Gyarapodó magyarokRiport: Feldúlt kedélyek

2005. május 10., kedd, Archívum 2003–2007

Magyar háborgások
Miközben a riporter Illyefalvát és Sepsiszentkirályt járva azután nyomozott, kinek sikerült számottevőbb mezőgazdasági gépparkra szert tennie és a köré növekvő birtokot szerveznie, s tette mindezt abban a hiszemben, hogy az illetők némileg az európai integrációs törekvések amolyan székely falun belüli úttörői is, hiszen alsó szinten arra tesznek önkéntes kísérletet, amit a nagypolitika deklarált céljának vall: a felzárkóztatást - a határon túl hatalmas zenebona támadt, a magyarországi gazdák az utóbbi tizenöt év legnagyobb tüntetéssorozatán hozták a világ tudomására: a beilleszkedés korántsem megy simán. A február-március folyamán lezajlott útlezárásos tüntetéseken elemi erővel nyilatkozott meg egy, a mienknél sokkal versenyképesebb, felkészültebb gazdatársadalom elégedetlensége amiatt, hogy az uniós csatlakozás a korábbiakhoz képest előnytelen helyzetbe hozta őket. Sértett igazságérzetük végül diadalmaskodott, többheti kemény pesti tárgyalás és a tüntetőknek a legnagyobb hidegekben való kitartása után - a Felvonulás terén ezer traktor vesztegelt, hogy a kormánnyal tárgyaló delegációnak amolyan támogató hátországot jelentsen - a gazdáknak sikerült igazukat megvédeniük, a kormány március 13-án vállalta, az elmaradt uniós támogatásokat, késve bár, de kifizeti nekik. Témánk szempontjából az elégedetlenség okainak átfogóbb vizsgálata a fontosabb, ezekről mondotta alig két héttel később, március 22-én az uniós beilleszkedés idevágó tanulságairól rendezett csíkszeredai szimpóziumon - vázlatosan tudósítottunk már róla - egy mezőgazdasági szakértő, EU-s parlamenti képviselő a következőket:
- A gazdatüntetés jól mutatja, hogy a magyar elvárások jó része nem teljesült, a csalódások bizonyítják, az előrejelzések sem mind jöttek be. Korábban megkísérelték felbecsülni, mely ágazatok lesznek veszteségesek és melyek nyereségesek. Az, hogy a baromfi- vagy sertéstenyésztők veszítenek, bejött, tíz éve tízmillió sertés volt az országban, most csak három, viszont akiknek jól kellett volna járniuk, az előrejelzések szerint a gabonatermesztőknek, pont azok vonultak minap a közutakra és fel a fővárosba tünteni, mert az ártámogatást nem kapták meg. Az európai hatóságok jelentése szerint a magyar gazdák 43 százalékkal növelték jövedelmüket - holott e pénzeket ők nem kapták meg. Nyereségesnek kellett volna lennie a négy magyar cukorgyár termelésének is - az EU-ban ugyanis 30 százalékkal magasabb az ára a cukornak -, ennek a répatermesztők kellett volna hogy hasznát lássák - nos, ebből sem lesz semmi, ha az EU a tervezett 30 százalékos árcsökkentést végrehajtja, s ráadásul a horvátok és mások vámmentes behozatali előnyhöz jutnak. A magyar mezőgazdasági export tavaly mindössze 2 százalékkal bővült, miközben az import 30 százalékkal nőtt. Az ország eddig nem tapasztalt helyzetbe került: többet hoz be Szlovákiából, Csehországból stb., mint amennyit kivisz. Ilyen, mióta világ a világ, nem volt. Gabonából hatmillió tonna felesleg keletkezett, amelyet az ún. intervenciós alapnak ajánlanának fel, ez azonban Magyarországon még nem mûködik. A közraktárakban aratás után júliusban nem fért a gabona, a kukoricamennyiség számára sem volt elegendő hely.
Az Európai Néppárt és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának védnöksége alatt, a Sapientia - EMTE gazdaság- és humántudományok kara, valamint a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében megtartott szimpóziumon Glattfelder Béla EU-parlamenti képviselő még sorolta az elégedetlenség okait, a tanácskozás tulajdonképpeni témájára, a magyar csatlakozás Románia és a Székelyföld számára hasznosítható tanulságaira egy drámai számadat említésével tért rá:
- Elképzelhető, milyen nehézségeket kell leküzdeniük majd az ittenieknek - mondotta -, abból megítélve, hogy Magyarországon kb. százezer a tényleges mezőgazdasági üzemek száma az ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területen, itt pedig egyedül Hargita megyében 40 000 gazdasággal számolnak pár százezer hektáron!
Egy egészen más világ
Az adat a parcellák oly fokú elaprózottságára vet fényt, hogy annak alapján nyugodtan kijelenthető: Erdély egy egészen más világ gazdaságilag, melyben a legkisebb szintû felkészültségről sem lehet szó. Ha az ország belépése mégsem elkerülhető - és nem az -, akkor a legmesszebbmenően kellene harcolni a kedvezményekért, halasztásokért bizonyos mutatók, ágazatok dolgában, és sokszorosan érvényes ez a mezőgazdaságra. Glattfelder bírálta saját kormányát, mondván, az előkészítő tárgyalásokon Magyarország előnytelen vállalásokat tett, utóbb Lengyelországnak - mely szintén 2004-ben, a tizenkettekkel együtt lépett be végül - például sokkal több mentességet sikerült kivívnia gazdatársadalma javára. Fokozott mértékben igaznak kell lennie ennek Romániára vonatkozóan, sajnálattal vehető tudomásul, hogy Románia alkupozíciói eléggé gyengék. Nagyobb baj, hogy mintha meglévő lehetőségeit is kiaknázatlanul hagyná az ország - mint arra például a szarvasmarhatartók szövetségei figyelmeztettek, akik nem értik, hogy vállalhatott csupán 800 000-es állatszámot az ország, mikor 1,8 millióval rendelkezik!
Glattfelder maga is hasonlóképpen vélekedett:
- Románia szerintem alighanem túlvállalta magát abbeli nagy vágyában, hogy befogadják. E vállalásokat nem fogja tudni teljesíteni, illetve rendkívül hátrányos következményei lesznek. Még Magyarországon is a tejhozamú szarvasmarhatartó gazdaságok kétharmadának abba kellett hagynia a termelést.
A képviselő jellemző adatként említette, hogy míg Magyarország feldolgozandó tejkvótája kétmillió liter - erre három nagy feldolgozó jut -, addig Románia egymillió literes tétellel szerepel, s erre sok ezer (!) feldolgozó cég jut. (Jutna - ha nem jelöltek volna ki 28 olyan tejgyátrat, mely uniós támogatást kap technológiai felújításra, a többinek pedig be kell zárnia.)
A gazdatüntetés vezetője, Jakab István a csíkszeredai szimpóziumon szintén az előzetes tárgyalásokon kicsikarható előnyök fontosságára hívta fel a figyelmet, harcuk egyik fő tanulságát pedig így fogalmazta meg:
- Miben hibáztunk? A mai kormányzat a nagyüzemek fenntartását kívánja, mi versenyképes családi gazdaságokat akarunk, s ezt az unió nem ellenzi. De e fölé ki kell építeni a termelő és értékesítő szövetkezetek védőernyőjét, mert különben kiszipolyoznak, eladósodunk, és birtokunk átcsúszik mások kezébe. Ne feledjük, az unióban reklámpszichológusok dolgoznak azon, miként vegyenek rá minket, hogy importterméket fogyasszunk. Ezzel szemben kell nekünk a hazai termék fogyasztását felkarolnunk konok összetartással, hogy ellenállhassunk.
Ábel az unióban
A szimpóziumnál maradva, ezt követően kezdett kirajzolódni, hogy a székelységre milyen sors vár az unióban. A hangsúlyok annyira drámaiak voltak, hogy Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdasági fejezet újratárgyalását kérte. Ennek akkor ugyan nem volt már semmi esélye - ma még kevésbé: az EU parlamentje jóváhagyta április elején Románia és Bulgária felvételét, és a belépés aláírására is sor került már -, de jól tükrözi a gazdák hangulatát. Sebestyén nem ok nélkül hivatkozott arra, hogy ,,Romániában 4,5 millió mezőgazdasági termelő van, és ebből legfeljebb 100 000 ha tudja, mit jelent az unió?. Az elnök a megaláztatás alsó küszöbének nevezte, hogy a LAM alapította nyolc tejgyárat és sok ezer sorstársát be fogják zárni. A csatlakozás elhalasztását kérő javaslatához ugyan nem csatlakozott senki, de a kilátások felől mások is hasonló szellemben nyilatkoztak. A máskor távlatot nyitó, mindig eredeti Kolumbán Gábor, volt megyei tanácselnök, most az egyetemen regionális és vidékfejlesztést oktató adjunktus, groteszkbe átcsapó képet rajzolt arról, mi várható.
- Fel lehet-e készülni az EU-s csatlakozásra? Válaszom: nem! De tudatában kell lennünk annak, hogy az akkor is bekövetkezik, ha nem készülünk fel rá.
- Én sokáig csodálkoztam azon a naivitáson, mellyel az EU-s politikusok kezeltek minket, mintha itt pár év alatt meg lehetne tenni azt, amire az EU országaiban is évszázadok kellettek. Amíg rá nem jöttem, amire csak oda kellett volna figyelni: integrációról csak mi beszélünk, ők az EU bővítésének nevezik az akciót. És ki fognak bővülni, kérem, ha mi nem akarjuk is! Azt hiszik, a nyugati modell itt meghonosítható. Holott a keleti ember és mentalitás egészen más. Mi Ábel népe vagyunk, együtt lélegzünk a rengeteggel. De mégis meg fogják tenni, bekebeleznek, ha egyszer szükségük van a földünkre, munkaerőnkre, potenciálunkra. Persze, hogy kibírja-e az EU Kelet-Európa beolvasztását, az más kérdés. Ne feledjük, hogy hasonló jellegû próbálkozás már két világháború kirobbanásához vezetett. Az EU a maga modellje bevezetésére egy bürokratikus rendszert talált ki, s mint tudjuk, a székely nagyon hatékony a bürokraták átverésében. A székely vidék a székely élet maga, ezért élet-halál kérdése számára viszonya a saját földjéhez. Vagy tessék elgondolni, tehén nélkül hogyan nézne ki a székely falu! Ezek után mi lenne a vidékfejlesztés célja a Székelyföldön? Mindenekelőtt az újkori tatárjárásra való felkészülés, másrészt az ébresztés: tessék szembenézni a tényekkel, harmadsorban a táj védelme, szerves fejlesztése. Tudni kell, hogy itt most önfenntartó mezőgazdaság van, ráadásul ebben hisznek is az emberek. Önfenntartó mezőgazdaság ugyan mindig lesz, de illúzió abban hinni, hogy uralkodóforma marad. Remélem, sikerült sok szentségtörő tételt megfogalmaznom - zárta luciferi hangsúlyokkal ellátott, de meggondolkodtató előadását Kolumbán Gábor, s a népes diáksereg tartós tapssal jutalmazta.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép