változás A Háromszék táncegyüttes bemuyatójaKultúra: Kell nekünk ez az Ördög

2005. április 9., szombat, Archívum 2003–2007

Amikor Könczei Árpád rendező-koreográfus a bemutató előtt beharangozta, hogy a Háromszék Táncegyüttes Ördögváltozásának mûfaji meghatározása erotikus táncjáték, még nem lehetett tudni, hogy a különböző mûvészetek találkozásából születik az előadás. A látottak alapján bizton állítható, a mozgásmûvészetek rendkívül gazdag skáláját a zene, színház, film, fotó és a képzőmûvészet elemei egészítik olyan kerekké, amelyre Tamási Áron azt mondaná, hogy úgy illenek egymáshoz, mint az asszonyhoz a férfiember.
A farsangi mulatság rendkívül lendületes képeivel kezdődik az előadás, amelyben az alakoskodók kedvét nem szegi semmi. Hét szereplő (akár a népmesei bûvös szám is lehet) már kezdetben kiemelkedik a tömegből, de közülük csupán a három kuka marad meg annak, ami, a többiek az ördöggel együtt átváltoznak. Kis Örs Attila, Ladó Szabolcs és Tüzes Csilla kukái jókedvükkel és találékonyságukkal első pillanattól az utolsó jelenetig magukra vonják a figyelmet.
A szoknyavadász Székely (Udvari Róbert) és az őt újabb kalandra kísértő Durumó (Imre Béla) kettős nem csak a táncosok kiválasztásában, de a számukra kitalált koreográfiában is telitalálat, amellyel párhuzamosan, de külön-külön villan fel időnként a kocsmárosné (König Mária) és a Székely felesége (Vajda Katalin) erős, ugyanakkor parasztosan érzéki alakja. A kocsmárosné valótlanul nagyra kitömött fara és a feleség több kilót sejtető bögye, valamint a két asszonyság szemérmetlen himbálózásai, szeretkezései a félrejáró Székellyel, illetve az annak feleségét elcsábító ördöggel Picasso szürrealista (a színpadon megelevenedő) képeit juttatják a néző eszébe.
A felvételről és élőben játszott zene (zeneszerző Könczei Árpád) mintha résen lenne, hogy mikor, mit és hogyan lehet fokozni, és attól függően alakul, hogy éppen népi, polgári, akrobatikus vagy a baletthez közelítő tánc viszi tovább a történetet. A klarinét és zongora időnként bele-belecsíp a hegedû-brácsa-bőgő hármasába, ettől dzsesszbe hajlóvá (de nem az) válik a zene, máskor összezavarodnak a hangszerek, és fülsértő hangzást produkálnak, mígnem újból jön egy felismerhető dal, és rendet teremt. Ezt illusztrálja az utolsó jelenet is, amelyben a fiatal leány (Tüzes Csilla) és fiatal legény (Tőkés Csaba Zsolt) tiszta szerelmét a zenefolyamba szőtt gyönyörû menyasszony-búcsúztató (Ne sirasd gyöngykoszorúdat?) akkordjai erősítik fel.
Az Ördögváltozás mûvészi teljesítmény, amelyben az eltáncolt erotika nem válik ripaccsá, minden mozdulat és jelenet a jó ízlés és szépség határán belül marad. Kell nekünk ez az ördög, mert Tamási Áron szerint mégiscsak suta állapot lenne nélküle.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-04-09: Archívum 2003–2007 - :

Kultúra: A szeretet könyve