
Beszélgetés BAKK MIKLÓS politológussal
- Autonómiatörekvésünk egyik mérföldköve az Európai Parlament által elfogadott jelentés, amely az önkormányzást és a szubszidiaritás elvét ajánlja a székelység helyzetének megoldására, nem világos viszont a jelentés súlya. A Székely Nemzeti Tanács azt állítja, kötelező érvényû, mások szerint csak jóindulatú ajánlás. Mi az igazság?
- A jelentés számottevő hivatkozási alapot teremtett az autonómiatörekvések számára, azonban egyrészt normatív értelemben nincs kötelező súlya, másrészt pedig a két megfogalmazásba sok minden belefér, tehát minden azon múlik, hogy az EP megoldásként fogadja-e el azt, amit Románia a szubszidiaritás és önkormányzatiság érvényesülésének nevez majd. Utóbbinak hitelessége pedig attól függ, hogy mit mondanak erről az erdélyi magyarok politikai képviselői, elsősorban az RMDSZ, illetve kialakul-e egy konszenzusként feltüntethető álláspont erről.
Tehát ez azt is jelenti, hogy a dolgot el lehet sumákolni például az önkormányzatok megerősítésével és a decentralizáció kiterjesztésével?
- Biztosan lesznek ilyen kísérletek. Ha fogalmilag vizsgáljuk a dolgot, világos, hogy a decentralizáció nem elégséges, hiszen önkormányzatiságon Nyugaton általában területek önkormányzatát értik, a kisebbségekre nézve pedig két forma ismert, a területi és a kulturális autonómia. Az RMDSZ törvénytervezete például nevében és céljában a kulturális autonómiát követi, tehát megfelel az EP ajánlásának. Itt a kérdés az, hogy mennyire autonómia egy olyan törvény, mely antidemokratikus módon a már parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetek - köztük az RMDSZ - politikai monopóliumát próbálja közjogi formába öltöztetni. És minthogy az unió a koppenhágai kritériumok révén a demokrácia érvényesülését is szem előtt tartja, a kisebbségi törvény EP-i mérlegelése esetén minden bizonnyal ez lesz az ütközőpont: egyrészt a törvény céljában egybecseng az EP Romániának tett ajánlásával, másrészt azonban demokratikus elveket sért.
Közben a román parlamentben is újra téma lesz Székelyföld autonómiaigénye. Taktikai szempontból hogyan értékeli azt, hogy az SZNT újra beterjeszti statútumát, mégpedig változatlan formában?
- Abból a szempontból mindenképpen hasznos, hogy napirenden marad a kérdés, de én úgy látom, a Székely Nemzeti Tanács számára most a fő cselekvési irány a népszavazások szorgalmazása, még akkor is, ha ennek jelenleg jogi akadálya van. Fontos ez, mert a Nyugat rendkívül érzékeny a demokrácia sérülésére, a népszavazás megakadályozása pedig az EU-ban Románia demokráciadeficitjeként jeleníthető meg. Általában is: a területi autonómia kérdését is célszerûbb lenne úgy megjeleníteni, mint a demokrácia kérdését, és nem mint belső önrendelkezési problémát, mert bár ez utóbbi is legitim elv, a törekvés demokráciaproblémaként való bemutatása sokkal nagyobb sikert aratna.
Közben Románia szépen besétál az unióba, anélkül hogy sikerült volna kikényszeríteni belőle az autonómiát. Mennyi esély van erre a belépés után?
- Valóban, jobban ki kellett volna használni a csatlakozás előtti igazodási kényszert, de erre, sajnos, nem volt felkészülve sem az RMDSZ, sem az ellenzéke. Hogy a belépés után mi várható, nehéz megjósolni, az viszont már most bizonyosnak tûnik, hogy akkor már valamiféle regionális elvvel összehangoltan lehetne sikeresen megjeleníteni ezt a törekvést, természetesen csak abban az esetben, ha Románia nem dönt úgy, hogy az Európai Unióban is a jelenlegi keretei közt kíván bukdácsolni. Ha viszont rádöbben a régiók kialakításának fontosságára - amire egyhamar nem kerül sor -, akkor az újabb esélyt jelent, hiszen több országban is úgy jött létre az autonómia, hogy sikerült a kettőt összeegyeztetni. Ezt fejezi ki az aszimmetrikus regionalizmus koncepciója, melynek értelmében egy felülről jövő alkotmányos reform találkozik egy alulról jövő önrendelkezési törekvéssel. Így történt Olaszországban és részben Spanyolországban is, és erre halad az európai közgondolkodás. Az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén számos javaslat született a regionalizmusra nézve, ezek között az egyik éppen az autonómia és a regionalizmus összekapcsolásával foglalkozik. Ezt az irányt kellene a belépés után követni.
Mennyire lehet ebben az ügyben Európára számítani?
- Nagyjából kedvező a helyzet, lobbiszinten máris vannak eredmények, és most alakult meg az Európai Parlamentben egy pártközi munkacsoport Tabajdi Csaba és Michael Ebner vezetésével, amely az alkotmányos régiók, a regionális nyelvek és az autonómiák összekapcsolódását vizsgálja.
Hogyan látja az EMNT és az SZNT kapcsolatát, illetve a Székely Nemzeti Tanács egy részének függetlenedési törekvését?
- A székelyföldi autonómiához egy erőteljes székelyföldi mozgalomra van szükség, melyet a jelenlegi politikai viszonyok között nagyon nehéz felépíteni, és nem megy egyik napról a másikra, de világos, hogy ez az SZNT feladata, ehhez pedig függetlennek kell lennie. Az EMNT-ben való jelenléte csupán az autonómiaformák és -intézmények, a stratégiák egyeztetése végett szükséges. Ez az EMNT feladata, e téren az RMDSZ-hez való megfelelő viszony kialakítása is hátravan. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az egyeztetés keretévé kellene válnia, és nem egy újabb egységforszírozó mûhellyé. A magyarság problémátlan politikai egysége, amelyre az RMDSZ programja épült, immár nem létezik, megszûnőben az a narratíva, hogy egyetlenegy közösség vagyunk. Nyilvánvaló például, hogy a Székelyföld helyzete az európai integráció során teljesen eltér a Partiumétól, külön stratégiára van szüksége a két régiónak. Összegezve azt mondanám: nem az egység erőltetése, inkább az egyeztetés megfelelő, mindenki által elfogadott keretének a kimunkálása a fontosabbik feladat.
Lejegyezte: Bagoly Zsolt (Erdélyi Napló)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.