
Nem a községközpont árnyékában, hanem annak támogatásával-segítségével kell jobbulnia az életnek az Uzonhoz tartozó faluban - állították az önkormányzatnál. Sepsimagyaróson beköszöntött a tavasz. Mégpedig változással, felszínre hozta a közeljövő égető gondjait, de bizonyította, hogy élő ez a faluközösség.
A falugyûlés határozott
Népszámlálási adatok szerint 2002-ben 111 lélek lakta a falut, zömében református székelymagyarok. Mondhatnánk, Magyaróson az egyház tagja az egész falu. Hallatott ugyan az utóbbi időben magáról a falu, de két évtizede sincs, hogy a buldózerpolitika bárdja a feje fölött állott. A 2004. esztendő azonban változásokat hozott. Az ősztől új lelkész jött, t. Szász Csaba foglalta el a megüresedett református parókiát, s megpróbálta felvállalni a falu, híveinek mindennapi gondjait. Így történt, hogy a magyarósiak egyhangúlag falufelelőssé választották lelkészüket. A kisközösségnek ugyanis nincs képviselete az uzoni községi tanácsban. Annak már a magyarósiak a megmondhatói, hogy miért nem állt senki helybeli megyebíróként az eklézsia élére, így a Sepsiszentgyörgyön lakó tanárnak, a faluhoz nagyon kötődő Simon Zsuzsának kellett felvállalnia a gondnoki teendőket. Nem kétséges, hogy sorjáznak a falusi és az egyházi gondok. Előbbiekről Ráduly István polgármester, utóbbiakról a lelkipásztor beszélt.
Nincs periféria
Legalábbis ezt állította az uzoni polgármester, s elmondta, Magyarós mindenben számíthat a községi tanács segítségére.
- Folytatjuk a 12 km-es magyarósi bekötőút egy-egy szakaszának a feljavítását - mondta -, de szándékunkban áll rövidebb bekötőutat építeni a falu felé. Ez az ún. hevederi út teljes feljavítását feltételezi. Községi úttá szeretnők avanzsálni, hogy később tudjunk oda befektetni. Így Lisznyó felől könnyebben és hamarabb elérhető lesz a falu. Távlati tervünk Magyaróst a falusi turizmus hálózatába bekapcsolni. Rendbe tettük a közvilágítást, lesz gondunk az infrastruktúrára is. Most a háztáji szemét a gond, az még nincs megoldva.
Meglepő statisztika
Szász tiszteletes november elsejétől vette át szolgálatát, s azóta a falu gondja az ő gondja is. Elmondta, hogy nem kényszerszolgálat ez számára. Megszerette ezt a falut, ő maga választotta, őt pedig az eklézsia hívei. Segédlelkész és szórványvallástanár volt Kőhalomban.
- Végül is tisztázódott a gyülekezet lélekszáma?
- Családlátogatásaim alkalmával kiderült, hogy ez nem egy százlelkes gyülekezet. Új családokra leltem, olyanokra is, akik időközben beköltöztek a faluba. 119 lélekkel zártuk az évet. Öt hívemet eltemettem, de ebben az esztendőben hat gyereket kereszteltem. Jelenleg híveimnek száma 122, s mint ilyen, mi vagyunk a Sepsi Református Egyházmegye legkisebb gyülekezete. Érthető, hogy támogatásra szorulunk. Három éve templomunkat közalapítványi pénzből tatarozták, de maradt gond még éppen elég. A harangtornyot kellene rendezni, javíttatni zsalugáteres ablakait, festetni az asztalosmunkát, restauráltatni a padokat. A megyei tanács tízmillió lejjel segített pályázata révén, s azt a parókiára kell fordítanunk, mert megviselte az idő. Letettük irtacsomónkat az Illyés Közalapítványhoz a lelkészi lak állagának teljes feljavítására. Két más pályázatot is benyújtottunk a nemzeti örökség minisztériumához: egyiket az orgonánk újjáépítésére, másikat a karzatelőkék virágornamentikájának restaurálására. Van harminc hektár erdőnk, amivel elég jól gazdálkodtunk, harminc köbméter fát vágattunk ki. Ebből jutott a templom és az eklézsia számára, de tudtunk eladni is belőle. Földvagyonunk csak öt hektár kaszáló. Ezt híveim használják, ennek fejében sorra végzik a harangozást.
Ha elhallgat az iskolacsengő
- Valós gond nálunk az iskolai és óvodai nevelés - folytatta a lelkész. - Az iskola épületét megviselte az idő, részlegesen leromlott. A gyerekek egy kis teremben tanulnak összezsúfolva. Önerőből szeretnénk elkészíttetni a nagy termet, hogy oda költözzön az iskola, a kis teremben pedig meg kellene indítani az óvodai nevelést. Magyaróson nincs óvoda, de gyermek van. A kicsinyek előképzés nélkül cseppennek az iskolába.
Oda is bekopogtattunk. Gál Erika diplomás tanítónő kilenc gyereket oktat. Ebből négyen az ősztől felsőbb osztályba lépnek. Szegényes az iskola felszerelése, nincsenek szemléltetőeszközök, az udvaron nincsenek játékok. Egy lerobbant hinta rozsdás vasai meredeznek az égre. Ezt a szülői bizottságnak kellene - hisz nem nagy munka - kijavíttatnia... Nem fogják hagyni az iskolát és az óvodát, mondta a lelkész, mert ahol elhallgat egyszer az iskolacsengő, ott egy emberöltő után elhallgatnak a harangok is.
Sok egyébről is szó esett Magyaróson: tatarozásra szorul a Kóréh Ferenc nevét viselő kultúrotthon tetőszerkezete, és az uzoni önkormányzattal együtt magyarországi és nyugati testvértelepülést is szereznének a falunak. Tudják, hogy tizenöt esztendő után ez már nem megy könnyen, de nem mondtak le tervükről.
Fodor Sándor Marosvásárhelyen élő, de a faluhoz kötődő tanár közel ezer könyvet ajándékozott a magyarósi parókia könyvtárának, mely teljesen a falut fogja szolgálni, az Uzonban lakó Csia Ildikó pedig felajánlotta ottani családi lakásuk egy szobáját, ahol a régiséggyûjteményből s a faluban elfekvő, használatlan népi tárgyakból falumúzeumot rendezhetnek be. A lelkész elmondta, a kántori lak egy szobáját vendégszobává akarják alakítani.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.