BOLDIZSÁR BÉLA, Bélafalva. Családommal és hagyományőrző csapatommal nagyon sokszor részt vettem a csíksomlyói búcsún, de akkora tömeget, mint az idén, még nem láttam. Magyarországi barátaim, akik először voltak itt, nagyon elcsodálkoztak ezen, és a december 5-i népszavazásnak tudták be a népes jelenlétet. Voltak tájainkon is ismert magyarországi politikusok, közéleti személyiségek is, köztük egy fiatal baloldali, Újhelyi István, aki később a Duna Tévében elmondta, hogy először, de biztosan nem utoljára járt itt. Elgondolkodtam, hogy ez a fiatalember ama fekete decemberben nemet mondott arra a célra, amelyet most egészen másképp fest és magyaráz! Azt is mondta, hogy a csíksomlyói búcsúnak nincs elég reklámja - hát ezúton üzenem, hogy a búcsút a szívek együtt dobbanása, az együvé tartozás, a Szûzanya szeretete hozza össze, és nem a reklám. Csak azt nem tudom, hogy vajon azok, akik ötven évig tiltották a templomba járást, most mosakodni vagy elégtételt adni jönnek-e.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. A kovásznai szívkórházat eddig csak kívülről szemléltem, de nemrég, sajnos, alkalmam adódott a benti élet megismerésére is. Dr. Dombi Zsuzsa osztályán feküdtem, ahol nagyon alapos, jó kezelésben részesültem, mondhatom, a beteg minden panaszán azonnal igyekeznek segíteni. Meglepett, hogy a gyakran idelátogató fővárosi betegek milyen békétlenek, elégedetlenek, még azt is nehezményezték, hogy túl sok a magyar beteg. Jómagam nagyon meg vagyok elégedve mindennel, az orvosnők és a kezelőszemélyzet kedvesen és lelkiismeretesen végezte munkáját, amit ezúton köszönök.
BALOG ALBERT, Sepsiszentgyörgy. Kellemetlenül, de nem meglepetésszerûen ért tavaly áprilisban, hogy amikor a kovásznai Vilcom-üzletben egy pár harisnyanadrágot kértem az ifjú eladóhölgytől, a válasz ,,ce anume?? volt. Semmit sem kérek, mondtam, és távoztam. Idén áprilisban kellemes meglepetés ért: a szívkórház szomszédságában levő Voine?ti Kft. üzletében ,,Vorbe?te pe limba ta!? felirat fogadott, és úgy is folyik a vásár. Illő lenne ezt több üzletben, sőt, a hivatalokban is meghonosítani!
IMREH JÓZSEF, Sepsiszentgyörgy. A villanyrendőr közelében, a sok éve a Csíki negyedbe költöztetett Gábor Áron- és B?lcescu-szobrok árván maradt talapzata alá évek óta egy sárga kóbor kutya szokott bekölykezni. A közeli lakónegyed elemista gyermekei, főleg a kislányok etetgették, babusgatták, gondozták is őket, gazdát találtak a nagyobb kölyköknek, és akadt felnőtt, aki a környezet takarításával segített, mert a kis állatgondozók figyelme erre nem terjedt ki. Az idén azonban váratlan fordulat történt, egy reggel mind a hat kéthetes kiskutya eltûnt - aznap a gyermekek el is késtek az iskolából, és napokig keresték-várták vissza őket, hiába. A szuka tejlázat kapott, és egy kutyakedvelő hölgy (azelőtt is jó tanácsokkal segített a gyermekeknek) állatorvost hozott, aki egy kisebb népgyûlés közepette segített a kutyán. A felajánlott ivartalanítást a jelenlevők visszautasították, de a kölyök nélküli szuka pár nap alatt kiesett a gondoskodásból, éli tovább a kóbor kutyák életét?
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.