Előrehozott választások - újra terítéken
Miután április folyamán Traian B?sescu államelnök azt nyilatkozta, hogy az előrehozott választások kérdését az iraki túszok kiszabadításáig háttérbe szorítja, múlt héten újra elővette vesszőparipáját. Szerinte az előrehozott választásokat még a nyár folyamán meg kellene ejteni egy nagyon rövid, kéthetes kampány után. Sőt, még előtte kormányátalakítást kellene végrehajtani, több minisztert visszahívni, akik nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. Erre még e hónap végén sort lehetne keríteni, a kormányzás hathavi mérlegének elkészítése jó alkalom lenne erre vélte B?sescu. T?riceanu kormányfő egy televíziós mûsorban elmondotta: téved, aki azt hiszi, hogy ellenezné az előrehozott választásokat. Biztos abban, hogy a mostani kormánypártok fölényesen megnyernék a választást, s ez kényelmes többséget jelentene a parlamentben is, könnyebb lenne a kormány által kezdeményezett törvények elfogadtatása. De - tette hozzá - neki mint kormányfőnek elsődleges feladata az uniós csatlakozás menetrendjének a betartása, egy előrehozott választás akadályozná ezt. Egyébként két, Németországból érkezett hír szerint Románia és Bulgária csatlakozása újra veszélybe került. A német ellenzék bejelentette, hogy nem ratifikálja az új tagok csatlakozási szerződését, amennyiben hét végén Franciaországban nem szavazzák meg az európai alkotmányt. Másrészt a Gerhard Schröder kancellár által bejelentendő előrehozott választások késleltethetik a szerződés németországi ratifikálását. A késlekedés pedig okafogyottá teheti a menetrend betartása miatti aggodalmakat.
Jelentés hol volt, hol nem
A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) 2004-es jelentése nem tartalmaz információkat Omar Hajszám (felvételünk) tevékenységéről, de ,,az évek folyamán? a titkosszolgálat különböző módon értesítette a bûnüldöző szerveket ,,lehetséges bûncselekményekről? - nyilatkozta tegnap Ion Stan, az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság titkára. Ion Stan kifejtette, a törvények alapján az RHSZ információkat gyûjt nemzetbiztonsági kérdésekben, de nincs lehetősége vizsgálatokat folytatni és bizonyítékokat gyûjteni, ezért a vonatkozó dokumentumokat átadja az illetékes vizsgálati szerveknek, azaz a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek. Ezeknek kötelességük elvégezni a bizonyítást és megállapítani, bûntényről van szó vagy sem - tette hozzá Stan. Miután a sajtó képviselői arra kérték, kommentálja azt a felvetést, miszerint az SZDP miniszterei tudtak Omar Hajszám gyanús tevékenységéről, Ion Stan elmondta, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács mûködését szabályozó törvény alapján az államfő megkapja a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információkat, azonban a nemzetbiztonságot fenyegető esetleges bûncselekményekről szóló információk ,,csak az illetékes vizsgálati szervekhez jutnak el?. Hivatalos források szerint az Omar Hajszám ellen indított vizsgálatok részben az RHSZ által szolgáltatott információkra alapulnak, az egyik ilyen tájékoztatásban pedig Mohamad Munaf neve is szerepel.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.