Periszkóp: Mircea Dinescu

2005. április 7., csütörtök, Archívum 2003–2007

Foglaltéjsön
A sloboziai Húsipari Kombinátban nemrég harci riadót fújtak, mert a megyében munkalátogatáson tartózkodó - nem tudom, milyen - amerikai befektetők arról akartak rögvest megbizonyosodni, hogy mifelénk is disznóból bányásszák ki a tepertőt, nem terem csak úgy, mint verebek a fán.
Háromnapi általános nagytakarítás hófehér imaházzá varázsolta a Vágóhidat: bibliák függtek a kampókon a mészárosbárdok mellett; a karámok tetejére három nyelven felpingált üdvözlő szöveget szegeztek ki, hogy az állatok ne idegeskedjenek (Isten hozott! Welcome! Ghini a?i vinit!), a levágásra váró, felsorakozott marháknak pedig szempillát festettek, és a farkuk alá dezodort permeteztek.
Minden O. K. volt. Úgy tûnt, hogy megmentették Románia hírnevét a világban. A prérik amerikai tehenészei boldogságukban önként fektethették volna fejüket a tönkre.
Valami azonban nyugtalanította a legfelső vezetést, mégpedig az, hogy az intézmény két WC-je közül az egyik nem nagyon volt ökologikus.
A megoldás nem váratott sokáig magára.
Egy csomag Kent és egy üveg bor fejében az egyik bennszülött vállalta, hogy reggeltől estig ott ül majd a fent említett budiban, és minden behatolási kísérletre kedvesen kiszól: ,,Foglaltéjsön!?
Az érzelemdús látogatás ebéd után ért véget. Az amerikaiak méltányolták a román vágóhidak keresztény szellemét, és krézlifogyasztás és pezsgőzés közepette Nelu bácsi kapitalizmusára koccintottak, aztán elmentek.
Nagy gondot az egész napra alkalmazott vécéfoglaló technikai munkanélküliségbe küldése okozott.
Hiába dörömböltek az ajtón, hiába magyarázták, hogy a vendégek már rég elmentek, hiába emlegették sûrûn sötét bőrû édesanyját, a koma csak nyugodtan ismételgette: ,,Foglaltéjsön!?
Végül is betörték a budiajtót, és a vécézőt elvtársi fenéken billentésekkel kilakoltatták. Bár ez nem tanítómese, hanem igaz történet, mégis tanulságot szûrhetnének le belőle azok a pártocskák, amelyek az SZDP körül nyüzsögnek, és szorultságában, kérésére, ellenszolgáltatás fejében ,,Foglaltéj­sön?-t kiáltanak: dicsőségük teljében könnyen azt kaphatják, amit említett kománk - egy rúgást oda, ahol a legpuhább és a leggömbölyûbb a Koalíció.
1994. június 7.
Interjú
Nálunk falun nagyon jó nagyon szép
elveink kissé elavultak ugyan
de a kenyéren átszûrt egészségügyi szesz fiatalít
és a felcser amúgy is ,,belső használatra? rendeli.
Nálunk a templom udvarát is átadtuk a mezőgazdaságnak
a disznó összerágta a tekenőben felejtett gyermeket
(mindegy az államé egyik is a másik is)
általában jó nálunk falun
a kicsik a tévé előtt sorakoznak kannáikkal hátha tejet ad
s a rádió szerint már régen befejeztük a betakarítást
hamarosan végzünk vele a mezőn is
általán jól vagyunk minden beton minden szép
ha a Cityben vásároljuk a tojást
s ha a szalámigyárak nem sandítanak
szemük sarkából lovainkra.
Nálunk falun nagyon jó
általán a tûzoltók gyújtják fel a házakat nagyon szép
egyesek és mások között szánt a traktor
egyesek és mások közé mélyülő barázdát
nagyon jó nagyon szép
Bogdán László fordítása
Az O be?ie cu Marx (Piálás Marxszal) címû kötetből
Szentségekből bukásra
Amióta a tanügyminisztérium parancsba adta, hogy mostantól mindenkinek hinnie kell Istenben, mivel kötelező tantárgyként bevezette a hittant, azóta a biológia-tanárnővel kezdtek úgy bánni, mint egy pogánnyal, aki abban sántikál, hogy eltérítse az ájtatos tanulók tekintetét a mécsesről és az ikonosztázról. A pópa alaposan átvizsgálta a biológiai szertárt, és a következő ideológiai akcióprogramot dolgozta ki:
- vegyék le a boldogtalan kommunista Darwin portréját, és tegyék helyébe a boldogéletû Teoctist pátriárkáét
- azonnal borítsák be lepellel (fügefalevelet nehéz beszerezni) Ádám és Éva gipszszobrainak leplezetlen, szégyentelen alsófertályait
- az embriók tárolására használt spirituszt javítsák fel pergelt cukorral köményes pálinkának, a magzatokat pedig egy futó keresztelő után hantolják el teljes gyászpompával a szegények temetőjében
- égessék el az iskola udvarán, ördögûző szertartás közepette, mindazon sátáni szemléltetőeszközöket, melyek azt ábrázolják, hogyan mászik fel - uzsgyi! - a fára a vízibolha, hogy a darwini elmélet szerint a folyamat végén borotválatlanul és két lábon kászálódjon le róla.
Ezek után ?szentsége undorodva két ujja közé csippentette a biológiakönyvet, és többször megköpdöste mellét, amikor azon fejezeteket olvasta, melyek a prokariota és eukariota szervekről íródtak. Úgy köhécselt eközben, mintha szénanátha kínozná, és egyszer csak úgy döntött, hogy a petesejtről és párzásról szóló pornó- és szexlapokat ki kell tépni a tankönyvből, mert bûnre csábítanak, meg aztán az iskolában, ha már mindenáron szervekről akarnak beszélni, azok kizárólag a vezető szervek lehetnek.
Amikor a tantestületi gyûlésen nekiszegezték a kérdést, hogy hisz-e vagy sem Istenben, a fiatal biológia-tanárnő olyan megkínzott tekintettel nézett a pap szemébe, mint Iliescu tette Emil Constantinescu pravoszláv hívő tekintete hatására, de távolról sem lebegett oly sokat a Genézis levesének párájában, mert válasza keresztényi tisztességgel gyorsan odacsattant: ,,Nem hiszek.?
Abban a minutumban összekoccantak a sértődött keresztek, melyek fürtökben, közszemlére téve lógtak a régi rendszer tudományos szocializmust oktató tanárnőinek mellén, ugyanis az eltelt húsz-harminc év alatt rengeteget koboztak el azoktól a vallásos KISZ-tagoktól, akiket tetten értek, amikor gyónni mentek, vagy amikor a Flac?ra irodalmi kör akoljából az áldásosztás tilos mezejére szöktek.
,,Kommunista!? - gágogták kórusban a tanári szoba Kapitóliumának libái, kiket annyira megérintett a vallásos buzgalom, hogy kiáltásuk hangerejétől remegni kezdett a keleti falra akasztott hatalmas szentkép, majd nagy robajjal lezuhant, fedetlenül hagyva a Főtitkár Elvtárs képének mészbe ivódott árnyát.
1997. május 20.
Nemzetem, légy férfi!
Az Igazságügyi Minisztérium kriminalisztikai laboratóriuma megállapította, hogy az enyedi RMDSZ pártirodáján fölfedezett mikrofon olyan ártatlan, mint a városi cukrászdában illatozó kalácsok mazsolái.
Sőt, Emil Stroie, a Fehér Megyei Táblabíróság főügyésze azt nyilatkozta, hogy ebben az ügyben azért sem beszélhetünk törvényszegésről, mert ,,a mikrofon nem zavart senkit, nem szakított meg egyetlen beszélgetést sem, még azt sem lehet róla megállapítani, mikor építették be a vakolatba?.
Tehát elmúltak már azok a szomorú idők, amikor a pofátlan mikrofonok olyankor röfögtek és nyálaztak a képünkbe, mint a disznók, amikor a legjobban ment dolgunk.
Ma már szelíd, tisztelettudó mikrofonokkal van dolgunk, apolitikus, keresztény mikrofonokkal, banán- és málnaízû élvezetet nyújtó, gyógyhatású mikrofonokkal, hogy a fal se panaszkodjon, amikor beléhatolnak.
Másrészt a régészek tétovasága - az, hogy nem állapították meg pontosan, mely évezredben helyezték el az említett tárgyat a vakolatban - bizony a magyar irredenták malmára hajtja a vizet, akik azt állítják, hogy már a hunok is nyereg alatti mikrofonokkal lovagoltak.
Felszólítjuk hát Funart, a bácsot, Kolozsvár trikolórmindenesét, harcolja ki a legfelső vezetésnél, hogy amikor a tavaszi, felújított helységnévtáblákat elültetik, fessünk minden egyes mikrofont hazafias munkával nemzetiszínûre, és mondassunk áldást rájuk tömeges papi segédlettel.
Ahogy mondani szokták, nekünk is megvan a magunk nemzeti büszkesége, ezért nem ártana, ha a mi dák-géta mikrofonunk olyan keményen állna az RMDSZ falában, amilyen keményen Corvin Mátyás román származású apja buzgólkodott a király bozgor édesanyján.
1996. január 23.
Részlet a Szentségekből bukásra címû, a Pallas-Akadémiánál megjelent kötetből. Fordította: Váli Éva.
N?stase étlapja
Pontosan abban az évben, amikor a politikusok ki kellene hogy rakják tökfejüket a pultra, hogy a fogyasztó lássa, melyik ropog jobban, a ravaszdi Adrian N?stase kurtábbra fogta a dinnyevásár szezonját, így a 2004-es választási kampány csak néhány napra zsugorodott.
Az SZDP gömbölyded nárciszának eszébe sem jut, hogy vastag majonézzel körített ábrázata, melyet estéről estére képernyőn tálalnak elénk, hányingert és kiütést okoz.
Így aztán a nagy mûgyûjtő nem restellt napi tizennégyszer előfordulni egy rádióreklámban az Info-Cultural adón, a Tévéhíradóban pedig egy százszázaléknyi disznóhúsból készült szalámirudat kecsesen szaglászni annak az élelmiszer-kiállításnak szalámitékájában, ahol rengeteg csendéletkedvelő megfordult, hogy mint a légy, körbedongja a kiállított kajákat, azt példázva, hogy a románok ki vannak éhezve a kultúrára.
Ha valamikor azzal büszkélkedtünk, mily sok acél jut egy főre nálunk, világos, hogy manapság már nem fémekkel rázzuk a rongyot, hanem azzal, hogy N?staséból mennyi jut nekünk egy főre.
Az is igaz viszont, hogy a lejárt szavatosságú eszdépés konzervben, amit a fent említett nagydarab hús mellett naponta megőrlünk, akad egy-egy nagydarab Iliescu is, jókora falat Miron Mitrea is, mindez bőségesen leöntve Agathon-mártással.
Nemzeti televíziónk ráadásnak megdob háromhavonta egyszer egy-egy sótlan Ciorbeával, porszáraz Stolojannal, egy merítőkanál Vadim-fenyegetőzéssel. A jó emésztés érdekében néha egy mákszemnyi B?sescu is - csak úgy, nyomtatékul.
Az az érdekes, hogy amikor megkockáztattam, hogy a Tuc? tévésztár Sou-a-la-crem desszertmûsorában egy tejszínhabos Mischiét szolgáljak fel a népnek, N?stase felsértődött, és megtiltotta nekünk, hogy ezután a párt primőrjeiből csemegézzünk. Cozmânc? államminiszter ukáza roppant világos: ha egy helyi báró ,,hátra? akarna menni, előbb ki kell hogy kérezzen N?stase osztályfőnök úrtól.
Képzeljenek el, bojár uraimék, egy olyan bajorországi minisztert, aki felemeli két ujjacskáját, és arra vár, hogy Schröder kancellár megengedje neki, hogy felléphessen a ZDF egyik mûsorában. Európa kerítésein valamennyi pulyka ezen röhögne.
Nálunk senki nem röhög.
Mert:
,,Nálunk zöldek a fenyvesek,
S a rétek N?stase-selymesek.?
2003 októbere
Részlet a Szentségekből bukásra címû, a Pallas-Akadémiánál megjelent kötetből. Fordította: Váli Éva.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép