Közélet: Nevünk és helyünk ­Erdővidéken

2005. június 4., szombat, Archívum 2003–2007

A baróti mûvelődési házban a Fókusz Klub évadzáró - de mint Demeter Zoltán szervező mondotta, talán a sorozat végét is jelentő - előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett.
Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyûjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Nem sok erdélyi magyar van, akinek a szülőföldjén ne járt volna, megmentve az enyészettől azt az értékes névanyagot, amely ékesszólóan szemlélteti, hogy az erdélyi magyarság gyökerei milyen szerteágazóak és milyen messzire nyúlnak - írta róla nyolcvanadik születésnapján a pályatárs, Benedek Gergely.
Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956-1977 között gyûjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvár­szék és Nagybacon 4075 hely­nevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardoc­széken még a hegyvidéken sem lelt román eredetû helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetû helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A szláv eredetû helynév (Zobor, Rika, Mitács vagy az eltûnt Trencsén falu) gyakoribb, a besenyők nyomait olyan, ma is fejlődő települések őrzik, mint Bibarc(falva), Bacon, Bardoc, de Bölön esetében sem kizárt (a mi bölény szavunk az ótörök besenyő belen szóból származik), hogy a magyar királyok által betelepített nemzetségtől kapta.
A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyûjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetû nevek elsősorban a románból (Aitean, Apopei, Bota, Bucur stb.), cigányból (Lingurar, Co?codar, Stoica, Ropa), ritkábban németből (Filter, Filtermeister, Hall), illetve a szlávból származtat­hatóak, megjelenésük pedig összefüggésben áll a demográfiai, gazdasági és politikai történésekkel (a Thököly-felkelés véres eseményei, a Rákóczi-szabadságharc bukása, az osztrák elnyomás és gazdasági intézkedései).
Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetûek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 - azaz mintegy negyven százalék - ma is használatos. Meglepő viszont, hogy az 1972-ben feljegyzett 521 családnévből 2002-re már csak 405 maradt a kihalás és az elvándorlás miatt. A XVIII. század első harmadában nagyobb számban jelentkeznek román eredetû és a cigányság által viselt magyar és román nevek is.
Az évtizedek alatt végzett kutatás felhalmozott eredményeinek az összefoglalója nem lehet teljes, viszont ízelítőnek, amatőröket is munkára serkentőnek éppen elég. Hajdú Mihály szavait idézve: reméljük és kívánjuk valamennyien, hogy még sokáig szolgálja helyszíni gyûjtéseivel, levéltári kutatásaival, feldolgozó munkájával a magyar névtudományt, ezen keresztül a magyar, elsősorban az erdélyi népet.
(hecser)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép