Család: Esküvői ajándékok, szokások

2005. május 26., csütörtök, Archívum 2003–2007

Ahogy közeledik a nyár, egyre több pár mondja ki a boldogító igent, egyre több vendéglő hangos a reggelig tartó mulatástól.
Megváltoztak az idők, hát megváltoztak a szokások is - állapítom meg.
Régebb a falvakban, kisebb közösségekben eseményszámba ment egy esküvő, melyre a közösség minden tagja készült.
Az asszonyok egymást kisegítve főztek, a rokonok, a szomszédok besegítettek az élelem összegyûjtésébe, ki egy tyúkkal, ki egy kosár tojással. A férfiak előkészítették a helyszínt, padokat, asztalokat hordtak, esetleg sátortetőt állítottak fel. A fiatalok feldíszítették a templomot, a házat, a gyerekek boldog izgalomban kapkodtak a lehulló morzsák után, diót törtek, segédkeztek.
Az esküvő menete a hagyomány szerint történt, szigorúan betartva a rendjét: leánykikérés, búcsúztatás, templomi áldás, majd a mulatság. Az ajándékok praktikus használati tárgyak voltak, melyekre minden családban szükség volt, de amelyet kézbe véve a fiatal pár az ajándékozóra emlékezett.
Végül mindenki adott is, kapott is, és elégedetten tért haza.
Napjainkban a városi élet többnyire tömbházakba kényszerítette az embereket, feloszlottak a kisközösségek, és kialakult a hagyományosnak és a modernül praktikusnak egy furcsa keveréke.
Az ifjú párt nem zeneszó, hanem hangos dudálás kíséri az anyakönyvi hivatalba és innen a templomba. A kikérés formális, hiszen a fiatalok már rég együtt laknak. Az esküvő viszont egyre népesebb lesz, hiszen vannak munkatársak, barátok is a rokonságon kívül. Az ajándék is leegyszerûsödött, nem kell hozzá szépérzék, odafigyelés? csak egy tömött pénztárca.
Még a borítékot is a helyszínen adják az ajándékpénz számára, vidékenként ismert az árfolyam is, hogy mennyit illik adni egyedül vagy párosával.
Hiába tudja a menyasszony, hogy gyerekkori barátnője anyagi nehézségekkel küzd, szívesen látná vendégül a hosszú évek barátságáért, de a kikiáltáson kiderülne, hogy mennyit adott. Mi történhet ilyenkor? Kölcsönadnak a vendégnek, és a kikiáltás után ,,rendezik a számlát?. Isteni színjáték, mondhatnánk, de a mit sem sejtő távolabbi ismerős szégyellne kevesebbet adni, és ez így mégiscsak egy jó reklámfogás.
Aztán következik az izgalmas pillanat, amikor a vendégek által adott pénzből ki kell fizetni a vendéglői menüt, a zenészeket. Végül az összesítésnél kiderül, hogy nem is maradt igazán sok. És mi maradt meg az ifjú párnak emlékbe? Egy kevéske pénz, és esetleg egy névsor azokról, akikhez majd vissza kell menni, és ajándékként fizetni kell az esküvőn.
Az elgondolkodtató talán csak az, hogy az infláció egyre nő, és pár év múlva, a következő esküvői meghíváskor esetleg már ők lesznek munkanélküliek, egy-két gyerekkel.
Jártó Kocsis Edit
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép