Faludy György SepsiszentgyörgyönBoldog vagyok, hogy köztetek lehetek

2005. május 30., hétfő, Archívum 2003–2007

Az a baj, hogy ?56-ban - amikor lehetetlennek tûnt - volt egy forradalom, és ?89-ben, amikor lehetséges lett volna, nem volt - mondta pénteken este Sepsiszentgyörgyön a színház kamaratermében Faludy György költő, aki közel két órán át mesélt életéről, a magyar irodalomról, a világ s a magyarság helyzetéről, végül pedig könyveit dedikálta.
A rendhagyó irodalmi esten a költőt Bogdán László, Bréda Frenec, Farkas Wellmann Endre és Márkus Barbarossa János faggatta. A 95 esztendős Faludy György másodízben jött Szentgyörgyre, s mint mondta, nagyon boldog, hogy újra ,,Erdélyországban? lehet, s találkozhat olvasóival. A magyar irodalom nagy öregje akár fiatalokat megszégyenítő memóriájával és szellemi frissességével is ámulatba ejthetné hallgatóságát, mindehhez persze még társul az a precíz látlelet, amelyet a XX. századról - melynek egyik utolsó hiteles tanúja! -, a ,,tömeggyilkosságok és gyönyörû technika? koráról felvázolt.
Szó esett a kortársakról, József Attiláról és Márai Sándorról, a recski haláltáborról, az amerikai hadseregben töltött időszakról, az új-guineai emberevő pápuák földjén tett kalandozásokról, az emigráció különböző stációiról, az ?56-os lelkesésedésről s a tizenhat esztendővel ezelőtti hazatérésről, amikortól újra budapesti világpolgár - avagy világot járt polgár - lett.
- Ki az a három-négy költő, aki túléli a XXI. századot? - tette fel a kérdést, s maga válaszolt rá: jövendőt jósolni lehetetlen. Marquezt nevezte az egyetlen élő, ,,extra tehetségnek?, viszont a magyar irodalom mezsgyéjén ,,nagyon nagy tehetséget? nem lát. A könyvek ,,500 éves uralma után? aggasztja, hogy az írott szó egyre inkább teret veszít a televízióval és a számítógéppel szemben, oda jutottunk, ,,hogy a gyermek tévét néz, mert nem kell lapozni?.
A magyarországi rendszerváltásról szólva Faludy elmondta: ,,a világot néztem, és egyet reméltem: forradalom lesz, és a régi, cinikus gazembereket, akik tudatosan gyilkoltak?, agyonverik; de nem volt forradalom, hanem csak egy békés átmenet?? Amerikával ellentétben Magyarországon az a gyönyörû, hogy ,,az ember érzi, érdemes közel lenni az emberekhez, megbeszélni az élet gondjait, ez ritka dolog?. Viszont a magyar társadalom évszázadok óta megosztott, már a kurucok és labancok óta két részre oszlott az ország, mára jobb- és baloldalra; ,,én ha ezt hallom, szégyellem magam, arra gondolok, hogy Recsken éreztem, csak egy magyarság van, és nem kettő?, mondta a költő, megjegyezve, nem tudja, mi lesz velünk, s kétségbe van esve, hogy milyen jövendő vár ránk, ha nem jön valaki, aki meg tudja változtatni a dolgokat? Erdélyről szólva kijelentette: bánata, hogy az nem tartozik Magyarországhoz, itt szerinte több ,,értelmes, okos ember? van, s mint mondta, ,,jobban tudok veletek értekezni?. Abban reménykedik, hogy lesz ,,egy komoly, egyesült Európa, ahol nincsenek határok, és ahol a magyaroknak módjuk lesz - vagy lenne - visszahódítani azt?, amit elvettek tőlük. Boldog vagyok, hogy itt járhatok és itt barátkozhatok - hangsúlyozta Faludy György, irodalmunk dojenje.
(mózes)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-05-30: Archívum 2003–2007 - :

Ünnep Bölönben