
(folytatás tegnapi lapszámunkból)
,,Elegünk van belőle!?
A községi tanácsra a lehetőségek korlátai miatt valóban súlyként nehezedett a népes település legeltetési és legelőgondjainak rendezése, a szarvasmarhák és a juhok megfelelő élelmezése. Sokak számára ez jelenti a foglalkozást, az élelmiszer- és pénzforrást. Azért is elsőrendû fontosságúként kezelték a kérdést, mert pontot akar tenni a tanács a fékevesztett legeltetés végére, és az ősi falutörvények módjára rendezni óhajtja végre azt.
- Ötvenmillió lej garanciát határozott meg a tanács minden esztenatartó bácsnak, hogy figyelmeztesse: a legeltetésnek ősi törvényei vannak, s azokat be kell tartani! - mondja Bartha László polgármester. - Itt, Nagyborosnyón, bár eltelt már Szent György napja, mert a gazdák nem voltak hajlandóak lefizetni a fejenkénti 200 000 lejes legeltetési díjat, a csordapásztor-választás dugába dőlt. Lécfalvának könnyebb a helyzete, mert a falu hétszáz birkájának Bodzavámon 360 hektáros legelője van. Cófalvának nincs legelője, így számukra a községiből kell kiszakítanunk. Annak is mi kellett hogy legelőt biztosítsunk, aki önös célokkal eladta legelőterületét! A nagyborosnyói juhtartó gazdák 26 hektár legelőt béreltek a közbirtokosságtól, és azt tanácsi legelőből pótolják. Kétfelé fizetnek. Mi tudjuk, hogy sehol sincsenek megelégedve a gazdák a tehénlegelők nagyságával, ezért okoz gondot a legeltetés, és állandó a pörlekedés. Kisborosnyón a juhoknak a nagypatakiakkal közös területre kellett menniük, a tehéncsorda pedig kénytelen megélni a kora tavasszal alaposan összetört Déllő nevû helyen. Erről azonban már a Háromszék is hírt adott.
Miközben mindenki délelőtti dolgai nyomába eredt, pezsgett a községközpont, a romák népes hada az utcára kiállva hangoskodik, söröz és osztja a világ menetét. Ezt látván tettük fel a kérdést:
Cigány vagy székelymagyar?
A 2002-es népszámláláskor az 1547 lakosú Nagyborosnyón csak 142 magyar anyanyelvû roma vallotta magát cigány nemzetiségûnek, a többi magyarnak, holott az iskolai és hatósági statisztika azt bizonyítja, hogy itt a cigány lakosság aránya 65-70 százalékra tehető. Fekete pantallóba öltözött, az úton söröző cigány fiatal, amikor hallotta, hogy ,,százalékoljuk? őket, így fakadt ki: Mi nem lopunk, házunk és földünk van, állatokat tartunk, pénzecskét is csinálunk. Közülünk sokat ismernek Budapest piacain. Minket nem lehet számításon kívül hagyni. Higgye el, mi jobban óhajtunk a magyarokhoz hasonló, rendes népek lenni, mint amennyire a magyarok elfogadnak minket. Most is érezzük, hogy sokukban él a gyûlölet. Mutassák meg, hogy közeledni akarnak, s akkor mi is közeledünk. Nem látják, hogy mi mindenben utánozzuk a rendes székelymagyart? A nevemet nem adom, mert kétoldali támadástól tartok...
Nagy Csongor László, a helybeli N. Bartha Károly Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a cigány tanulók száma elérte a 70 százalékot. Ottjártunkkor a községi tanács roma nemzetiségû képviselője, Kocsis Dénes nappali virrasztáson volt, s mert ez a cigányság körében hatványozottan érvényesülő szokás, véleményét a helybeli cigánygondokról nem rögzíthettük.
A cigánykérdéshez kapcsolta a polgármester Nagyborosnyó jövőbeni testvértelepülési kapcsolatának lehetőségét. Évekkel ezelőtt ismerkedni kezdett a magyarországi Sajóagárd és Nagyborosnyó. Sajóagárd 1400 lakosú nagyközség Szekszárd közelében, ahol magyarok mellett szerbek, szlovákok és németek is laknak. A XIX. század dereka óta katolikus magyar községként tartják számon. Kiváló borvidék, és híres a megőrzött sárközi egyedi népviselete. Nos, a frigyből nem lett semmi.
- Én nem azt mondom, hogy nem talál a két település, hanem azt, hogy Borosnyónak inkább egy vegyes vallású vagy zömében református település találna, és olyan, ahol szintén lakik cigányság. Így tudnánk a jellegzetes közös gondokról beszélgetni. Mi sem nagyon érdeklődtünk, az a valóság, de ha létrejött volna a kapcsolat, biztos, megmaradt volna...
Mint él a magyarság?
Szőcs Levente a nagyborosnyói RMDSZ választmányi elnöke, aki alpolgármesterként sem látja felhőtlennek a község és a községközpont életét. Szerinte ,,erőre kellene kapni?, véleményét azonban csak az érdekszervezetre vonatkoztatva mondta el.
- Nálunk idén nem lesz tisztújítás, mert azt nem is olyan rég, tavaly megejtettük. Hamarosan össze kell ülnünk, mert nekünk is kell három személyt delegálnunk az SZKT választási közgyûlésére. Feldobolyban kell tisztújítást tartani, mert elhunyt az ottani tevékeny elnök, akinek sokat köszönhet a falu: Ráduly György. Itt ideiglenesen Lőrincz István helyettesíti az elnököt. A többi faluban: Lécfalván, Kisborosnyón és Cófalván is tisztújító közgyûlésekre fog sor kerülni. ?szintén el kell mondanom, hogy a borosnyói magyarságnak nem az az elsőrendû napi gondja, hogy felvételét kérje az érdekszervezetbe, hogy RMDSZ-tagként politizáljon, de amikor hangját akarta hallatni, mindig megállt a talpán, és egységesen kitartott az RMDSZ vonala mellett. Nálunk eddig minden megmozdulás az érdekszervezet zászlaja alatt történt. Bár mi nem elleneztük volna, ebben a faluban sem polgári szövetséges, sem pedig székely nemzeti tanácsi kezdeményezésre nem került sor.
Szûkös lett az ősi skóla
A nagyborosnyói N. Bartha Károly Általános Iskola közel négyszáz éves múltra tekint vissza. Nem csoda, hogy szûkösnek bizonyul a XIX. században emelt iskolaépület, miként az sem, hogy itt a lepergett évtizedek alatt - mint máshol a megyében - nem igyekeztek bővíteni. A jelenlegi osztályok egy részét a községháza földszinti részében kellett elhelyezni.
- Egyike vagyunk annak a nyolc vidéki, hátrányos helyzetû Kovászna megyei iskolának, ahol sok a roma nemzetiségû tanuló, s így várományosai a speciális nevelési Phare-programnak, melynek keretében a speciális romaoktatással párhuzamosan az intézmény feljavítására és bővítésére is lehetőség adódik - tájékoztat Nagy Csongor Csaba igazgató. - Ha a megyei tanfelügyelőségnek sikerül ezt a pályázatot megnyernie, fel fogjuk javíttatni az iskola épületét. Egy kutat is kellene fúratni az udvaron, mert az épületben soha nem volt ivóvíz. A vizet - ivásra és kézmosni - a takarítónő hozza egy 150 méter távolságra levő kútból. A végére hagytam azt az óhajunkat, hogy vécét és kézmosót kell teremteni az iskolának. Hogy ebből mi fog megvalósulni, nehéz lenne kitalálni, mert tavaly a bővítésre benyújtott pályázatunk is eredménytelen volt.
- Tartja-e az iskola a névadó N. Bartha Károly leszármazottjaival a kapcsolatot?
- Élő a kapcsolat. Úgy akarjuk, hogy még az évzáró előtt megrendezzük, mint eddig minden évben, az N. Bartha Károly-emléknapot, hogy zsengébb korú tanulóink is tudjanak valamit, ismerjék meg a névadót, annak munkásságát. Nekünk testvériskolára is szükségünk lenne, több szempontból. Sajnos, próbálkozásaink eddig nem sikerültek. Talán közösen a polgármesterrel próbálkozunk továbbra is, ugyanis kapcsolataink az önkormányzattal jók.
Rég nem leányálom
eredményes egyházi, de főleg faluépítő közösségi munkát végezni Nagyborosnyón - jegyezték meg, kik jártasak egyházi berkekben. ,,Nem tudott akkora lendületet venni ez a református egyház - mondták -, hogy megfelelő módon kijavíttassa templomát-harangtornyát, megfelelő szinten korszerûsítse parókiáját és melléképületeit, kijavíttassa egyetlen bérházát, középületét.? Kiss Cserei Zoltán lelkipásztor háromévi szolgálat után nemrég búcsúzott ki a gyülekezetből. A gondnok távollétében id. Kanyó Antal presbiternél érdeklődtünk.
- Még a tiszteletes idejében megkezdtük templomunk javítását. Elmondhatjuk: a tetőzete kész. Javításra szorult a szarvazat is, meg kellett forgatni a cserepeket. Folytatni kellene, de a továbbiakra nincs pénz. Ez is fontos és nagy munka volt. Egyházunkat jelentős mértékben segítette Bartha László polgármester úr és Joós Gyula, az erdő-közbirtokosság elnöke. A reményt tápláljuk, s hiszünk abban, hogy folytatni fogjuk a munkát. Most az esőcsatornák következnek. Valamennyi adósságunk is van. Bír az egyház egy régi épületet, amely nagyon lerobbant állapotban van. Azt kellene kijavítani eddigi segítőink és szponzoraink támogatásával, no meg pályázati alapokból. Gondolom, nem tévedek, ha a presbitérium nevében elmondom, hogy egyházunk új lelkészt akar, és ebben az ügyben lépni fog a gondnok és a presbitérium.
*
Útban hazafelé a borosnyói határt szemléltük. Szépnek találtuk, smaragdzölddé varázsolták a tavaszi esők. Szép a búza, jól kelt, s több a kalászos a határban, mint a kapás. Úgy néz ki, hogy a burgonya árának romlása, az értékesítési lehetőségek miatt kevesebb gumó kerül idén a földbe, nő viszont a répával, de főleg a cukorrépával bevetett területek nagysága. A mag már mind a földben, egy része már ki is kelt.
A Kovászna vize és a Feketeügy közös árterületét ellepték a gólyák. A fészkek készen, az élet nem áll meg...
Kisgyörgy Zoltán