Új testvértelepülési kapcsolatVendégjárás: Cserszegtomajiak dálnoki háztûznézőben

2005. május 24., kedd, Archívum 2003–2007

A sepsiszentgyörgyi Szent György-napok az évek során Háromszéki Napokká terebélyesedtek, se szeri, se száma ugyanis a Kárpát-kanyar belső ívében élő családok és települések április második felére együvé hozott találkáinak.
Köztük vannak újak, most indulók is. Ilyen Cserszegtomaj és Dálnok testvértelepülési frigye, amelyet szintén a Szent György-napok alkalmával kötöttek, miközben a Keszthely és Hévíz között lévő kétezer lakosú település önkormányzati delegációja dálnoki kísérői társaságában annak is szerét ejtette, hogy a megye néhány magyar históriai üzenetet sugárzó tájával, településével és kuriózumával is megismerkedjék.
A Gyuk János polgármester vezette küldöttség tulajdonképpen háztûznézőbe ékezett, ismerkedni a partnertelepüléssel, hiszen az egyetlen rokoni szál, amely ezt a csapatot Dálnokhoz, Háromszékhez kapcsolja, Zöld János keszthelyi agrármérnök és testvére, István édesanyjának származási helye és az a három esztendő, amelyet ő serdülő sihederként a dálnoki vállalkozásba vágó katonatiszt édesapja társaságában eltöltött.
Zöld János keszthelyi illetőségû édesanyja révén dálnoki származású, a ?89-es romániai fordulat előtt addigi élete hosszát kitöltő érdeklődéssel kísérte Dálnok sorsát. A romániai rendszerváltozást követően nyomban székely származásának színtere felé fordult. Édesapja baróti, s a família egyik történelmi ága a moldvai magyarság felé hajlik, ők ama híres-neves Zöld Péter páternek a leszármazottai, aki a madéfalvi székelygyilkolás után a maradék magyarság egy részét Moldvába vezetve menekítette, és a magyar megmaradást egyházi és világi szerepvállalásaival szolgálta.
Zöld János és István édesanyjuk, Zöld Sándorné, dálnoki Incze Etelka 1928-ban, Pestszentlőrincen keltezett gyászjelentőjét is magukkal hozták.
Ezek a Dálnokhoz, Székelyföldhöz kötődés dokumentumai. 1941-44 között a dálnoki ménes körül forgolódó fiatalember idős kori ragaszkodása Dálnokhoz, a dálnokiakhoz nem mindig és nem mindenkinél talált megértésre. Dálnok, a nagy múltú háromszéki település ugyanis az 1968-as megyésítés idején elveszítette községi státusát, faluvá töpörödött, gyakorlatilag vezetés nélkül maradt, s emiatt, de más jellegû akadályok okán is, még a Zöld János szimbolikus töltetû segítő szándéka is kútba hullt. Nem sikerült például az a vágya, amelyet mostani látogatásuk alkalmával is előadott: ahogyan a nagyobb falvak esetében szokásos, állítsanak méltó helyre méltó emlékmûvet a két világháború nagyszámú dálnoki áldozatának.
Nem mindenben egyeztünk - emlékezik lakonikusan ezekre az időkre -, valami mindig közbejött. Zöld János érdeklődő tájékozódására jellemző, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt 36 évi árvaság után Dálnok újra községközponttá vált, betegsége ellenére nyakába vette Keszthely környékét, és addig járt, amíg Dálnokkal testvértelepülési kapcsolatot vállaló közösségre nem talált.
Ez Cserszegtomaj.
Ugyancsak Zöld János mondta el az ismerkedő fogadáson, miután Cserszegtomaj polgármestere bemutatta községét a dálnoki tanács tagjainak, hogy náluk az önkormányzat, a képviselők ,,senkit sem kértek arra, hogy 2005. december 5-én ne szavazza meg azt, amit kell?. Ennél kulturáltabb és udvariasabb megfogalmazását az országos vezérlésû szégyenletes december 5-i ellenkampánynak még nem is hallottuk.
És ennek döntő szerepe van abban, hogy Cserszegtomaj önkormányzati vezetői Zöld János és társai biztatására erdélyi partnerközséget keresnek, s az sem véletlen, hogy éppen Dálnokra, a község- és közösségépítés önálló útját járó településre esett választásuk.
Apám bérlő volt Dálnokban, s katonatiszt egy vesztes háborúban, a zászlóaljában számos székelyföldi katona szolgált, én 17 évesen estem hadifogságba, s az volt a szerencsém, hogy Târgu Jiuban tífuszt kaptam, s onnan hazazsuppoltak - szövi dálnoki beszélgetésünkbe Zöld János székelyföldi kötődésük másik szálát.
Cserszegtomaj bemutatkozik

Cserszegtomaj Zala megye keleti peremén, a Balaton-parti Keszthelytől négy, Hévíztől húsz kilométerre, a Keszthelyi-hegység délnyugati nyúlványán színes terítőként terül a lágy hajlatú dombokra. A község honlapján - www.cserszegtomaj. hu - látható képek többsége a Balatonra tekintő település panorámaképeit mutatják. A dimbes-dombos térszíni formákat a távolból egységesnek látszó gyümölcsösökkel, szőlősökkel futtatták be. Ebből a békét, békességet és gazdagságot sugárzó tájból pipacsokként világlanak ki a templomtornyok, a piros cserepes, kertes családi házak.
Az idilli látvány önmaga reklámja, az itt meglévő vagy megvalósítható turistaparadicsomra utal, amelyet felértékel a Balaton és a hévizek közvetlen közelsége. A turisztikai érdekességek, mint a Kút-barlang, az arborétum, a szabadidőpark, a Vár-színház és mindenekelőtt a helyi életvitelt és az idegenforgalmat meghatározó borvidék kínálta örömök-élvezetek, s az erre is alapozott életminőség vonzza e körzetbe az embereket. Ennek a következménye, hogy a falvak általános elnéptelenedésének időszakában náluk gyarapodik a lakosság.
A községben található a Veszprémi Agrártudományi Egyetem kísérleti szőlészeti telepe, ahol a kiváló minőségi bor, a Cserszegi fûszeres nemesítését kikísérletezték. Hogy milyen eredménnyel, abba a dálnoki vendéglátók is belekóstolhattak, és megízlelhették, hogy az 1998-as angliai borversenyen miért kapta meg a Cserszegi-fûszeres Az év bora címet. A Dálnokba érkező cserszegtomaji küldöttség tagja volt Bernáth Tibor alpolgármester, a szőlészeti telep borász szakembere, aki Dózsa dálnoki népének támogatását oly módon is elképzelné, hogy a cserszegi kísérleti állomás fagyálló fajtái közül a Dálnoki-hegy napsütéses és szélvédett rézsûjén szőlőtelepítéssel próbálkozzanak.
Élcelődtünk is kedélyeskedve, hogy az sem tragédia, ha a Cserszegi fûszeres palackozva érkezik Dálnokba, de az is elképzelhető, hogy a dálnokiak látogatnak el a Festetics- és számos más cserszegtomaji pincébe. Eddig ugyanis Zöld János közbenjárásával Dálnokból egy gyermekcsoport juthatott el tanítónőjük vezetésével Keszthelyre, még azokban az időkben, amikor a dálnokiakkal a világháborús emlékmûállítás dolgában ,,nem mindenben egyeztek?, de ők még nem a borpincék ajtaját nyitogatták.
Ezzel a boros játékkal is a cserszegtomajiak dálnoki látogatásának tájékozódási szerepét emeljük ki. Úgy tûnik, hogy az iskolák közötti kapcsolatteremtés könnyen sínre - illetve buszra - tehető. Ugyancsak iskolaügyben a másik Zöld testvér, István felajánlása igen figyelemreméltó: a Zöld família egy kiemelkedő képességû dálnoki gyermek iskolai költségeit magára vállalja, s ezenkívül rendszeres támogatásban részesít egy-két szegény családban élő tehetséges tanulót.
A másik tárgy- és tényszerû együttmûködési kezdeményezés ugyancsak Zöld János és István személyéhez kötődik: állíttassék a jelenleginél méltóbb helyre Dálnok két világháborúban elesett hősi halottainak a község múltjához és rangjához illő monumentális emlékmûve. Ennek költségeit a kezdeményezők hajlandók előteremteni és a dálnokiak rendelkezésére bocsátani. A helyi munkálatokat, természetesen, a dálnokiak tiszte elvégezni.
A gyökér ad erőt
az élethez
Zöld István az iskoláztatási támogatást és az emlékmûállítást azzal az érvvel dúcolta alá, hogy ,,a gyökér ad erőt az élethez?, az emlékmûállítással a múltunkra támaszkodunk, amely nélkül nincs jelen és nincs jövő. A fiatalok iskoláztatásának, az ifjonti tehetségnek és rátermettségnek a támogatása nem csak karrierépítés, hanem a közösségi jövő alapozása.
A dálnoki-cserszegtomaji kapcsolatteremtés első lépései többnyire szimbolikusak voltak, az ismerkedést, a gazdasági, természeti, környezeti, kulturális és mûvelődéstörténeti adottságok kölcsönös felmérését, az igények és lehetőségek számbavételét célozták. Jelképi értékû az is, hogy a vendégek ajándékként a cserszegtomaji templomról készült képzőmûvészeti alkotást hozták magukkal. Cserszegtomaj ugyanis nyaranta mintegy félszáz alkotómûvésznek biztosít táborozásra lehetőséget. A nemzeti zászlók és felségjelek ajándékozása szintén a szimbolikus kapcsolatteremtés, a nemzeti együvé tartozás jelképei.
A vállalkozói szférába is beépülő kapcsolatok nem oldhatók meg egyetlen találkozó alkalmával. A cserszegtomajiak a Dózsa Motelben szálltak meg, ennek étkeit fogyasztották, a székelyföldi vendéglői menü ízeivel-aromáival ismerkedtek. Kirándultak Bálványosfürdőre, a Szent Anna-tóhoz, majd útban hazafelé végigrázatták magukat Székelyföldön - csak el ne apassza kapcsolatteremtő kedvüket az iszonyatos utak állapota -, de ezek előtt belekóstoltak a sepsiszentgyörgyi Szent György-napok kínálatába is.
A dálnoki háztûznéző tető alá hozói nyilvánvalóan megfogalmazzák a mi végre? és a hogyan tovább? kérdéseit is. Ha ebből a kapcsolatból nem is nőnek ki a Kárpát-medencét megrengető gazdasági és vállalkozói eredmények, van és lehet a testvéri viszony kiépítésének olyan hozadéka, amelyet nem lehet singgel vagy mérleggel mérni.
A múlt század a Kárpát-medencében nagyjából a magyarság szétdarabolásának, a nemzeti egység eltiprásának százada volt. Ezt tetézte a kommunista diktatúra fél évszázados átka és gazdasági-szellemi kártevése. Ennek az eklatáns példája éppen a most feltápászkodni igyekvő Dálnok, a 36 éven át olyan közigazgatási státusba szorított, történelmi múltú nagyközség, amely a lerongyolódáshoz, eljelentéktelenedéshez, általános regresszióhoz vezetett.
E sorok írója nemrég Dálnok történelmi szerepét mérlegelve, az innen útnak induló históriai személyek kilétét és számát szemlézve jutott arra a következtetésre, hogy ez a község még a kiemelkedő tehetségek sokaságát kibocsátó háromszéki falvak között is az első. Innen indult Dózsa György, a magyar történelem egyik legmarkánsabb személyisége. Katonákkal folytatva a sort: Dálnoki Veress Gerzson, II. Rákóczi Ferenc kuruc kapitánya és költő, aki közel két és fél száz strófából álló versben írta meg a felkelés történetét, Dálnoki Péter Simon, Báthori István erdélyi fejedelem testőrkapitánya, aki abban a nevezetes krakkói bevonulásban, amikor a lengyel trónt kellett megszerezni, arra a kérdésre, hogy miként megyünk be Krakkóba, Simon fiam?, azt válaszolta: Trappban, nagyságos fejedelem! Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az I. Magyar Hadsereg parancsnoka, az 1944. december 22-én megalakult ideiglenes magyar kormány miniszterelnöke ugyancsak dálnoki volt; Dálnoki Veress Lajos, a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író szintén dálnoki családból származott. A tanítók, pedagógusok, népnevelők és más jelességek egész sora indult innen útnak, itt töltötte legfogékonyabb gyermekéveit Barabás Miklós, Darkó Jenő debreceni professzor is innen indult.
Mindezzel jelezni akarjuk, hogy Dálnok a magyar történelem olyan krónikáját jeleníti meg, s olyan, a mának és a jövőnek szóló üzenet továbbadására képes, amelynek a befogadása és átörökítése nélkül szellemiekben, nemzettudatban is tovább sorvadna-csonkulna a magyarság. A dálnoki kapcsolat ezért nemzeti egységteremtő, a múlt század második felében súlyosan károsodó nemzettudat helyreigazításának gyakorlótere is lehet. A Beczássy-arborétum, a patinás udvarházak egész sora, amelyeket a vendégek is megtekintettek, a Dózsa-szobrok, a freskótöredéket és székely rovásírást őrző templom, maga a táj egyben történelmi képeskönyv is, amely e föld lakóinak egykori gazdasági erejét, jeles cselekedeteit, szabad székely és polgári ízlésvilágát, mûvészi igényét jeleníti meg.
Dálnok szeretetre és támogatásra méltó örökségünk, kincsünk. Innen, erről a tetőről, amelynek ugyancsak Dálnok a neve - képletesen szólva -, be lehet látni és vissza lehet pörgetni a magyarság történetének olyan pászmáit, amelyek nélkül nem csupán mi, magyarok, hanem Európa is szegényebb lenne.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-05-24: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás