Köszönöm a Mit főz(z)ünk holnap? címû írásában (Háromszék, 4452. szám) megjelent aggódó sorait, hogy vajon mit eszik ,,Dimáné az őrkői gettóban? vagy a kisnyugdíjas?? Azt hiszem, sejtem, hogy a ,,sikerre ítélt svédasztal körül? miért nem elmélkedtek hasonlókon?
Kedves Edmund! Helyesebb lett volna az a cím, hogy Mit főz(z)ünk ma (pl. mi, kisnyugdíjasok). Hogy miért? Mert ,,amikor múlik az időnk, megtanuljuk, hogy van a jövőnél izgalmasabb esély is az életre. Van a jelen. Az öregedő ember ajándéka a jelen. Az ember, amikor felfedezi a jelent, gazdag lesz. S ezt nem veheti el tőlünk senki.? (Márai Sándor)
Bizony? nekünk, kisnyugdíjasoknak csak a ma a fontos. Valahogy mindig lesz, mit kell mindig sírni! Szegény székely apám biztatása jut eszembe: ,,Mindig volt s lesz valahogy!? Csakhogy én tiltakozom ez ellen a valahogy ellen, pl. most úgy, hogy én is ,,meglepem magam? e kis írással az asztal szegletén?
Nos, nem kell mindig keseregni! Elég volt ebből a ,,dicső fénykorszakban?! Amikor már só és ecet sem volt a kis falusi üzleteinkben, akkor életmûvészet volt túlélni? S lám, túléltük mégis.
És most hálát zenghetünk a drága jó Istennek, hogy megélhettük e gyönyörû új világot, amikor, mint a mesében, tele vannak az üzleteink minden jóval, pl. a Billába betérhetünk, és gyönyörködhetünk kedvünkre - szabad ,,mindent a szemnek? -, s ha összegyûjtünk két-három nyugdíjat, talán meg tudjuk tölteni tisztességesen, ahogy illik, az óriás bevásárlókocsit is. De ha mégsem, nem kell szégyenkezni, ha esetleg a kisnyugdíjas kocsijában csak kenyér és tej lapul - közben, míg eljut a kasszáig, hogy addig is örüljön, akár tévét is nézhet, szebbnél szebb reklámokat. S bizony, elkeseredni nem szabad, nem szabad feladni, végre itt van a nagyon várt szabadság!
Hogy mit kezdhet a rengeteg szabad idejével és rengeteg pénzével? Csak meg kell tanulni a jó beosztást - az időt és a pénzt is - új szemlélettel, pozitív gondolkodással! Nem kell mindig a jövőtől rettegni, a kisnyugdíjasnak csak jelene van, a jövőjét már szépen elintézik, hisz tudja, alaposan rászolgált a nyugdíjára, felnevelte csemetéit tisztességgel, az unokái is cseperednek szépen, s ha nem telik három gyönyörû meséskönyvre, még mindig van megoldás: legyen ? a meséskönyv és/vagy történelemkönyv?! Sokkal izgalmasabb és hitelesebb a nebulóknak! Ki lehet próbálni, ki kell! Megéri, előfordulhat, hogy olyasmit tud, amit még a szülő sem. Például úgy igazán rácsodálkozni a gyönyörû kék égre, csendben búcsúzva talán, ahogyan eddig sohasem tette, s az unokával kézenfogva újra felfedezni a világot: mi lehet ennél izgalmasabb, örömteljesebb? Meséljen a múltról az unokáknak, mert a múlt ismerete nélkül nincs jövő?
Valahogy úgy meséljen, éljen, hogy majd nyugodtan elmondhassa: ,,Eleget éltem, hogy utánam, / emlék maradjon itt alant.? (Arany János)
Tisztelettel:
Para Olga, Sepsiszentgyörgy
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.