
Mottó: A nemes és önképző munkában egymáshoz szokott,
baráti frigyben együtt felserdült ifjúság az a fundamentum,
amelyre egy-egy nemzet jövendőjét fel lehet építeni.
A baróti Gaál Mózes Közmûvelődési Egyesület alakulásakor a mottóként kiemelt gondolatot tûzte zászlajára: a rendszerváltoztatás évében alapszabályzata célkitûzéseként a nemzeti kultúra fejlesztését, a hagyományok újjáélesztését és ápolását, a tárgyi emlékek gyûjtését, megőrzését és helyreállítását s a mûemlékvédelmet jelölte meg.
A névadó Gaál Mózest Demeter László, az egyesület elnöke olyan Benedek Elek-kortársként jellemzi, aki a maga korában Budapesten akkora ismeretségnek és népszerûségnek örvendett, mint a Nagy Mesemondó. Pedagógiai munkássága mellett ugyanazokban a mûfajokban alkotott, számottevő sikerrel mûvelte a gyermek- és ifjúsági irodalmat. Gaál Mózest Budapesten ma is számon tartják, emlékét ápolják. A budapesti - egyébként nemrég megszüntetett Széchenyi Gimnázium öregdiákjai - rendezvényeiken emlékeznek rá, a Kossuth Mauzóleumtól néhány méterre található sírját gondozzák.
Az egyesület tizenöt évvel ezelőtt, május 23-án nyert jogi státust.
Népfőiskolától múzeumalapításig
Másfél évtizeddel ezelőtt többnyire népfőiskolai feladatkört vállalt, amelyet azóta is töretlenül ellát. Évenként szervezi az Erdővidéki Közmûvelődési Napokat - ennek alapító elnöke dr. Demeter János megyeitanács-elnök -, a rendezvény idén a tizenharmadik kiadását éri meg.
E sorok írója több ízben is meghívott előadója volt a Gaál Mózes Közmûvelődési Egyesületnek. Demeter Lászlót, az egyesület elnökét a tevékenység áttekintésére kérve, együtt állapíthatjuk meg, már a tisztségviselők megválasztásával is jelzik a helyi köldöknézéssel szakító szándékot: az erdővidéki kötődést őrizve a Kárpát-medence egésze felé tágítják tevékenységüket. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Egyed Ákos akadémikus-történész, alelnöke Kászoni Zoltán Budapesten élő, európai hírû halbiológus.
Az egyesület a népfőiskolától a kulturális értékmegőrzés és értékteremtés más irányaiba is nyitott. A gazdag régészeti, néprajzi, mûvelődéstörténeti emlékanyag mellett éppen a Kászoni család - néhai Kászoni Gáspár - örökségére is alapozva felvállalták egy erdővidéki tájmúzeum létesítését. 2002-ben sikerült megvásárolniuk a múzeum létesítéséhez szükséges ingatlant, méghozzá olyan szerencsével, hogy az épület Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén áll. Példaértékû az a szerződés is, amely a Baróti önkormányzat, a Székely Nemzeti Múzeum és az egyesület között megköttetett. Az önkormányzat költségvetési intézmény, saját pénzügyi eszközeivel támogatja a múzeumlétesítést és -fenntartást. Az idei költségvetésben 200 millió lejt különítettek el az épület felújítására, de sajnos, eddig csak a pince és két szoba felújítása sikerült. Az összeg felhasználása után még 200 milliós tanácsi költségvetési támogatásra lehet számítani. A Székely Nemzeti Múzeum szakmai felügyelete alá kerülő baróti múzeum történész vezetője Fehér János tanár, aki a munkaszervezést, a múzeumi gyûjteménygyarapítást végzi.
A Kászoni Gáspár-féle gyûjteményt Sepsiszentgyörgyön, a múzeumépület alagsorában tárolják. Az anyag Sepsiszentgyörgyre szállítása előtt nagyon sok tárgy, dokumentum tönkrement - éveken át rosszak voltak a tárolási körülmények. Néhány leltári tétel el is tûnt.
Erdővidéki kiadványok
Az Erdővidéki Lapok elindítása az ezredforduló évében ugyancsak a baróti nyitáshoz tartozik. Ez személyesen is Demeter Lászlóhoz kötődik, a lapszerkesztés már egyetemista korában foglalkoztatta. A lap helytörténeti, helyrajzi és néprajzi profilú, negyedévenként kerül az olvasó asztalára, és ha megjelenése késik, ennek nem a közlendő anyag és nem a szerkesztői munka hiánya az oka. A lap első közlésre törekszik, másodközlésre olyan anyagokat vesz át, amelyek másképp az erdővidéki olvasókör számára többnyire elérhetetlenek. Balassa Iván Erdővidék kopjafás temetkezése címû munkája például ebbe a kategóriába tartozik.
Az Erdővidéki Lapokat az jellemzi, hogy témái vidéki kötődésûek ugyan, de a közölt anyag nem provinciális tálalásban közvetít tudományos értékeket. A lap oldalain jeles tudósok, történészek, akadémikusok is megszólalnak, akik többnyire az egyesület meghívottjai is, ami az írások életszerûségének záloga is egyben. A lap támogatja a fiatal, szárnyukat most bontogató kutatókat, értelmiségieket. Harmadsorban az erdővidéki települések pedagógusait, amatőr kutatóit is maga mellé állítja, a közlési lehetőség biztosításával ösztönzi őket.
Az Erdővidéki Lapok ,,kisöccse? az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár. Ez egy tudományos periodikasorozat. Eddig két kötete jelent meg. Egy Kossuth Lajos-tanulmánykötet - 2002-ben avattak Kossuth Lajos-emléktáblát -, dr. Chikán Tamás, dr. Egyed Ákos és Kónya Ádám voltak az előadók, és ezeknek az értekezéseknek a szerkesztett változatát foglalták kötetbe. Tavaly sikerült kiadásra megszerezniük Máthé János egykori földmûves-tudós A magyarhermányi református egyházközség története címû munkáját. Most van ,,terítéken? Erdővidék másik nagy szülöttjének, Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminiszter tanulmánykötetének a szerkesztése és kiadása. A sorozat negyedik kötete Erdőfüle református egyházközség története lesz.
Az egyesület rangos tudományos rendezvények társszervezője is. A múlt évben az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Bölcsészeti, Történettudományi és Nyelvtudományi Szakosztálya Baróton tartotta vándorgyûlését, amelyen tizennégy kutató, történész, irodalmár, nyelvész tartott előadást. Amennyiben támogatókat találnak, egy újabb tudományos értékû kiadvány válik elérhetővé az érdeklődők számára.
A modern kommunikáció irányába történt elmozdulás a www.erdovidek.ro honlap elindításával. Ez ablak Erdővidékre a nagyvilág számára. Önkormányzati tevékenység és feladatkör, gazdasági-kulturális élet, történelem, néprajz, turizmus, minden együtt van friss információk formájában a honlapon.
Az egyesület alakulása előtt két évvel már elindult a Kájoni Consort Régizene-együttes. Az egyesület létrejötte után az együttes is beállt ennek az ernyője alá, s azóta is folyamatosan mûködik, felvállalta a reneszánsz zenekultúra terjesztését. Tevékenységük egy hivatásos együttes tevékenységének jegyeit is viseli: erdővidéki, erdélyi és külföldi fellépéseik, koncertjeik száma meghaladja a kétszázat. Az Erdővidéki Reneszánsz Napokon 1995-ben jeles szakemberek tartottak előadást, vezényeltek együtteseket, hangversenyekre, reneszánsz táncházra is sor került.
Az egyesület pályázati pénzekből mûködik, de segíti a megyei tanács is, eddig támogatta az Illyés, az Apáczai, a Communitas Alapítvány is. A baróti városi tanács az idén figyelemre méltó összeggel, 430 millió lejjel teszi lehetővé az egyesületi munkát.
Egy ,,csodabogár? egyesület
Demeter László az Erdővidéki Dobó-Valál Egyesület elnöke. A két név a középkorban elpusztított erdővidéki településekre emlékeztet. Ezt a régészeti feltárásokat ösztönző ,,csodabogár? egyesületet vállalkozók alakították. Célja Erdővidék régészeti emlékeinek a feltárása. Dobó plébániatemplomának a feltárása már megtörtént. Ez Derzsi Samu vállalkozó és baráti körének anyagi támogatása révén volt lehetséges. Albert Dénes volt baróti, jelenlegi bardoci polgármester, akinek a szülei erdőfüleiek, szintén anyagilag is felkarolta az ügyet. Hosszú Pál, Dobai Tibor - utóbbi Székelyudvarhelyről - ugyancsak Erdővidékhez is ,,húz?. Egy ásatási idényen túl vannak. A plébániatemplom feltárása kétévnyi szezonmunkával történt.
A kulturális turizmus felpörgetése a térség egyik alapvető gondja, az lehet Erdővidék egyik gazdasági húzóágazata, ha valóban elkészül az igen áhított, sokszor megígért erdővidéki út. A régészeti feltárások ehhez a turisztikai koncepcióhoz illeszkednek.
Hámorrom
A történelmi mûemlék értékû objektumok közül a bodvaji vashámor felújítását is az egyesület vállalta. Egyelőre egy öl papír az eredmény, a hámor pedig a teljes összeomlás fázisában leledzik. A felújítási tervek megvannak, ezt az egyik sepsiszentgyörgyi mûhely, főleg Máté László készítette el. A helyreállítás milliárdos összegbe kerül. Többen érdeklődnek, hogy miért nem kezdeményeznek gyûjtést a hámor rekonstrukciójára. Ez kényes ügy, mert ha összegyûl valamennyi pénz - 25-30 millió lej -, amely korántsem elegendő, csak arra jó, hogy mindenki számon kérje: mi történt a pénzzel? Miért nem haladnak a munkálatok?
Az egyesület a múzeumlétesítésre gyûjt. Ezen az is segít, ha ötvenezer lejenként gyûl be a pénz. A hámor rekonstrukciójára viszont nagy összeg kell, mert ezt nem lehet éveken át húzni-nyúzni, s ha elfogy a pénz, az építkezést megszakítani. Nyíregyháziak is ígértek gyûjtésből származó nagyobb összeget. Demeter János megyeitanács-elnök egykor Hiller István miniszterrel tárgyalt és jutott egyezségre, a tervek szerint a bodvaji vashámor, a Lábas Ház és a kézdivásárhelyi kaszárnya épülete került volna javításra. Hiller István nagyobb összeget ígért, de a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a szakemberek az ő minisztersége idején sem tudtak az ügyről. Azóta már a harmadik miniszter ül abban a bizonyos székben.
A bodvaji hámor már előbb rajta volt egy román-magyar mûemlék-felújítási listán mint kiemelten fontos objektum. A gyulafehérvári székesegyház, a boncidai kastély társaságában. Ez még az Orbán-kormány idejében volt, s annak választási vereségével nagy csend ereszkedett az egész ügyre.
Turisztikai vonatkozásban kiemelkedő jelentőségû a vargyasi természetvédelmi körzet, amelyet Dénes Istvánék vállaltak fel. ?slénytani lelőhelyek, borvizek, barlangok, hegyi patakok, ásványi lelőhelyek mind-mind fontos objektumok, amelyek a bodvaji vashámortól Homoródalmásig, a Rikáig füzérszerûen kötődnek egymáshoz. A bányatörténettel is kellene foglalkozni. Erdővidék Múzeumának lesz a feladata a neves személyiségek emlékének az ápolása. Sokféle helyi kezdeményezés van, amelyet fel kellene karolni. Helyi gyûjtemények kiállítása, szobrok, emléktáblák elhelyezése, templomvárak, bástyák, tornyok rendbetétele. Sok-sok szimpatikus rendezvényt kellene szervezni. Erre példák is vannak: Nagybaczoni Nagy Vilmosra rendkívül érdekes rendezvénnyel emlékeztek. ? a XX. század legjelentősebb magyar hadügyminisztere volt, aki valóban érezte, mit jelent magyar hadügyminiszternek lenni. Emberséggel közeledett minden más nemzetiséghez, népcsoporthoz: zsidókhoz, románokhoz, mindenkihez.
Van még egy nagybaconi származású tábornok: Nagybaczoni Molnár Kálmán, az Erdővidéki Lapok következő számában írnak róla. Molnár Kálmán a II. világháborúban ezredesi rangig vitte, Göncz Árpád elnöksége alatt kapta meg a tábornoki rangot, 107 éves korában halt meg Budapesten, 2001-ben.
Az egyesület kapcsolata a Kovászna Megyei Mûvelődési Központtal igen jó. Imreh István igazgatóval több közös rendezvényt bonyolítottak le. Ilyen volt például a háromszéki közmûvelődési szakemberek továbbképzése.
Demeter László, a Gaál Mózes Közmûvelődési Egyesület elnöke energikus és ambiciózus fiatalember. Személyiségjegyei jól felismerhetőek az egyesületi tevékenységben is. Történelem- és római katolikus hittantanár. Fél katedrán tanít - Nagyajtára ingázik. Két egyesület felhalmozódott gondjait viszi magával, miközben újakat is magához vonz. A vidéki értelmiségi kezdősebességéhez szükséges energia és ambíció adott, de az kérdés, hogy annyira alányomott anyagi viszonyok között, mint az övé, hosszú távon lehet-e modern szemléletû, költséges technikai bázist mûködtető - számítógép, internet, utazások, kapcsolatteremtések - életformát fenntartani.
Sylvester Lajos