
A falu a reformáció előtti katolikus hitet valló közösség által választott védőszentről, Szent Mártonról kapta a nevét. A Szentkatolnához tartozó, 659 lelket számláló Kézdimartonfalva időközben kálvinista vallásra tért, de az utóbbi évtizedekben megnövekedett katolikus filia kápolnájában ma már ott látni Szent Márton arcmását. A faluközösség ragaszkodik részlegesen megmaradt önállóságához, mezejéhez, kaszálóihoz, legelőihez, állatállományához, általános iskolájához, egyházához, éredekszervezetéhez. Egyszóval, él itt a jó értelemben vett lokálpatriotizmus. Ezek azok a koordináták, amelyekhez szorosan kapcsolódik a település mindennapi élete.
Mérőszalaggal, cövekkel
A Feketeügy ráérősen kanyarog a martonfalvi réten. Régi árterületén kiváló a talaj, jó fû nő rajta, így a rendszerváltás utáni foglalás óta mûvelik. De mint máshol: ki többet, ki pedig kevesebbet. A katolnai földosztó bizottság s annak elnöke, Tusa Levente polgármester rég készül, hogy újramérje és -ossza a Rét határrészt, s rendezze-tisztázza végre e dûlő tulajdonjogi helyzetét. Az eddig hivatalosan még nem parcellázott határrészen előkerült a mérőszalag, s minden gazda a parcellája mellé állt.
- Ez még mindig a 18-as földtörvény érvényesítése? - kérdeztük.
- Igen, de eddig mindenki úgy használta, ahogy tudta. Mi azt akarjuk, hogy most mindenki hivatalosan legyen benne tulajdonában, s használja azt, ami neki jár, mert a tulajdonosok egy részének már birtoklevél is van a kezében. Egy utat húztunk a parcella közepén, tisztáztuk, hogy kinek mi jár, mértük és osztottuk. A rendezés nagyon sürgős, mert vannak, akik még szántani akarnak.
A Rét hatvanhektáros, terjedelmes határrész. Mérését-osztását egy nap alatt nem lehet elvégezni. A Hatolyka felőli határt is tisztázni kellett. Tusa polgármester Martonfalva szülötte, ismer minden családot, martonfalvi farmerként választották községvezetőnek, így őt olyan könnyen ,,átejteni? nem lehet.
A délelőtti mérésből hazafelé tartó martonfalviakkal beszélgettünk. Örvendtek a régi földes adósság törlesztésének, s azt mondták: ,,Tusánál rend a dolgok lelke!? Ottjártunkkor több mint ötven család vonult ki a Rétre. Ennyien voltak érdekelve ezen a napon az ,,agrárakcióban?.
- Ezzel pontot lehet-e tenni a faluban a 18-as földtörvény alkalmazása végére? - kérdeztük.
- Sajnos, még most sem - mondták -, mert akad itt még jó néhány tisztáznivaló a határ más részein is, és vannak peres ügyek, melyek bonyolítják a helyzetet.
- Mikor jutnak földhöz azok az egykori birtokosok, akiknek jussuk van még a 2000/1-es törvény alapján is?
- Csak akkor, ha a 18-assal végeztünk - felelte a polgármester. - Nekünk községszinten sincsen több földtartalékunk, mint 30-40 hektár. Sajnos, kevés a föld. Ezzel szemben nem túlzok, ha elmondom, hogy ennek az említett törvény értelmében mintegy ötszörösét kérik még vissza!
- Martonfalván van-e tartalék?
- Csak egy olyan 11 hektárnyi a Sás és a Nyír nevû részen. Ez most még legelő, de a jövőben kiosztódik. De ez a 11 hektár még 20 százalékát sem üti annak a területnek, melyet viszakértek. Úgy néz ki, hogy igénylőinket földdel csak olyan 10-15 százalékban tudjuk majd kielégíteni.
- Hova tûnt el Martonfalváról a föld?
- Nem tûnt el belőle egy deka sem, nem tud vándorolni. Az a helyzet, hogy a változás utáni első földosztás alkalmával itt minden föld nélküli személy, aki a kollekívben dolgozott, kapott 70 ár szántót és 40 ár kaszálót. Aki kevesebbet dolgozott, annak függvényében kapott kevesebbet. Ezért nem maradt elegendő földmennyiség, amiből visszamérhetnénk annyit, amennyit a második földosztással visszavárnak. Végül is jó volt, hogy földhöz jutottak ezek a családok, hanem most elképesztő módon nehezedne ennek a falunak egy részére a szegénység és a nyomor!
A polgármester elmondta, hogy vannak olyan egykori birtokos családok, amelyek jogosan várják vissza régi földjük többi részét is. Ilyen például a Dálnokban lakó Hadnagy István. ? kapta vissza a volt termelőszövetkezet épületét, melyet eladott. Hasonló helyzetben van a Lázár és a Bogdán család is.
Lesz-e mezőföldi sztráda?
Kézdimartonfalvát átszeli az Alsócsernátont Szentkatolnával összekötő mûút. Mûútnak azért neveznénk, mert ha kátyús is, aszfalt borítja. Ha legalább megfoltoznák, az ez évi nyári idegenforgalom is bejuthatna Mezőföld szívébe, ha egyébért nem, csak hogy megtekinthessen olyan általános érdeklődésre számot tartó objektumokat, mint a nemzet festőjének, Barabás Milósnak a szőfaluját, Kézdimárkosfalvát, a martonfalvi templom kazettás mennyezetét, a történelmi színtérnek tartott Horváth-Lázár-kúriát, a hatolykai fából épült, öreg haranglábat.
- Ez az útszakasz átszeli a község területének nyugati részét - folytatta Tusa Levente. - Mi most egyelőre csak annyit tehettünk, hogy a hosszú útszakasz teljes hosszában összeszedtük az ősszel-télen felgyûlt szemetet, nagytakarítottunk. Ismert, hogy megyénk egyike azoknak, ahova a legkevesebb pénzt juttatták utak karbantartására, építésére. Mi kértük ennek az útburkolatnak a feljavítását, s reméljük, hogy ha teljes aszfaltszőnyeget nem is kap, de a megyevezetés ígérete szerint május folyamán legalább megfoltozzák. A mi szûkös községi költégvetésünk csak arra ad lehetőséget, hogy szerre javítgassuk a községközpont és a falvak egy-egy leromlott utcáját. A főút alaposan megrongálódott aszfaltburkolata még azokat az autóbusz-tulajdonos cégeket is elijeszti, amelyek eddig járatokat voltak hajlandóak indítani Mezőföld szíve felé.
Öt-nyolc osztály Martonfalván?
Molnár Botond tanácstag értésünkre adta, hogy a föld okozta gondok mellett most ez a másik aggodalma a közösségnek és a szülőknek, mert az új tanévre ígérkező törvény az egységek finanszírozását a gyereklétszámtól teszi függővé. Falvaink ragaszkodnak ősi iskoláikhoz. A Mezőföld veszített már, megszûnt a mátisfalvi elemi iskola, Márkosfalván és Hatolykán rég nincs V-VIII. osztály, s kérdéses az imecsfalvi elemi fennmaradása is. A tét nagy: vagy megszûnik a martonfalvi V-VIII. osztály, s vele együtt egy-két falusi elemi, vagy a katolnai községvezetés vállalja, hogy pótolja büdzséjéből a költségeket. Ha tudja...
- Fájó gondunk nekünk az iskolaügy - mondja Tusa Levente. - Éppen most kértük, a mezőföldi autóbuszjáratot mûködtető cég úgy állítsa be menetrendjét, hogy igazodjon a mezőföldi iskolák órarendjéhez, tudja szolgálni ezt a fontos célt is, mert a hamarabb induló járat miatt például Martonfalván rövidebbre kellett szabni az órák időtartamát. A martonfalvi felső tagozat fenntartása-megőrzése nemcsak helyi óhaj, mezőföldi is, mert télvíz idején elképzelhetetlen, hogy a gyerekek innen Szentkatolnára gyalogoljanak, vagy jelentős összeg ellenében ingázzanak. Van egy olyan is, hogy ha a gyerekre áldoz a szülő, fizet, akkor az Katolnán nem száll le, Kézdire megy tanulni. Ez sem baj, ha tanulni szeret, de befolyásolja a katolnai felső tagozat sorsának alakulását is. Iskolafelszámolási gondjainkat tetézik az óvodák. A kicsinyek téli szállítása méltánytalan. Egy előzetes számításom szerint az egy tanulóra eső fix pénzkvóta miatt a tanácsnak már most kiugrik egymilliárd lejes deficitje, amit nem látok, hogy miből tudnánk fedezni. Mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megtartsuk a jelenlegi hálózatot. Lehetetlent azonban tőlünk sem lehet kérni-várni!
A közjó pénzt követel
Martonfalván nem ismeretlen a jó közösségi szellem. Miként azt Molnár Botond is elmondta, készséggel részt vesznek a közmunkákban, ám voltak és lesznek olyan munkálatok, melyek központi pénzalapot követelnek.
- A községvezetésnek például 30 millió lejt kellett áldoznia annak a tûzifának a leszállítására, melyet a választások idején úgymond bérmentesen kaptunk. Minősége gyenge, de... tûzrevaló. Most 10-15 társadalmi segélyben részesülő személyt tudunk foglalkoztatni a legkülönbözőbb közösségi munkálatoknál. Jelen pillanatban is egy ilyen csoport dolgozik a falu központjában, takarítanak, mélyítik a sáncokat. Évek óta tincselgetjük-javítgatjuk a helybeli kultúrotthont. A tetőzete megromlott, s ha ezt rövid időn belül nem javítjuk ki, beázik és beszakad a mennyezet. Korszerû fedőanyaggal, palával akarjuk lefedni. Ennek egy része már helyben, a többi még nem látszik a kanyartól... Mindegy, ezt a tanács meg fogja oldani, de az RMDSZ-nek lesz majd a feladata, hogy ebben az épületben magyar közmûvelődés is legyen... Ez egyelőre ismeretlen a mi falunkban. Hamarosan megoldódik egy szociális gondunk: a Lázár-kúriában mûködő körorvosi rendelőt sikerül átköltöztetnünk a volt faluháza épületébe, ahonnan nehezen, de kitettük a lakókat. Készül a jó körülményeket ígérő rendelő, csempéket rakattunk, most meszelünk.
*
A martonfalvi büfében idős és középkorú férfiak számolgatják az aprót. Kinek egy féldeci monopolra, kinek egy szánkós vodkára futja. Mindenütt a magyarázat: kevéske a pénz. Kérdezés nélkül sorolják a többi falugondot, hogy hát még mindig nincs biztonságban a mező a faluban maradt juhok miatt, hogy jövőben még ennyi legelőjük sem marad a tejelő teheneknek, hogy felháborítóan leesett a válogatott, nagy krumpli ára, de le az ültetnivalónak is. Előbbit 1000-1500-ért, utóbbit már 500 lejért is meg lehet kapni... ,,Jobb, ha az ember cukorrépát vállal, kemény munka, de jövedelmezőbb - mondják. - Ha van derék, ha van hozzá egészség, megkapjuk a cukor egyharmadát s a répafejnek a felét... Nem baj: itthon nyomorogni is könnyebb.?
Kisgyörgy Zoltán