Ha valaki nagyon figyelmesen böngészi Sepsiszentgyörgy térképét, érdekes dolgokra figyelhet fel. Például, hogy a város fő útjai - kevés kivétellel - román személyiségek, avagy a románság történelmében fontos dátum nevét viselik. Ha nem számítjuk az egyaránt magyarra és románra is fordítható utcaneveket, igaz ugyan, hogy szám szerint a magyar személyiségek neveit viselő utcák kényelmes fölényben vannak, de az utcahálózat hosszát méricskélve, az arány azonmód eltolódik. Részint e rendellenesség orvoslására, de számtalan más okból is egy átfogó utcanév-módosító, illetve utcanév-keresztelő ,,hadjáratba? fogott az önkormányzat - és a ,,hadjárat? kifejezés ezúttal cseppet sem túlzás, hiszen vesztett csaták és még megvívandó ütközetek jelzik: a harc véresen komoly.
Civil kezdeményezés
Különleges eset a Váradi József utcáé. Az utcanévadó bizottság felszabdalta volna a város egyik neves utcáját három darabra. Az ortodox templom melletti, egykor játszótérnek kialakított, majd az új rendszerben ,,famentesített? parkocskát, amelynek közepén most Andrei ?aguna püspök szobra magaslik, ezt a térnek nem igazán nevezhető utcakiszélesedést Andrei ?aguna térnek nevezték volna, az onnan a városközpontig tartó utcarész Tuzson János nevét kapta volna, az utca felső része maradt volna Váradi Józsefnek, a belső fele pedig Vendrei Ferenc lett volna. Ez a terv semmiképp sem tetszett a Váradiban lakóknak, történelmi utcája ez a városnak - elvi kérdés, hogy neve megmaradjon. A civil kezdeményezés mintapéldája, amint az utca lakói március elején kérdőívet szerkesztettek, és két nap alatt 122 aláírást gyûjtöttek össze az utcanév-változtatás ellen tiltakozva. A Tuzson Jánosnak szánt és a Váradi Józsefnek maradandó, nem utcák, hanem egyetlen utca minden, azon a hét végén otthon tartózkodó lakója aláírta a tiltakozást, az a néhány román nemzetiségû is, aki az utcában lakik. A kérdésre: ,,Akarja-e, hogy a Váradi József utcát, a város azon kevés utcáinak egyikét, melynek nevét még a kommunista rendszerben sem változtatták meg (csupán 1920-1940 között viselte előbb a Lasc?r Catargiu, majd az Obor de vite - Barompiac nevet), azt az utcát, amely a 20. század első feléig egyetlen összekötője volt a város felső részének a központtal, a mai városvezetés két részre ossza, az egykori Barompiac részt Andrei ?aguna térre, az utca alsó felét Tuzson Jánosra keresztelje át??, 122 határozott nem volt a válasz. A lakossági véleménynyilvánításhoz a város önkormányzatának címzett, Albert Álmos polgármester figyelmébe ajánlott indoklás is tartozott. Minden további magyarázat helyett idézzük a levelet.
Nem alku tárgya
A Váradi József utca lakóinak egy része a Háromszék napilap március 5-i számából értesült arról, hogy a város vezetősége ismét napirendre tûzte az utcanévadási, illetve utcanév-módosítási elképzelését. A javaslatok egy része ellen nincs kifogásunk, ellenben az utcánk megosztása, átkeresztelése ellen igenis tiltakozunk. A mellékelt négy íven 122-en, mindannyian a Váradi József utca lakói, aláírásunkkal hitelesítve fejezzük ki azon akaratunkat, hogy sem az utcát megosztani, sem egyik vagy másik részét átnevezni ne szándékozza az önkormányzat, főként ne megkérdezésünk nélkül. A névmódosítás ellen tiltakozik az egész Váradi József utca, nem csak az átkeresztelésre ítéltek - a tervezett Tuzson János utca, illetve az Andrei ?aguna tér lakói -, hanem a régi névvel maradók is: a lista első 81 aláírója kapna az Önök elképzelése szerint új lakcímet, a következő 41 aláíró pedig ugyan továbbra is a Váradi József utcában lakhatna, de ők sem szeretnék, ha utcájuk megcsonkulna. E módosítás ellen elsősorban nem az utcanév-változtatás következményei miatt tiltakozunk (személyi iratok cseréje az ezzel járó költekezéssel és utánajárással), hanem mert azt nem szeretnénk, hogy a számunkra kedves, szívünkhöz közel álló, őseink szabadságáért vértanúhalált elszenvedő hős nevét egyáltalán alku tárgyává tegyék. Képletesen fogalmazva: hogy Váradi Józsefet elszakítsák Kossuth Lajostól, a szabadság lángjának felélesztőjét annak csiholójától. Még akkor sem, ha közéjük egyik éknek egy másik ?48-as hőst, a csupán kőhajításnyira, a katolikus temetőben nyugvó Tuzson János őrnagyot illesztenék.
A lakossági véleménykérésbe a ,,belső Váradi? - a tervezett Vendrei Ferenc (síremlékének felirata szerint ,,Aschermann Vendrey Ferencz 1848/49-es honvéd ezredes, Komárom várának volt alparancsnoka, nyugd. m. kir. vezérőrnagy, 1821 - 1893?) - utca lakóit nem vontuk be, bár úgy tudjuk, ők sem értenek egyet a rájuk vonatkozó utcanév-változtatással. Figyelembe véve az utca kialakulásának sajátos folyamatát, azt, hogy a 20. század második feléig a most két ágra oszló utca középső része még beépítetlen volt, igazat kell adni a Váradi József utca páros oldalán a 38-as házszámtól felfelé lakóknak is; másrészről az sem teljességgel helyénvaló, hogy egy, mostani kiképzésében leágazó utca ugyanazt a nevet viselje, mint az, amelyikből nyílik. E dilemma feloldása körülményes elemzést igényelne, ezért nem kerestük fel most a ,,belső Váradi? utca lakóit is.
A véleménynyilvánításra nagyon kevés idő, csupán a hét vége állott rendelkezésünkre. Március 5-én és 6-án, szombat és vasárnap délután minden otthon tartózkodót megkérdeztünk. Általános tapasztalatunk, hogy az utca lakóinak tekintélyes része megkeresésünkig nem is hallott arról, hogy lakóhelye névváltoztatására készül az önkormányzat, s hogy ezúttal is az érintettek megkérdezése nélkül, a fejük felett döntenek sorsukról, mélységes felháborodásra adott okot. A megkérdezés folytatható, az eredmény további tiltakozó aláírások felsorakoztatásához vezetne - ugyancsak az általánosságoknál maradva, egyetlen olyan Váradi József utcai lakost sem találtunk, aki nemhogy beleegyezett volna a névmódosításba, de bár közömbösen viszonyult volna hozzá.
Tudomásunk van arról is, hogy néhány esztendeje, mikor az önkormányzat a Bika-hegyen (a Bartalis Ferenc, ?rkő, ,,belső Váradi? utcák kereszteződésében) a roma közösségi házat szándékozott felépíteni, a környékbeli lakók kezdeményezésünkhöz hasonló aláírásgyûjtéssel juttatták a városvezetőség tudomására a tervezett építkezés elleni tiltakozásukat, s ennek hatására változtatta meg a városi tanács a közösségi ház számára kijelölt helyszínt.
Ugyanakkor arra is felhívnánk a figyelmet, hogy Sepsiszentgyörgyön már létezik egy Andrei ?aguna utca, az 1942-1944 között Cserey Jánosné, majd 1990-ig Marx Károly nevet viselő, a sepsiszentgyörgyi köztudatban Dohánygyári hegy néven meghonosodott utca, és városrendezési szempontból - kisváros esetében, ahol a település nincs kerületekre osztva, külön adminisztratív egységekre tagolva - nem ajánlott, hogy azonos nevû tér és utca fizikailag nagy távolságra essék egymástól.
A felsoroltakat az önkormányzat figyelmébe ajánlva, határozottan felkérjük választott testületünket: a Váradi József utca nevének módosítását, az utca megosztását vagy akár csak részbeni átkeresztelését még csak napirendjére se tûzze. Nyomatékosan kifejezésre szándékszunk juttatni abbéli óhajunkat, hogy a Váradi József utca megőrizze folyamatosságát, miként mostanáig, úgy az elkövetkezőkben is a város történelmének megjelenítője legyen, az ?rkő alatti vesztőhelyet a városközponttal összekötő, nevében is egységes utca.
Megkésett javaslat
Jeleztük már, hogy az utcanévadó bizottság mennyire rugalmas, hogy képes felülbírálni saját döntését, s hogy nem csak meghallgatja a ,,kívülről? érkező javaslatokat, de indokolt esetben el is fogadja azokat. Az utca hangját pedig kötelező érvényûnek tekintik, legalábbis erre utal a már említett, április 18-i bizottsági ülés jegyzőkönyve: mindkét tiltakozásnak helyt adtak, a 153 aláírással megerősített Testvériség-kérésnek is, és a 122 kézjeggyel ellátott Váradi-óhajnak is. Ám ez még csak egy csata, amit a két utca lakói vívtak a bizottsággal, s amelyből nyertesekként kerültek ki. Az ütközetet az önkormányzatban kell megvívniuk a képviselőknek, az utcanév-változtatási javaslat ugyanis eredeti formájában kerül a testületi ülésre, mellékleteként a bizottsági jegyzőkönyvvel. A képviselőknek meg nagyon oda kell figyelniük arra is, hogy kit-kiket képviselnek a városi parlamentben, de legfőként arra, hogy dörzsölt képviselőtársaik is ülnek az asztal körül. Koalíciós partnerek, vagy épp ellenzékiek - nem az számít. Olykor összefognak, ha érdekeik úgy kívánják. Most biztosan. Merjük remélni, egy ennyire fontos ügyben az önkormányzatnak a város többsége által megválasztott része képes lesz sikerrel kiállni szavazóiért.
Végezetül még egy javaslatot tennénk, s ez már nem az éberségre buzdító: megkésett ugyan, de talán még elfogadható. Alapelve az utcanévadó bizottságnak, hogy városunk hírnevét a nagyvilágba szertevivő, neves szülöttei ,,utcához jussanak?. Plugor Sándor ugyan nem Sepsiszentgyörgyön született, végső nyugovóra is hazatért szülőfalujába, Kökösre, az a kis utcarészecske azonban, ahol egykori háza áll, ahol családja lakik, megérdemelné, hogy nevét viselje. Az Árnyas utca végén, a Dohánygyári hegyet a Vasile Goldi?sal összekötő rövid szakaszon alig néhány ház található, lakóik minden bizonnyal büszkék lennének, ha egykori jó szomszédjuk neve szerepelne saját utcájuk mindkét végén.
Váry O. Péter