
Forrongott negyvennyolcban is Ú Még ott sem tartunk, ahol a Monarchiában! Ú No lám, mit valósít meg az új polgármester? Ú Szerteszét még földvagyon és legelő Ú Mi is tudunk rezervátumot gondozni! Ú Alszik a közbirtokossági választmány? Ú A kultúrához pénz kell! Ú ,,Abból nekem is kell, doktor úr!? Ú Étel mellé lélek
Gombnyomásra nem lehet!
?sidők óta elégedetlen valamiért ez a nép, de azt mondják a rétyiek, hogy ilyen nehéz sohasem volt, hogy ilyen rossz idők sohasem jártak! Itt csak az a baj, hogy elfeledték, nem emlékezhetnek, hogy mennyi nehéz idő suhant el e falu felett. De lesz, hamarosan lesz egy olyan könyv, amelyből ezt is megtudhatják. Voltak ezen a tájon még nehezebb idők is! Negyvennyolc óta csak fel-felcsillant a jobbacska lét s az ezzel járó elégedettség.
Az utóbbi helyhatósági választások óta az önkormányzat, a polgármesteri hivatal következetesen végzi - a lehetőségekhez mérten - a maga feladatát, emellett többen is következetesen keresik igazukat, követeli a nép meg nem kapott földecskéjét-kaszálóját, jön a tavasz, s nem tudni, lesz-e ismét elég legelője a jószágnak, s lesz-e részük a megtartó tejpénzben.
Nem, nem gombnyomásra oldódnak meg a bajok. De a türelem rózsája Rétyen még csak nem is bimbózik. Rácz Géza óta mindig is volt kifogásuk a rétyieknek a polgármesterek személye ellen, ám őket mégis megválasztotta a többség!
Dálnoki Lajos jelenlegi polgármesterrel beszélgetve körvonalazódik, hogy bár a technika hihetetlen magas szintre jutott, a faluközösség szellemi melléállása, megértése nem követte azt. Egy magát most még megnevezni nem óhajtó tanácstag mondta, hogy ,,az a jó polgármester, aki tevékenysége kezdetén magára vonja a község zömének ellenszenvét, haragját, s ezt lassan munkájával húsz százalékra csökkenti. Ez a húsz százalék ellensége kell hogy maradjon! Az viszi előre a munkát, mert nem lehet finom lenni mindenkivel, mosolygással nem lehet végezni ezt a nehéz munkát! A nép zöme, aki addig ellensége volt, melléje fog állni, segíteni fogja, mert meggyőződik, hogy neki van igaza, hogy ő az ember!?
- Rétyen nincsen, nem lehet fontosabb dolog - tizenöt esztendő után is -, mint a föld és a föld? - kérdezzük Dálnoki Lajos polgármestert, aki a tulipán színeiben győzött a választásokon.
- Sajnos, ez így van. Volt már szó arról a lapban, hogy a Szépmezőn van egy olyan hatalmas birtoktest, amely szentgyörgyi, gidófalvi és réty-komollói tulajdonban volt. Mi ebből 57,30 hektárt várunk-követelünk vissza, forrongunk közösen érte. Ezt ma a Zoocomp Rt. mûveli-használja. Az egész birtoktest mintegy 500 hektár. Azt kértük, tegyék át állami magántulajdonba, hogy tudjuk visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Jogos a kérésünk, s ha forrong Réty, akkor forrongunk mi is! Erre várjuk a réty-komollói gazdák számára megfelelő választ.
Itt is lehetne földháború
- Ezenkívül tudjuk, vannak még más, eléggé elöregedett földgondok is Rétyen.
- Vannak, sajnos: közösségiek és egyéniek is. De hadd kezdjem a legelőkkel. Azokat feltették az úgynevzett 16-os mellékletre. Így mi vagyunk ún. birtokosai olyan legelőterületeknek, melyek a régi Málnás község adminisztratív területén vannak: 114 hektár a Harcsán és a Hatodon. Tudjuk, hogy azokra a területekre az ottaniak tartanak számot, ez igaz, de nekünk itthon legelőhiányunk van! No, ezért mi is kell hogy forrongjunk! Nem hittem volna, bár volt némi elképzelésem, hogy ilyen nehéz a polgármesteri feladat, és hogy ilyen nehéz örökséget kapok az elődeimtől. Nos, ennek a legelőnek a fejében az akkori megyevezetés elvett tőlünk 40 hektár kitûnő minőségû szántóterületet Réty-Komolló adminisztratív területén! Ez a 40 hektár ott maradt - 1964 után - az akkori állami gazdaság, a mai Zoocomp Rt. használatában. Rá egy évre elvettek Rétytől még 17 hektár szántóterületet, mert ez a község körül volt véve állami gazdaságokkal, ezek csonkították határunkat. Komolló történelmi határa betartott egészen a szépmezői Gergelyfalváig. Az a terület is elveszett. Milyen reményünk lehet erre a területre, hisz kiosztották, és birtokleveleket is adtak rá? Perelni lehet. Miből? A perköltséget a tanács határozza meg, ha van pénz. De hadd menjünk tovább. A kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás részvényeseinek - akiknek földje a nevezett állomás területén volt - a Szépmező olyan részén mértek ki 80 hektár földet - az akkori önkormányzat megkérdezése nélkül -, ami Réty-Komolló tulajdona volt, s arra nekik birtoklevelet állítottak ki! Látható tehát, hogy ezek olyan nehéz ügyek egy önkormányzat számára, melyeket egy gombnyomásra megoldani nem lehet. Kérdezzem meg, hogy miért nem oldották meg a régebbi önkormányzatok?
Menjünk még egy keveset közelebb Rétyhez. Tudják, ugye, hogy milyen rákfenés és kényes kérdés számunkra a Rétyi Nyír? Nos, itt is volt 1975-ben egy 147 hektárra terjedő ún. - most már mondhatjuk - kényszercsere az akkori téesz és az erdészeti igazgatóság között. Nem volt gond: adott állam bácsi ugyanakkora helyet, nem is olyan messze, csak Bereck felett! Természetes, hogy ezt a területet a bereckiek a rendszerváltás után a 18-as földtörvény alapján visszavették, s ez ma a berecki legelő egy része. No, mi a mai napig is ezért a 147 hektárért harcolunk, mert hivatalosan nem kaptuk vissza. Most van folyamatban, hogy a terület egyharmadán visszamérik az erdőt a rétyieknek. Jogos tehát a rétyi forrongás. Mi bízunk abban, hogy ha az RMDSZ ma a kormányban van, ismeri a mi bajainkat, igazságos módon segíteni is akar és tud gondjainkon. Mi nem kérünk, nem veszünk el senkiéből semennyit, mi csak azt kérjük, ami a miénk volt!
A rétyiek várják erdőjussukat a rezervátumhoz közeli területen is. Elmondták, hogy ők is képesek úgy gondozni egy területet, ahogyan azt a törvény rezervátum esetében előírja. Ott minden úgy fog történni - mondták -, ahogyan azt a hivatalosan kinevezett erdész, a környezetvédelem megköveteli! De... a papír - a birtoklevél - legyen az ő fiókjukban!
Hihetetlen
Hihetetlen a rendszerváltozás után tizenöt esztendővel azt hallani, hogy ,,Rétyen még sok baj van a közbirtokossági erdővagyonnal, de még nagyobb a magánerdőkkel?. A közbirtokosság még jogot formál egy 72 hektárra terjedő nyíri erdőre - mondta Dálnoki Lajos, aki egyben annak elnöke is. Sajnos, ennek visszaszolgáltatását miniszteri rendelet korlátozza. Nehéz dió, nemde? - kérdezték. A magánerdők dolgában is nagy a forrongás. A volt rétyi magánerdő-birtokosok ott kérik-követelik vissza jogos részüket, ahol az volt. Az erdészet azonban - egyrészt érthető módon - úgy akarja, hogy azt a vagyont egy összefüggő erdőfoltban juttassa vissza. Nos, amíg itt közös nevezőre jutnak, addig - mint sok más rákfenés rétyi gond esetében - sok víz folyik le a Feketeügyön, s forrongnak tovább a kedélyek Rétyen.
- Végül perre ment-e a közbirtokosság vezetősége a nyíri vakációs házak körüli területbérvita miatt? Van egy olyan vélemény Rétyen, hogy ön ok nélkül húzza-halasztja a dolgot? Miért nem lépnek? - kérdeztük meg a polgármestert.
- Nem indítottunk pert. Valóban, nem nagyon van már türelem arra, hogy várjuk a jobb belátást. Még mindig a tárgyalások szintjén állunk. A tulajdonosok, mert a terület, melyre építettek, a miénk, a bérlendő terület négyzetméteréért 0,3 eurót ígértek, a birtokossági közgyûlés nekem 0,7 eurót szavazott meg. Ha ez rövid időn belül nem rendeződik, tényleg peres úton kell megkeresnünk követelésünk igazát.
Csak egy-egy tégla mindenütt
Jártunkban-keltünkben arra is figyeltünk, hogy - a szûkös költségvetésből, önerőből, a szociális segélyben részesülők munkájával - mi az, amit előrelépésnek lehet nevezni Rétyen. Gondoskodott a községi tanács arról, hogy minden településnek jusson valami, ,,falvanként egy-egy téglát tegyenek, s majd abból álljon össze az egyévi egész?. Rétyen folytatják a községháza korszerûsítését, kijavítják a hídmérleget, és azt mûködésbe fogják hozni. Bitán soron van az iskola épületének nyári korszerûsítése. A bitaiak - Bitai Ernő tanácstag révén - arra kérték az önkormányzatot, hogy ha sikerült konszolidálni a nagyhidat a Feketeügyön, építtessenek egy hidat azon a mezei úton is, mely a Besenyő patakán vezet át, és jelentős mezőrészt köt össze a faluval. Réty-Komollón két fontos munka és feladat is kínálkozik: Maksával közösen egy fúrtkút-rendszer kiépítése és egy arra alapozott ivóvízhálózat megteremtése, valamint egy nehezebben megoldható, azaz a komollói pangó belvizek végleges lecsapolása. A tervezet szerint az ivóvízrendszernek egy olyan kapacitása lenne, amely távlatilag elláthatná majd Bitát és Egerpatakot is.
- Szacsva árva gyermek lenne?
- Nem volt az eddig sem - felelték a polgármesteri hivatalban. - Ott tervben van az iskola épületének felújítása és egy ember elé való bekötőút megteremtése.
Közelebb a faluhoz
Sorjáznak már Rétyen a falugyûlések, ahol bárki elmondhatja óhaját-baját. Ottjártunk előtt zajlott le az egerpatakiakkal való találkozó, ahol a tavaszi takarítástól kezdve a legeltetési szabályok ismertetéséig minden falubaj körvonalazódott. A községi tanács által összeállított legeltetési szabályzattal ismerkedtek a bitaiak is, egy sor helyi apróbb problémával egyetemben. A legeltetés régóta nagy gondja a faluközösségnek. A szabályzattal nem is volna baj, inkább az a gond, hogy mennyire tudja majd uralni a hivatal és a tanács a fékevesztett legeltetést, védeni a terményt az állatok prédájától. Április folyamán a többi település lakói is találkozhatnak az önkormányzattal, elmondhatják óhajaikat-elképzeléseiket.
Kisgyörgy Zoltán
(folytatjuk)