
Ha valaki nagyon figyelmesen böngészi Sepsiszentgyörgy térképét, érdekes dolgokra figyelhet fel. Például, hogy a város fő útjai - kevés kivétellel - román személyiségek, avagy a románság történelmében fontos dátum nevét viselik. Ha nem számítjuk az egyaránt magyarra és románra is fordítható utcaneveket, igaz ugyan, hogy szám szerint a magyar személyiségek neveit viselő utcák kényelmes fölényben vannak, de az utcahálózat hosszát méricskélve, az arány azonmód eltolódik. Részint e rendellenesség orvoslására, de számtalan más okból is egy átfogó utcanév-módosító, illetve utcanév-keresztelő ,,hadjáratba? fogott az önkormányzat - és a ,,hadjárat? kifejezés ezúttal cseppet sem túlzás, hiszen vesztett csaták és még megvívandó ütközetek jelzik: a harc véresen komoly.
Kudarcos kezdet
Hogy az úgynevezett forradalom után miként módosultak az utcanevek Sepsiszentgyörgyön, hogy ma miért épp azok a feliratok virítanak az utcasarkokon elhelyezett táblacskákon, hosszadalmas lenne a végére járni. Tény az, hogy változtatnivaló akad szép számmal e téren, s hogy az önkormányzat akarja is a változást. Sőt, nem is tegnaptól vagy tegnapelőttől, immár évekkkel ezelőtt megszületett az a terv, amely most újfent terítékre kerül. Csak dióhéjban vázolva e folyamat kezdeteit: hat éve is megvan már, hogy az utcanév-módosítás alapötlete megszületett, a kivitelezésre azonban a mind ez idáig kedvezőtlen politikai széljárás miatt nem kerülhetett sor. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Petőfi Sándor utca botrányos története: az önkormányzat határozott az elnevezésről, a román kormány helytartója perelt, és nyert, majd az interbellum rossz emlékû, ökrös szobordöntögető prefektusainak örökébe lépő kormánymegbízott egy hajnalban - fényes nappal mégsem merte! - eltávolíttatta a táblácskákat.
Időközben a törvény is változott valamelyest: e téren legalább a szubszidiaritás elve érvényesülhet, az utcák, közterek, intézmények el- és megnevezése most már az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Egy megyei bizottság ugyan még létezik, de csupán véleménymondó hatáskörrel. És ez így helyes.
A dolgok tisztulván valamelyest - jogi szempontból legalábbis -, naiv ember azt hihetné, végre a ráció érvényesülhet. Az értelem és az érzelem, azaz a logikus, urbanisztikailag áttekinthető, a könnyed eligazodást szolgáló elvek, illetve - indokolt esetekben - a hagyományok felelevenítése. Csakhogy. Csakhogy van egy harmadik, rendkívül veszélyes és igen akadályoztató tényező is: az érzékenység. Logika nem támasztja alá, semmiféle észérv nem igazolja. Önmagában, értelmetlenül létezik. Kivédéséhez, elhárításához közös front szükségeltetik, és szilárd kitartás. Ez lesz a következő ütközet.
El- és megnevezések
A most - ismét - terítékre kerülő utcanévtervezet három nagy fejezetre osztható. Az első az újonnan létesült városnegyed, a Csíki utcai kertváros leendő, javarészt már kialakított utcáinak a megnevezéséről szól. E lakótelep úthálózata a tesvérvárosok, illetve a város számára fontos személyiségek neveit viselné. Vélhetőleg a javaslatok semmilyen ellenkezést nem fognak kiváltani, mint ahogyan a második részben foglaltak sem: ez a már létező, de név nélküli utcák-utcácskák megnevezését tartalmazza, részint a város régi helyneveit felidézve, részint ugyancsak személyiségek neveit megörökítve: a magyaroké mind Sepsiszentgyörgyhöz fûződik. A harmadik rész már minden bizonnyal vitákra ad okot, mint ahogyan ez idáig is arra adott ürügyet, sőt, lakossági felhördüléshez is vezetett. Ez a fejezet ugyanis az átnevezésekről rendelkezne. Egy része a módosításoknak mindenképp szükséges: a diktatúra alatt átkeresztelt utcákat rehabilitálni kell, régi neveiket vissza kell állítani. Foggal-körömmel ragaszkodni kell ahhoz, hogy a Május 1. utca visszakapja a Székely utca nevet, a Sólyom utca a Pallót, a Gát utca a Felszeg utca nevet (ez esetben még a közeli Malomgát utcanév is összetévesztésre ad lehetőséget). Aztán vannak a ,,nem jól hangzó? nevek, mint a Lázár Mihály: jobb annak a Bethlen Gábor. És végül következnek az urbanisztikailag logikus módosítások: az önmagukba majdhogynem visszatérő utcák nem viselhetik ugyanazt a nevet, ezért szükséges például a Stadion utca Szemerja felőli, kanyargós részét átnevezni Szász Károlyra. Amint az ésszerûség diktálja azt is, hogy a több kilométer hosszúságú, hatalmas útkereszteződésekkel megszakított sugárutak is szakaszosakká váljanak: hogy mindenki számára szem előtti példával illusztráljuk, Budapesten a Kiskörút és a Nagykörút is a terek közötti részeken más-más nevet visel. De így van ez szerte a nagyvilágban New Yorktól Párizsig, és Stockholmtól Sidneyig. Ezért logikus és szükséges - bár Sepsiszentgyörgy korántsem világváros, azért az urbanisztikai elvek világszerte ugyanazok - a sugárutak felszabdalása: Széchenyi István, Európa, Szent György terekkel, s ilyképp az 1918. December 1. út első szakasza kaphatná a Petőfi Sándor nevet, a Szent György tértől a Széchenyi István térig (a villanyrendőrös útkereszteződésig) a Mihai Eminescu nevet, tovább maradhatna mostani nevén; az ugyancsak rém hosszú Grigore B?lan sugárút is kétfelé oszlana, a Csíki utcától a Széchenyi István térig megőrizné nevét, onnan a Nicolae Iorgával való kereszteződésééig - az Európa térig - felvenné a Gál Sándor nevet. Mindezek logikus és szükséges módosítások, akár a Kút tér vagy a Kálvin tér megnevezések - utóbbiak olyan helynevek, melyeket a tősgyökeres sepsiszentgyörgyiek, főként az idősebb generációk - mai napig használnak.
Az utcanév-módosító javaslat viszont tartalmazott néhány olyan elemet is, amely kiváltotta a városlakók ellenkezését, sőt, az utcanévadó bizottság menet közben maga is módosított egynémely javaslatán: eredeti elképzelésükben a Gyár utcát átkeresztelték volna Potsa Józsefre, ám a Gyár utca olyan meggyökerezett, a város múltbéli fejlődését tükröző helynév, melyről utólag belátták, változtatni nem szabad (a nagynevû háromszéki főispán másutt ,,kap? utcát). A bizottság rugalmasságát azonban nem csak az bizonyítja, hogy helytelen döntését még idejében korrigálta, hanem az is, hogy a város polgáraitól érkező javaslatokat - jórészt - elfogadta.
Vox populi
Az utcanév-módosító javaslatot annak többé-kevésbé rendje s módja szerint közzétette a városháza, február közepétől március idusáig a hivatal ablakában volt kifüggesztve a lista - a környezetvédelmi hirdetések (!) címszónál. Ennek ellenére az egy hónap alatt egynéhány javaslat mégis befutott. Elsőként dr. Szőts Dániel szólott hozzá az ügyhöz, egymaga három ötlettel rukkolva elő: a Horia, Clo?ca és Cri?an (régi szentgyörgyiek számára: Attila-hegy) nevét cseréljék ki Bartalis Ference, hogy a két vértanú ne csak utolsó percükben, de az utókor számára fizikai valóságukban is egymás mellé kerüljenek; a Kút tér helyett a Kóréh Endre tér nevet ajánlotta, a Váradi József utca megosztását - erre még visszatérünk - viszont ellenezte, de a Tuzson János nevet a mostani Gesztenye (egykori Vajna-kert) utcának ajánlotta. Következőként Sztakics Gyula a Kórház utcának javasolta az Erőss János nevet. Időrendi sorrendben következtek a tiltakozások, majd alulírott javaslata, hogy a Hőközpont sétány - ahol maholnap megszûnik a nevet adó létesítmény - vegye fel Bartha Árpád fotómûvész nevét, és végül a Munkás utcaiak óhaja, miszerint ha már úgyis közelükben az új katolikus templom, hát utcájuk viselné Márton Áron püspök nevét.
Mielőtt a tiltakozásokra rátérnénk, hadd lássuk, milyen döntésre jutott az utcanévadó bizottság a menetközbeni módosításokat illetően. Az Attila-hegy - a Bartalis Ferenc-cserét elvetették, a Kóréh Endre teret szintúgy, a Gesztenye utca átkeresztelése Tuzson Jánosra függőben maradt; a Kórház utca névmódosítását nem javasolja a bizottság, miként a Hőközpont sétányét sem, bár utóbbit az április 18-i bizottsági ülésen - részt vettek Kónya Ádám, Szentes Ádám, Hadnagy István önkormányzati képviselők, Cserey Zoltán, József Álmos meghívottakként, Birtalan Csilla városi főépítészként - született jegyzőkönyv tanúsága szerint csak elodázták. A Munkás utcaiak javaslata viszont meghallgatásra talált, a bizottság javasolni fogja a Márton Áron névmódosítást, az előzőleg ennek az utcának adandó nevet ,,áthelyezték?, eszerint a Iorgát a Gyár utcával összekötő szakasz kapná a Nicolae Grigorescu nevet. Végül a Gróf Mikó Imre utca egy része, a Sugás Áruház melletti kapja a Potsa József nevet, miután a bizottság úgy döntött, a Gyár utca megőrzi nevét.
Akarat kérdése
Leszámítva a Munkás utcaiak tiltakozását, mely valójában egy igen helyénvaló módosító javaslat, még két ellenkezést iktattak a vároházán. Az egykori Testvériség utcaiak esetét nevezhetnők akár földhözragadtnak is, a 153 aláírással megerősített ellenszegülés oka nagyon is anyagias: a jelenleg épp Andrei ?aguna nevet viselő utca - bár ez sem egészen bizonyos, a telefonkönyvben létezik Andrei ?aguna utca, a postai irányítószámok lajstromában már nem - lakói azt nehezményezik, egy utcanév-módosítás hatalmas anyagi áldozattal jár. Ebben kétségtelenül igazuk van. Tény ugyan, hogy ilyen esetben az ,,átköltöztetett? lakók személyazonossági kártyájának cseréjével járó költségeket az önkormányzatnak kell állnia - de ez csak egy okmány a sokból. A jogosítványt, a gépkocsi iratait, a cégpapírokat, a könyvtári belépőt, minden egyebet, a lakhelyet nem, csak lakcímet változtató lakónak kell kicseréltetnie saját költségére, rengeteg utánajárással. Ezek azonban nem leküzdhetetlen akadályok, és semmiképp sem kifogás az egyik városi elöljáró által megfogalmazott ,,mentség?: hogy senki sem köteles kicserélni iratait. Egy ideig, aztán ha a munkanélküli-segélyét, azt a pár lejecske éhbért sem adják a kezébe, mert személyijében a lakcíme nem egyezik a ,,hivatalos? lakhelyével - nos?
Az akadályok tehát. Persze, megterhelés mindenki számára az iratcserék anyagi fele, nem kevésbé az időveszteség. Mégis: elsősorban akarat kérdése az utcanévváltoztatás. Hogy kell-e nekünk a logikus utcanévrendszer, hogy akarjuk-e neves eleink emlékét ekként is őrizni-ápolni. Lokálpatriótaként, a hagyományok tisztelőjeként, a rend híveként, magyarként azt kell mondanom: akarnunk kell. A többi: kivitelezhető. Újdonsült parlamenti képviselőnk gondolkodás nélkül adta a megoldást: meg kell szervezni a személyazonossági kártya cseréjét utcákra, napokra lebontva, az időszakonként felújítandó igazolványoknál egy utcanévcsere nem jelenthet akadályt, másutt meg: egy kis jóakarat egyengetheti az utat.
Váry O. Péter
(folytatjuk)