A baróti református templomban tartott bajtársi találkozón harmincnál több öreg katona jelent meg, s velük együtt emlékeztek az elhunytak özvegyei és a leszármazottak is. Kétszáznál többen érezték, hogy fejet kell hajtaniuk elődeink áldozatvállalása előtt.

Dimény András nyugalmazott unitárius lelkész az istentiszteleten tábori lelkészként szerzett tapasztalatait osztotta meg. Mint mondotta, látta a háború kegyetlen oldalát, hiszen ott kellett állnia a sírok szájánál, a kórházi ágyak mellett is, s nem egy levelet kellett megírnia a fiaikat hazaváró szülőknek vagy a fiatal kedveseknek. ,,Ma a temetők sírfelirata beszél helyettük, hirdeti, hogy volt, aki szülőföldjéért, nemzetéért, családjáért drága vérét ontotta" — fogalmazott a kilencvenéves, de még mindig frissnek és erősnek mutatkozó lelkipásztor. A Jobbik nemrég megválasztott európai parlamenti képviselője, a baróti megemlékezésen már hetedszer részt vevő Szegedi Csanád úgy fogalmazott: nem kizárólag Magyarországot képviselné Brüsszelben, hanem az erdélyi magyarságnak is szószólója akar lenni. Szerinte megengedhetetlen, hogy képviselő kollégáinak többsége még nem tudja, hogy a határon kívül rekedt magyarság nem élhet önrendelkező módon, hogy nem imádkozhat anyanyelvén, hogy szeptembertől a szlovákiai hatóságok büntetni kívánják a nyelvtörvény ellen vétőket. Véleménye az, hogy magyarnak megmaradhassunk, s szembe tudjunk szállni a hazánkat felvásárolni szándékozókkal, új magyar honfoglalást kell végrehajtanunk, s olyan társadalmat teremtenünk, amelynek középpontjában a tisztesség, a becsület és a nemzeti érdek áll. ,,Ettől az új magyar honfoglalás megvalósításától függ, hogy lesz-e magyar jövő, vagy a liberalizmus, a halál honfoglalása győz" — fejtette ki nézeteit a fiatal képviselő.

Barót polgármestere, Nagy István Erdővidék történelmét foglalta össze röviden, majd a nemzetvédő harcokban játszott szerepét emelte ki. A népszámlálási adatok szomorú alakulására is kitért: folyamatosan fogyunk, s aláhagyott a házasodási kedv is. Dr. Szőts Dániel a székely határőrségben szolgáló erdővidékiek arcát idézte fel, az Úz völgyében tanúsított helytállásukat emelte ki, és szomorú történetet mesélt a hős fiaik holttestét megkereső és hazaszállító szülőkről. Boér Imre tanár az általa vezetett, nem teljesen pontos statisztikákat ismertetve elmondta, hogy megközelítőleg még száz erdővidéki néhai frontharcos van életben. Benkő Emőke székely asszonyként köszönte meg a jelen levő frontharcosoknak, hogy szülőföldjük elkötelezettjei voltak, hogy életük kockáztatásával is helytálltak a nemzetük és családjuk védelmében folytatott harcokban. Benedek József nagybaconi frontharcos a háború politikai hátterére tért ki, és néhány általuk énekelt hazafias dal szövegét mondta el. A találkozó végén az egybegyűltek néhány rövid dokumentumfilmet tekintettek meg.