát: egy olyan állandó kiállítást, ahol a környék vulkáni és utóvulkáni mûködésének emlékei, termékei kapnának helyet.
Amire pénz kell,
ahonnan pénz jön
Steckbauer György alpolgármesterrel arról beszélgettünk, hogy az a bizonyos 100 millió lej, amiből a vízhálózatot toldozzák-foldozzák, elég kevés. Az örökölt hálózatot tervezet nélkül, úgymond belterjesen javítják. Ott bontanak-foltoznak, ahol szükséges, bővítenének is, mert a lakosság igényli a nagyobb vízhozamot.
- A vezeték 60 százalékát ki kell cserélnünk - mondta. - De mivel kevés a pénz, szakaszonként végezzük: sürgős volna a Bálványosi főúton, a Kláner utcában. Újabb forrásokat kellene bekötnünk. Azokat keressük. Volna egy nagy hozamú - a Frászenben a Bőforrás -, de az az Olt túlsó felén van, áthozni ide sok pénzbe kerülne. Komolyabb dologra csak akkor számíthatunk, ha létrejön majd a mi cégünk a tanács mellett. Akkor lenne egy kis anyagi alap, tudnánk alkalmazni karbantartó csoportot. Most csak egy karbantartónk van.
A földgázvezetés dolgáról szinte nincs mit írni. A lakosság egy részének benne fekszik a pénze, előrehaladás nem volt. Amíg Újfaluban be nem fejezik a munkálatokat - mondják -, Bükszádnak várnia kell. Ilyenkor tavasszal fontosabb a legeltetés megszervezése, mert onnan jön a pénzecske, a tejpénz.
- Megkezdjük a legelők tisztítását, az itatóhelyek rendezését. Van legeltetési szabályzatunk is, de mint az előző évek gyakorlata mutatta, komoly erőfeszítésbe fog kerülni, hogy megfékezzük az illegális legeltetést, védjük a mezőt - folytatta az alpolgármester. - Állattenyésztési és mezőgazdasági tanácsadó tanfolyam zajlik a faluban. Van érdeklődés. A fiatalság, aki itthon él, a gazdálkodást választotta. Ez kézenfekvő megélhetési forrás.
Csend magyarhon felől
Bükszád három magyarhoni települése felől csak tavaly december 5-e után állt be a csend. Nem tudni, mi az oka. Onnan sem telefonáltak, innen sem érdeklődtek: milyen volt az arány az igenek és a nemek között?
- Én december 5-e hajnalán levélben felkerestem őket, pengettem a nemzet-összetartozás gondolatát - mondta a polgármester. - Augusztus 13-14-re tervezzük az első Bükszádi Napokat. Függetlenül az ottani tényállástól, mi régi barátainkat az eddigi ragaszkodással és szeretettel várjuk.
Kisgyörgy Zoltán