Nemzet-nemzetiség: A közösségek Európáját kell megteremteni

2005. április 26., kedd, Archívum 2003–2007

Európai uniós csatlakozás, kisebbségi és emberi jogok, vallásszabadság - egy konferencia, amelyet az evangélikus egyház elsősorban lelkészeinek szervezett, ám az elhangzott előadások a nagyközönség számára is számos, értékes információt hordoztak. Helyzet- és lehetőségfelmérés kívánt lenni az előadás-sorozat, hisz tudnunk kell, mi történik velünk, körülöttünk, információra, párbeszédre van szükség - fogalmazták meg a kezdeményezők. ,,A XXI. század a jövő Európájáé, az aktív kommunikáció, a dialógus helye. Ha a különböző társadalmi szereplők nem képesek a párbeszédre, a közös Európa csak politikai klisé, orwelli látomás lehet - összegezett Adorjáni Dezső evangélikus püspök, aki úgy vélte, Európának szüksége van az erkölcsi és spirituális dimenzióra.
A különlétek együttlétét szavatoló Európa
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke előadásában a kisebbségi törvényre igyekezett rávilágítani az európai integráció tükrében. Látszólag ellentmondás van a beilleszkedést jelentő csatlakozás és a nemzeti önrendelkezést szavatoló jogszabály között - fogalmazott Markó, ám leszögezte, hogy ,,egy olyan Európában, amely a különlétek együttlétét jelenti?, nemcsak az ellentmondás tûnik el, de a különlét jogát statuáló kisebbségi törvény éppen az együttlét jelévé válik. ,,Az EU-csatlakozásra nincs jó alternatíva, mindannyian méltó, egyenlő életet akarunk az egyénnek, a nemzetnek, a nemzeteknek. Ezért kell Európa felé sietnünk, ezért halaszthatatlan és sürgős ennek az országnak az integrációja, és ezért nincs alternatívája a csatlakozásnak. Nem tudom elfogadni, hogy az integráció mint cél szembeállítható bármilyen más célkitûzéssel? - mondta az elnök. Kifejtette, nem ért egyet azzal, hogy Románia csatlakozása már eldöntött tény, nem leállítható folyamat. Európában élesen élnek a bővítéssel kapcsolatos dilemmák, április 13-án a politikai döntés megszületett az Európai Parlamentben, de a következő másfél év hozza el, hogy Románia meg tudja-e adni a megfelelő válaszokat a környezetvédelmi, gazdasági, emberjogi, kisebbségjogi felvetésekre. Markó hangsúlyozta: ebben a kormányban megvan az akarat e kérdések megoldására, és külön kiemelte, egy hónapon belül elfogadják a tulajdontörvény módosítását, amely a restitutio in integrum elvét rögzíti, de leszögezte: az eddig megtörtént visszaszolgáltatás nem visszafordítható.
,,Olyan Európát szeretnénk felépíteni, amely a különlétek együttlétét szavatolja, amely a különböző autonómiák együttlétét, ezek rendszerét, együttlélegzését jelenti? - fejtette ki Markó, hozzáfûzve: a különlét törvényének elfogadása az együttlét jele, az integráció irányába mutat. A kisebbségi törvény elfogadása nem feltétele az integrációnak, de közvetett kötelezettséget jelent a román kormánynak, hogy az EP csatlakozási feltételeit rögzítő dokumentumba bekerült: a romániai magyar kisebbségek jogait tovább kell bővíteni a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján. Markó ismertette a kisebbségi törvény legfontosabb pontjait: meghatározza a Romániában élő nemzeti közösségeket, a kisebbségi szervezetek státusát, a kulturális autonómiát, amely nemcsak az anyanyelvi oktatás, mûvelődés, sajtó intézményeinek létét garantálja, hanem jogot teremt, hogy az ezekkel kapcsolatos döntések ne születhessenek meg a nemzeti közösségek megkérdezése nélkül. A létrehozandó, megválasztott Országos Autonómiatanácsok megfelelő jogosítványt kapnak, hogy az intézményrendszert irányítsák, beleszóljanak mûködésébe - szögezte le az elnök. ,,Az a látszat, hogy a magyar közösségen belül is vita van, de ez nem a kulturális autonómia lényegéről, hanem elsősorban a politikai szervezetekről szól. Egyesek diszkriminatív elemeket iktattak be a törvénybe, ám ezek mára eltûntek, minden már létező vagy ezután megalakuló politikai szervezet ugyanazon feltételek teljesítése után jegyeztetheti be magát? - hangsúlyozta Markó, és kiemelte, nagy viták elsősorban a román politikum képviselőivel zajlanak. A véleménynyilvánítás jogát mindenki elfogadja, de érzékeny pontnak számít a döntési jogok átruházása - mondotta az RMDSZ elnöke, és hozzáfûzte: bízik benne, június végéig a parlamenttel is sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvényt. Ezt követően még hosszú időre lesz szükség a megfelelő intézményrendszer kialakításához. ,,A kulturális autonómia azonban nem elegendő, az erdélyi magyarságnak szüksége van a közigazgatási, a területi autonómiára is. A következő években kell megteremtenünk azt a decentralizációt, amelyre ráépíthetőek a sajátságos autonómiaformák? - zárta előadását Markó Béla.
A csatlakozás esély, de nem csodaszer
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a magyar-román viszonyról tartott előadást, ennek alakulásáról az európai csatlakozás folyamatában. Az unióban egy nemzetpolitikai cél valósulhat meg: a magyar nemzet egyesítése, Európa a nemzeti, etnikai közösségek közösségévé válhat - emelte ki. ,,Az autonómia megoldás a régió nemzeti közösségei számára, a csatlakozás azonban nem csodaszer, az unióban nincs normarendszer, amely kötelezővé tenné. Lehetőségeket biztosít, ezeket kell beazonosítani, kihasználni csodavárás nélkül? - fogalmazott Németh Zsolt. Az autonómiák stabilitást kínálnak a kontinensnek, Európának pedig biztosítania kell, hogy a közösségi jogok a nemzetközi jog részévé váljanak, az önkormányzatiságnak, az autonómiának mint uniós alapelvnek kell megjelennie - fejtette ki. Az előnyök, lehetőségek mellett a magyarországi politikus felsorakoztatta a veszélyeket is. A regionalizmus égisze alatt olyan gazdasági fejlesztési régiókat hozhatnak létre, amelyek dacolnak a nyelvi, történelmi hagyományokkal, adottságokkal, de a romániai magyarság esetében nagyon nagy az áttelepedés veszélye is.
Románia csatlakozása alatt rezgett a léc, és bizonyos értelemben most is ez a helyzet - fejtette ki Németh Zsolt. Az integrációs folyamat rendkívüli lehetőségeket kínált, a magyar diplomáciának kötelessége lett volna kihasználni az erdélyi magyarság helyzetének javítására. Egyedülálló esély a jogok kiszélesítésére és az autonómia megteremetésére is. Ez olyan kérdés és lehetőség, mely teszteli Románia alkalmasságát - vélekedett. ,,A magyar autonómia ügyében a tavalyi választások után kedvezőbb helyzet tapintható ki, de ne legyünk túl derûlátóak? - mondotta. Németh Zsolt kifejtette, a magyar Országgyûlésben a Fidesz indítványt terjesztett elő, amely támogatja Románia csatlakozását, de megfogalmazza azt a politikai álláspontot is, hogy az országnak fel kell készülnie, minden kritériumnak meg kell felelnie. Az indítványt a magyar törvényhozó testület minden képviselője megszavazta. ,,Az Európai Uniónak nemcsak a polgárok szabad közösségét kell jelentenie, hanem a közösségek közösségét is? - zárta felszólalását Németh Zsolt.
Vallási diszkrimináció
Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke a készülő kultusztörvényről, a lelkiismereti szabadságról, a felekezetek közötti egyenlőségről tartott igen érdekes előadást. Az 1992-ben elkészült felekezeti törvény sérti a vallásszabadságot - mondta -, a vallási közösségek vezetőinek igen nagy a felelősségük abban, hogy milyen törvény születik most. Két tervezet létezik, egyiket R?zvan Theodorescu terjesztette elő, a másikat a vallásügyi államtitkárság készítette, ez utóbbinak van nagyobb esélye, hogy elfogadja a parlament. A jogszabály nagy hiányosságának nevezte, hogy az államilag elismert felekezetek kivételezett státust élveznek. ,,A vallásszabadság korlátozása emberi jogokat sért? - emelte ki Andreescu, aki úgy vélte, a jogszabályok jelenlegi formája törvényes alapot teremt erre. Mindkét tervezetben szerepel a térítői vakbuzgóság büntetése, és ez újabb veszélyeket hordoz - mondotta. Ugyanakkor jelentős előnyöket élvez a többségi, ortodox egyház, a más hivatalosan elfogadott felekezetek hátrányba kerülnek. ,,Ez sokkal rejtettebben, mélyebben jelentkezik, mint más nyilvánvaló veszélyek, a vallási méltóságot befolyásolja. Méltónak lenni azt jelenti, tiszteljük mások méltóságát? - hangsúlyozta. Andreescu számba vett más, az elmúlt években megjelent jogszabályokat: a 2000-ben elfogadott katonalelkészi intézményt szabályozó rendeletet, amely szintén az ortodox egyház számára biztosít előnyt. ,,Hatósági erővel senki sem kényszeríthető bizonyos vallás gyakorlására, a katonaságnál, a börtönökben pedig éppen ez történhet. Nemrég készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy a katonai egységek területén nem imaházakat, hanem templomokat építettek, és ezek kizárólag ortodox templomok. A katonák egy ortodox szimbólum nyomása alatt kénytelenek élni? - fejtette ki, de számos kifogásolnivalót talált a börtönökben alkalmazott szabályoknál is. Az igazságügyi minisztérium és az ortodox egyház között létrejött megállapodás szerint lehetővé vált a lelkészi szolgálat a börtönökben, ám ezt elsősorban az ortodox papok gyakorolhatják, az istentiszteletek pedig mindenki számára kötelezőek. Ez diszkriminatív - vélekedett. Az iskolai vallásoktatás ugyancsak kifogásolható, a gyakorlat igazolta, hogy az ortodox vallásórák az intoleranciát, a másság elutasítását, a büntetést, erőszakot hirdetik, elutasítják az ökumenizmust. Mindez megmagyarázza, miért vált a végletekig intoleránssá az elmúlt tizenöt évben felnőtt ifjú generáció. Nagy hibák vannak a romániai egyházfinanszírozási rendszerben is, a politikum megfertőzte az egyházat, az ortodox egyházpolitika állampolitikává vált, jó példa erre, ami Kovászna és Hargita megyében történik - fejtette ki Gabriel Andreescu. A kormány pénzosztással igyekszik maga mellé állítani az egyházat, ezt bizonyítja, hogy a költségvetés mellett évente több mint száz határozat születik külön finanszírozásokról. Meglátása szerint ez elkerülhető lenne, ha Romániában is adójuk egy százalékával támogatnák a polgárok az egyházat. Kiszámították, több pénz gyûlne össze, az emberek sokkal inkább magukénak éreznék a támogatást, és megszûnne az egyház és az állam egészségtelen kapcsolata.
Gabriel Andreescu előadásában elsősorban a meglévő és készülő veszélyekre hívta fel a figyelmet. Nagyon nagy a felelősségük az egyházi vezetőknek a diszkriminatív elemek kiiktatásában - mondotta.
Farkas Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-04-26: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta