
Napjaink egyik legfélelmetesebb, legagresszívebb növénybetegségét, a tûzelhalást az Erwinia amylovora baktérium okozza. Amint tudományos megnevezése (amylovora) is találóan kifejezi, a kórokozó a növények energiahordozóit és cukortartalmú szervesanyag-állományát falja fel, végelgyengülést és hirtelen elhalást okozva. A cukorfaló baktérium magyar megnevezése a betegség tüneteire és futótûzként való terjedésére utal. A kórokozót az amerikai kontinensről 1957-ben fertőzött göngyöleggel (gyümölcsládákkal) hurcolták be Angliába, ahonnan szél és vándormadarak segítségével terjedt át Európába. Térségünkben a Balkán felől tíz évvel ezelőtt jelentkezett.
A gyümölcsfák közül leginkább a birset, körtét, almát támadja, de a szilvát, a kajszit, az őszibarackot, a meggyet és a cseresznyét is megfertőzheti. Ezenkívül a díszfákat és -cserjéket, főleg a galagonyát, berkenyét, madárbirset, japánbirset és tûztövist is megtámadhatja. A fertőzött növényrészek felületén csontszínû, nyálkás, gumiszerû cseppek jelennek meg, melyek a levegő hatására hamarosan megbarnulnak. A baktériumos nyálka először rendszerint virágnyíláskor jelenik meg, édes növénynedvet és baktériumsejtek milliárdjait tartalmazza. A nagy cseppekben megjelenő baktériumos exudátum össze is folyhat, és ha az eső nagyobb felületre szétmossa, a fertőzött részek felületén ezüstös színû bevonatot képez. Nagy cukortartalma miatt a baktériumnyálkát a madarak és a rovarok előszeretettel látogatják, majd nagyobb távolságra is széthordják.
A fertőzés szempontjából a legkritikusabb fenofázis a virágzás időszaka, amikor - ha a környezeti tényezők a kórokozónak megfelelően alakulnak, éspedig a 18 Celsius-fok feletti hőmérséklet magas páratartalommal társul - rövid idő alatt heves, járványszerû fertőzés indulhat el. A kórokozó, mint már említettük, csapadék vagy beporzó rovarok segítségével juthat a virágba, ahol a nektárban rohamosan elkezd szaporodni és terjeszkedni. A virágokról a levélzetre, hajtásokra, vesszőkre, vastagabb ágakra, majd a törzsre is áthatol. Terjedési sebessége átlagban napi 25-30 cm, de az érzékenyebb fajoknál, fajtáknál még a 60 cm-t is elérheti, így a fertőzés mértékétől és a növény érzékenységétől függően a növény három hónap alatt akár el is pusztulhat.
A betegség első tünetei - jellegzetes leforrázott virágzat, lombozat, pásztorbotszerûen lekonyuló hajtásvégek, később fekélyes, rákos kéregfoltok, baktériumos mézgacseppek, mumifikálódott gyümölcskezdemények - a fertőzés után három-öt nappal jelentkeznek. A baktérium csak az aktív, növekedésben levő növényt támadja meg, mivel az édes, lédús szöveteket kedveli. Terjedése tavasztól őszig, a tenyészidőszak végéig folyamatos. Télen a baktériumos rákos sebek alvó állapotba kerülnek, majd a következő tavasszal, rügypattanáskor aktivizálódnak, és az egész ciklus kezdődhet elölről.
A fertőzés észlelésekor azonnal értesíteni kell a növényvédelmi hatóságot, a megyei növényvédelmi felügyelőséget a pontos kórmeghatározás és a megfelelő védekezés érdekében.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.