Az állat az első, s utána - negyedszer - jön más! Ilyen jelentőséget tulajdonítanak a mezőföldi falvak a jószágnak - tejelő tehénnek, juhnak és kecskének -, mert több helyen legelőgondokkal küszködnek. Néhol túl vannak már rajta, viszik-nyögik a tavalyihoz hasonló feltételeket, másutt pedig léptek: van elegendő legelő, leküzdötték az örökös harcot a bácsokkal-pásztorokkal, úgy látszik, számukra nincs veszélyben sem tavasszal, sem ősszel a mezei termény.
- Amiről nem lehet lemondani, az a lakosság állatállománya - mondták a mezőről hazafelé ballagó martonfalviak -, s még akkor is ápolni-szaporítani kell, ha a fenntartás nem mutatkozik jövedelmezőnek, ha keveselljük a tejpénzt, ha alacsony az állatok felvásárlási ára, ha nehezen, vagy sehogy sem lehet értékesíteni a juhok gyapjúját.
Szinte hihetetlen, hogy egy akkora faluban, mint Kézdimartonfalva, hat esztena mûködik. Persze, azt az olvasó is sejtheti, hogy ezeknek állatállományában sokszor túlsúlyban vannak a bács tulajdonában levő juhok. Az is egyértelmû, hogy ennyi jószág mellett gondjai vannak az önkormányzatnak, s még a juhtartó gazdák körében is megoszlanak a vélemények. A juhtartó gazda annak a seregnek a pártját fogja, amelyben az ő juha is legel. ?skori szemtelenségnek számít, ha az a sereg tett kárt más terményében, amelyben az illető juha is van, hallgatólagosan ,,jólesik neki, vagy nem tehet róla?. Fordítva persze ez már nem így mûködik. A veszély Szent György napja előtt és ősszel áll fenn.
A szentkatolnai községvezetés, a helybeli képviselők elmondták, hogy közös megegyezés alapján rendezni fogják a legeltetés dolgát. Tudják, hogy nem könnyû, de ha engem a község élére választott a nép, meg kell bíznia bennem, mert én rosszat nem akarok, és nekem eredményeket kell felmutatnom - nyilatkozta Tusa Levente polgármester. A lakosság zöme aláírásával bizonyította: nem ért egyet azzal, hogy a juhok az ő földjén ,,takarítsanak?, s hogy lelegeljék a fölmûves ember bárminemû terményét. Egyfajta veszélyt rejt magában ugyanis az, hogy az említett hat seregből - a bács önös meggondolásából - három a faluban maradt, s így ez állandó veszélyt jelent a mezőt mûvelő ember számára. Miképpen az is, hogy megsértik a hazajáró tehéncsorda legelőterületét.
- Próbáltam segíteni a helyzeten - folytatta Tusa Levente. - Kommandón kerestem kétszáz hektárnyi erdei legelőt a juhok számára, de ez nem tetszett a bácsoknak, mert ők hozzá voltak szokva az ,,itthoni aprópénzes módszerhez?. Mi kijelöltük a tehénlegelő határát, hogy látható legyen. Ügyelni kell erre, mert ez is csak úgy jött össze, hogy a tehéntartó gazdák huszonöt árnyi területet hagytak vissza a sajátjukból! Az önkormányzat is összehozhatott volna húsz hektárnyi legelőt a falu mellett az itthon maradt juhok számára, ha a lakosság is besegített volna, de ez sem tetszett egy-két bácsnak, és maradtak - de csak egyelőre, jelzem - a régi kalóz módok mellett! Ígérhetem: jövőben ez már nem így lesz!
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.