EU-csatlakozás alulnézetbőlKözélet: Mibe lépünk?

2005. május 6., péntek, Archívum 2003–2007

Románia aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést, hamarosan valósággá válik az integráció, ám a lakosság még mindig nagyon keveset tud ennek valós következményeiről. Az euforikus ünneplés után kezdtek megjelenni a szkeptikusabb hangok is, egyre többen vannak, akik felmérik, nagyon nagy ára lehet a csatlakozásnak. Magyarország egyéves uniós tagsága, ennek következményei figyelmeztetőek lehetnek. Az ország gazdaságát a jelenlegi romániaiénál sokkal fejlettebb szakaszában találta az integráció, az elmúlt esztendő tapasztalatai azonban többnyire keserûek, a mezőgazdaság a csőd szélére került, a kis- és nagytermelők, feldolgozók nem tudnak megbirkózni a ,,nyugati? konkurenciával. Vészharangkongatásnak is nevezhetjük, de egyszerû segítségnyújtásnak is azt a szemináriumsorozatot, amelyet a Zala megyeiek kezdeményeztek. Címe sokat elárul a szándékról: Más kárán tanulni, avagy az EU-s csatlakozás alulnézetből. A múlt héten Maros és Kovászna megyei gazdálkodók, vállalkozók, megyei önkormányzati képviselők, szakemberek ismerkedhettek meg az uniós Magyarország realitásaival. Az élmény, mint mondották, sokkoló volt, sejtették, hogy nagy ára van a csatlakozásnak, ám az, amivel szembesültek, felülmúlta képzeletüket.
Csapdahelyzetek
A magyarországi Zala megye hasonló méretû és adottságú régió, mint Háromszék. Garamvölgyi György, az ottani megyei közgyûlés alelnöke egy sepsiszentgyörgyi látogatása során mesélt a magyarországi előcsatlakozási hibákról, így született meg az ötlet, hogy szervezett keretben, szakértők bevonásával kellene tájékoztatót tartani, hátha a romániai, székelyföldi megyék elkerülhetik a csapdahelyzeteket.
Mint kiderült, az előcsatlakozás időszakában Magyarország csak 55 százalékát költötte el a rendelkezésre álló alapoknak. Ennek egyik oka az volt, hogy a vállalkozókat, gazdákat nem tájékoztatták megfelelően arról, milyen feltételeket kell majd teljesíteniük. Romániában jelen pillanatban a rendelkezésre álló uniós támogatások 40 százaléka talál gazdára. A tájékoztatásról nincs, amit beszélni, kevesen és nagyon keveset tudnak a majdani feltételekről. Akinek vannak sejtései, az sem kapkodja el a felkészülést. A tendenciák itt is ugyanazok, ha időben felhívják a figyelmet, talán még lehet segíteni. ,,Nem muszáj saját kárunkon tanulnunk? - fogalmazott Henning László, aki megyeitanács-tagként vett részt a magyarországi konferencián.
Halasztani kellene
Bár a politikum nagyon hangsúlyosan kiáll a mielőbbi csatlakozás mellett, úgy tûnik, a sietség hatalmas károkat okozhat. Külföldi szakemberek szerint egy-egy országnak tíz-tizenöt évre volna szüksége, hogy megfelelő ütemben és mértékben felkészüljön az integrációra. Ezt vallják ma már az osztrákok is, pedig Ausztria az ottani gazdaság fejlettségi szintjéből adódóan korántsem sínylette meg annyira a csatlakozást, mint kelet-európai szomszédai. Magyarországnak sem volt elég a rendelkezésére álló másfél év, hogy mennyire nem, az csak az elmúlt egy évben derült ki.
Bodó Lajos megyeitanács-tag, gazdálkodó elsősorban a mezőgazdasági termelők, feldolgozók szemszögéből követte a zalaegerszegi előadásokat. ,,Meg kell értetnünk a politikavezetőkkel, hogy a 2007-es csatlakozási időpont nem jó. Politikai szempontból lehet fontos a sietség, de gyakorlatilag nem megfelelő? - vélekedik. Háromszéken, akárcsak Zala megyében, a mezőgazdaságnak egyetlen reménye lehet: ha szövetkeznek a kisgazdák. ,,A Zala megyei közgyûlés elnöke, Kis Bódog Zoltán hosszasan mesélt arról, másfél év alatt sem sikerült megértetnie a gazdákkal, hogy az egyesületbe, szövetkezetbe tömörülés nélkül eltûnnek a kisgazdaságok. Az egykori kommunista termelőszövetkezetek emléke még elevenen él, hallani sem akarnak a gazdálkodók a társulásról. Pedig néhány ár, akár hektár földön, két-három tehénnel nem lehet jövedelmezően gazdálkodni? - fejtegeti Bodó.
A Zala megyei látogatás során alkalmuk volt kisebb-nagyobb gazdaságokat is megtekinteni. ,,Egy disznófarmon jártunk, ahol kiderült, hiába nagyon jó fajta az az állat, amit tenyésztenek, kilencszáz anyakocával és 11 000-12 000 hízóval a csőd szélére kerültek. Ez az állomány sem elegendő a jövedelmező gazdálkodáshoz. Nem készültek fel az előcsatlakozás idején, nem pályáztak, mert nem volt elegendő önrészük, és most lassan eltûnik a farm, pedig jóval nagyobb, mint amekkorák nálunk a megyében vannak? - hangzik a beszámoló. Bodó Lajos nagyon fontosnak tartja megértetni a megye mezőgazdasági temelőinek többségét kitevő burgonyatermesztőkkel, hogy társulniuk kell. Próbálkozások már vannak, 18-19 közepes termelő - akik 150-200 hektáron gazdálkodnak - már létrehozott egy egyesületet, ha sikerül együttesen fellépniük, kiépíteniük a felvásár­lópiacot, talán van esélyük a megmaradásra, ha nem, eltûnik ez az ágazat a megyéből. ,,Szeretnénk jobb lábbal belépni az EU-ba, nem ballal, mint Magyarország? - mondja.
Vigyázat, globalizáció!
A globalizáció mumusa régóta riogat Európában. Eddig ebből keveset értettünk és tapasztaltunk, most a magyarországi példa ilyen szempontból is sokatmondó. A hatalmas multinacionális cégek megjelenésével eltûntek a helyi termelők. A kis üzletek nyolcvan százaléka bezárni kényszerült, mert mindenki a nagy bevásárlóközpontokat részesíti előnyben. Ez nemcsak a kiskereskedők, de a kistermelők halálát is jelenti, hisz a kisbolt megvásárolta a szomszéd faluban csomagolt tejet, készített sajtot, vajat, a kis pékségek kenyerét, a multik azonban multikkal kötnek szerződést, és velük nemcsak a kis, de a nagyobb termelők sem tudnak versenyezni. Csőd szélére jutott a Zalahús Rt., Magyarország egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalata. Mi történik akkor a háromszéki kis tej- és húsfeldolgozó üzemekkel, és mi történik a falusi kisgazdákkal, akik az egy-két tehén után leadott napi tejből jutnak csak jövedelemhez? A magyarországiak által is megfogalmazott lehetőség: ki kell használni a helyi sajátosságokat, különlegességeket kell termelni kiváló minőségben, és akkor talán eladhatók lesznek. Ha nem állnak rá erre a feldolgozók, vesztes csata vár rájuk.
,,Románia lakosságának fele a mezőgazdaságból él. Hosszú távon - tíz-tizenöt év alatt - biztos, lesznek előnyei is a csatlakozásnak, de ha 2007-ben történik meg ez, biztos halált jelent a mezőgazdaságnak? - véli Bodó Lajos. Meglátása szerint kell valamit tenni azokért, akik egy-két tehén jövedelméből éldegélnek, hisz nagyon sok idős embert érint a kérdés, a mindennapi kenyerük ára jön ki a bevételből. Száva József szerint, aki a prefektúra integrációs irodájánál dolgozik, nincs esély számukra. Bodó azonban úgy véli, ügyesen társulva, falusi fejőközpontokat létrehozva lehet remény. Természetesen, pályázni kellene, ami nehéz, bürokratikus, kevesen mernek erre vállalkozni. Száva szerint ez is reménytelen, mert az EU csak a jövedelmező vállalkozáskat támogatja, a megélhetésieket nem hajlandó finanszírozni. ,,Speciális helyzetekre speciális megoldásokat kell találni? - véli Henning. A folyamatot halogatni lehet, de elkerülni nem - hangzik a szentencia.
Tenni kell valamit, amíg lehet
A mesélőkön látszik a frissen szerzett tapasztalatok okozta döbbenet, de annak is tudatában vannak, nincs nagy esélyük a politikumot meggyőzni a halasztás szükségességéről. ,,Az elkövetkezendő tárgyalásokon még lehetne enyhíteni a feltételeken? - vélik, hisz Románia a nagy fejezeteket lezárta, de részletkérdésekről a jövőben születik egyezség. A csatlakozási feltételek nagyon komoly megkötéseket tartalmaznak, sokkal szigorúbbak, mint a már EU-tag országok rendelkezései, de az integráció előtt álló államok esetében is volt példa - lásd Lengyelország -, hogy nem engedtek, és sokkal jobb feltételekkel sikerült lezárniuk a tárgyalásokat, mint Magyar­országnak. Görögországban vagy Franciaországban egyáltalán nem léteznek a most megkövetelt, nagyon szigorú vendéglátó-ipari, turisztikai megkötések. ,,Van rá példa, hogy a francia kisváros vendéglőjéből ugyanazzal a gépkocsival hordják el a szemetet, mint amivel odaviszik az élelmet, és senkinek nincs kifogása ellene? - meséli György Ervin prefektus. Mindemellett a tagországok majdmindenikében mûködik a mezőgazdaság bújtatott támogatása, hivatalosan tilos megtenni, ám kiskapukat nem olyan nehéz találni. Az osztrák kereskedők nem kínálnak Magyarországon többet a bor literéért, mint 70-80 forintot, mint mondják, Ausztriában ennyiért megkapják. A magyar borász foghatja a fejét, hogy neki legalább 120 forintba kerül az előállítás, kiderül, a szomszédban sem megy kevesebbért, de ott a különbözetet az állam adja - merül fel az újabb példa. No, de ez már a politikusok felelőssége, a feltételek enyhítése, a támogatási rendszer kidolgozása szintúgy.
És mindez már csak azokat érinti, akik túlélik az integráció első éveit. Nem túl reményt keltőek a magyarországi adatok: 2000-ben még 896 000 magánvállalkozás mûködött, ezek közül 2004 végére csak 190 000-nek sikerült talpon maradnia. Az integráció megtizedelte az állatállományt is, míg 1999-ben kilencmillió disznót hizlaltak, ma már kevesebb, mint négymillió állat van, a szarvasmarha-állomány egyhatodára csökkent.
A Zalaegerszegen megkezdett szemináriumsorozat folytatódik, május végén, június elején Sepsiszentgyörgyre jönnek a magyarországiak, itteni helyszíneken keresik a konkrét megoldásokat, megpróbálják megtalálni a módját, hogy legalább az elkerülhető csapdákba ne essenek bele a székelyföldi gazdálkodók.
Farkas Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép