Ha nem dolgoznak ki pontos, alapos, a Székelyföld valóságát, hagyományait és jelenét magában foglaló fejlesztési tervet, ha nem készítik fel a vállalkozókat, a munkavállalókat és munkaadókat, de még a földmûveseket is az uniós csatlakozás várható hatására, ha a tervek elkészítésekor nem veszik figyelembe e térség évszázados hagyományait, az itt élő emberek munkához, életmódhoz, vagyonhoz, településeihez való viszonyát, bal lábbal lépünk az európai közösségbe, és beláthatatlan következményei lesznek - fogalmazták meg azok, akik vasárnap este a Duna Televízió Csíkszeredából, a Sapientia Egyetem aulájából közvetített mûsorának a vendégei voltak: Kolumbán Gábor, Bunta Levente, Ráduly Róbert, Szász Jenő, Kurkó János. E folyamatban különös jelentősége lesz a képzésnek, tanulásnak, a csatlakozásig ki kell nevelni azt a fiatal nemzedéket, mely pontosan eligazodik mind az üzleti életben, mind a Székelyföld valóságában, fogadni tudják majd a tőkét, mely Kolumbán reményei szerint várakozásaink fölött indul majd el Románia, ezen belül szûkebb pátriánk felé. S nem utolsósorban vigyáznunk kell a természetet, benne a borvíz- és édesvízforrásokat, óvni őket a szennyezéstől, hisz nem a mienk, csupán unokáinktól kaptuk kölcsön.
A Székelyföld általános gadasági-társadalmi lemaradása senki számára nem titok, egyelőre külföldi tőke kevés jutott nekünk, a fiatalok aggasztó mértékben hagyják el szülőföldjüket, az oktatás színvonala - általános és középszinten - sok-sok kívánnivalót hagy maga után, a saját erőből vállalkozók száma alacsony, az ezermester székely valahol a határon túl árulja munkaerejét, a hagyományos kézmûvesmesterségek pusztulnak, lakott környezetünk szennyes, a táj, bár messziről szépnek tetszik, közelről a nemtörődömség, a hanyagság, az igénytelenség jegyeit hordja. A globalizáció átcsap fejünk fölött, és kő kövön nem marad, ha tudatosan nem dolgozza ki e térség politikus- és gazdasági, valamint humánerőforrással foglalkozó szakembercsapata, miként tovább. Mert mind a kihívás, mind a tét nagy, s a csíkiakban-udvarhelyiekben, úgy tûnt, tudatosult, hogy mindezt csak egységes, autonóm területen lehet igazán sikeresen véghezvinni úgy, hogy valamennyi székely terület (a székek), a megyei jogú városok, de az összes többi település is félretegye az őket megosztó kisszerû és inkább személyi indíttatású ellentéteket, az eredménytelenséget szülő rivalizálást, és összefogjanak a valós önkormányzatiság megvalósításáért.
Ám ami egyelőre itt, mifelénk folyik, erre csekély esélyt ad, ki-ki a maga gesztenyéjét szeretné kikaparni a tûzből, s általában kisebb vagy nagyobb égési sebekkel végzik, ami csekély büntetésnek tetszik ahhoz a sok rosszhoz képest, melyet közösségük ellen elkövetnek. Hisz, akár tetszik a kormányban jeleskedő RMDSZ-nek, akár nem, a szerintük a román politikával folytatott nagy küzdelmek közepette megvalósítandó kulturális autonómiának nevezett akármi aligha elég e régió társadalmi-gazdasági felfuttatásához, a székelység megmaradásához, kulturális identitása megtartásához. Ide közös akarat, tettrekészség, önbizalom, tudás, összetartás, önfeláldozás kell. És ezek kultuszának ápolása az autonóm Székelyföldön.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.