FalulexikonFaluvilág: Nyujtód

2005. április 28., csütörtök, Archívum 2003–2007

Kézdivásárhelyhez tartozó városi alárendeltségû település. Nevét onnan is kaphatta, hogy hosszan elnyúlik a Feketeügy mentén - találgatja a helyi hagyomány. Annyi azonban igaz, hogy nyelvészeink még adósok helységneveink tisztázásában, értelmezésében. A település lakosságának többsége római katolikus vallású. Bizonyos forrásokban utalást találtunk arra, hogy hajdanában itt egy ferences kolostor állt (1632), de ma már nyoma sem látszik, s a helybeliek is csak sejtik valamikori helyét. A település központjában áll a fallal kerített Szent László-templom. Kőből faragott ablak- és ajtókeretei a XV. századi gótika formavilágát idézik. Mûemléknek nyilvánították. Sorozatos átalakításokon esett át. Mai formáját 1821-ben kapta. Régi, tárgyi emléke egy gótikus keresztelőmedence, melyen az 1553-as évszám olvasható. Harangtornya késő barokk alkotás. Ennek alsó részére helyezte el a hálás utókor jeles plébánosuk, Vitályos Balázs emléktábláját, aki 1965-1975 között szolgálta ezt a gyülekezetet. A templom és a plébánia épülete előtti kis parkban áll a falu hősi emlékkeresztje. Építészeti szempontból figyelmet érdemel a klasszicizáló egykori Potsa-kúria, melyben az általános iskola mûködik. Homlokfalára helyezték el a névadó Jakabos Ödön bronzplakettes emléktábláját születésének 60. évfordulója alkalmából. A plakett készítője Vetró András kézdivásárhelyi képzőmûvész.
Jeles famíliája volt ennek a településnek a Nyujtódi család. Nyujtódi György Székely Mózes fejedelem barcasági csatájának lett áldozata 1603-ban. Nyujtódra bebírók voltak a Mikesek. Tarnóczy Sára elrablása miatt vagyonukat Rákóczi György 1639-ben Apor Lázárnak, Kézdiszék főkirálybírájának és Imets Juditnak adományozta. Apor Lázár javíttatta ki a falu régi templomát. Itt született Nyujtódi Jancsó Emánuel (1816-1881), Háromszék asszesszora, dullóbiztosa, római katolikus egyházmegyei főgondnok. Hazafias és vallásos költeményeket írt. Hagyatéka jobbára ismeretlen. Itt ringatták bölcsőjét Papp István (1884-1968) katolikus kántortanítónak, egyháztörténeti kutatónak. Szentesen halt meg. Hozzá hasonló áldásos tevékenységet folytatott kézdialmási Sándor István (1902-1983) néptanító, közéleti személyiség. Ebben az eklézsiában jegyezte be Finta Antal plébános 1940. március 3-án a születések matricolájába Jakabos Ödönt (1979-ben hunyt el Brassóban). Utazó és író volt. 1972-73-ban eljutott földije, Kőrösi Csoma Sándor sírjához. Indiai útinaplóját 1999-ben adta ki újból a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Ebben a faluban született 1925-ben Antal Árpád irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép