Az MTI a hazai mezőgazdaság általános helyzetéről közölt elemző cikket. Az anyag szerkesztett változatát azzal a szándékkal tesszük közzé, hogy az uniós csatlakozás általános elvárásaira, a teljesítés nehézségeire irányítsuk a figyelmet.
A román mezőgazdaságnak átfogó reformon kell átesnie, ha a gazdálkodók fel kívánják venni a versenyt az EU piacán az ország 2007-es csatlakozása után. Románia lesz Lengyelország után a második legnagyobb kelet-európai uniós tagország. A csatlakozási szerződés aláírása után 2007. január elsejéig versenyt kell futni az idővel a felaprózott földparcellák egyesítése érdekében, valamint fel kell készíteni, illetve támogatásképessé tenni a gazdálkodókat.
A reprivatizáció nyomán keletkezett, átlagosan háromhektáros egységekre tagolt földtulajdon-szerkezetnek gátló hatása lesz, mivel az EU nem szorgalmazza a létfenntartó gazdálkodás támogatását, hiszen az önmagában is megakadályozza az életképes gazdaságok kialakulását. Az unió mezőgazdaságát pedig éppen az életképes nagyságú középgazdaságok teszik versenyképessé a világpiacon. A mezőgazdaság 15 százalékkal járul hozzá a román GDP-hez, és 40 százalékát foglalkoztatja az ország 22 milliós lakosságának. A kommunista rendszert követő kormányok bevett szokás szerint támogatásokkal ,,vásárolták meg? a gazdálkodók szavazatait. Öt hektárnál kisebb földbirtokok után ingyen, illetve kedvezményesen lehet mûtrágyához, üzemanyaghoz, növényvédő szerekhez jutni.
Az új kormány ígérete szerint idén háromezer hitelintézetet létesítenek vidéken, hogy megkönnyítsék a fejlesztéshez szükséges hitelek eljutását a gazdákhoz. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter szerint ,,nem léphetünk be az unióba nadrágszíjparcellákkal?. A szemlélet megváltoztatása azonban kemény diónak bizonyult, hiszen a mezőgazdaság még mindig krónikusan rossz hatékonysággal dolgozik, és a legtöbb földmûves lófogatos ekével szántja a földjét.
Románia 2004-ben 7,5 millió tonna búzát termelt, és idén 8,0 millió tonnás termés betakarítására számít. A parcellák elaprózottsága azonban egyrészt eleve magas termelési költséget jelent, másrészt az eladók nagy száma miatt is magasabb árat idéz elő, ami így tonnánként mintegy 40 euróval haladja meg a világpiaci árakat. A román búza így a világpiacon nem versenyképes.
Az EU elismerte Románia eredményeit 11 millió hektár mûvelhető terület helyreállításában és az egykori állami gazdaságok privatizálásában. Bírálta viszont az elaprózottság felszámolásának késleltetését az állami segélyezés kontraproduktív rendszerével. Az EU 4,7 milliárd eurót különített el a román mezőgazdaság támogatására 2007 és 2009 között - feltéve, hogy az ország belép az unióba. A gazdálkodók azonban egyelőre legalábbis hiányos ismeretekkel rendelkeznek a támogatás mikéntjéről. Sajnos, a CAP (Common Agricultural Policy), amely az uniós elvárásokat rögzíti, még a nagyobb földterületen gazdálkodók körében sem ismert.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.