Örömmel újságolom el, hogy az olaszteleki Szőcs Károly igen hasznos, magasszintû könyvet tett mindannyiunk asztalára Messzelátó címmel. A látottak, tanultak sokaságát úgy adja elő, hogy abból csak tanulni, összefüggéseket látni lehet és kell. Ezért is sajnálom, hogy ilyen nehezen jut el az olvasókhoz a csíkszeredai Státus Kiadónál megjelent kötet. Ilyenek vagyunk, ezt nem lehet másokra kenni, nem tudunk a saját értékeinkkel mit kezdeni. Végre Baróton a Tókos Kft. felvállalta, hogy forgalmazza a könyvet. Reméljük, a mi Corvinánk is követi a példáját.
Szőcs doktor Csíkszeredából került Németországba, de percre sem szakadt el szülőföldjétől, mindent tud mindennapjainkról, múltunkról. Egyik igen szép fejezete a könyvnek a Csudálókő címet viseli. Az almási lakosok kaszálói a barlang környékén voltak, a Kőmegett. Ezt az olasztelekiek Csudálókőnek mondják. Kaszáláskor itt szoktak hálni kalibákban, innen rá lehet látni a Vargyas völgyére, itt szállingóznak az őzek legelni napnyugtakor. Erre mondják a helyiek, hogy az erdő elereszti az őzeket, ?zeresztő innen kapta a nevét. Még felbukkannak a Halovány, Tetőfenyő, Aranyosmagosa, Írásos kő megnevezések (Burgenlandban a megfelelője Geschriebenstein).
A csudálókői nézelődés után leereszkedhetünk a Lapjastetőn Vargyasra, ahol a Daniel bárók kastélya mutatja magát, azzal dicsekszik, hogy túlélte ő a ,,népuralmat?. Kívülről jól mutat a kastély, de berendezését az olasztelekivel együtt közmunkázó lovas fogatok szállították a megyeszékhelyre, Udvarhelyre. Ez a kastély valamikor vendégül látta XII. Károly svéd királyt is, aki törökországi fogságából menekülőben megszállt Vargyason. A kastély falán látható a Daniel-címer. A Daniel-oldalon a nyílvesszővel nyakán átlőtt hattyúval, a Pekri-oldalon az oroszlán. Az olaszteleki Daniel-kastélynak a címerén vadruca látható, ami arra utal, hogy valamikor a XIV. században a Gödör alatt tó állt Márkó Miklós kertjétől Nagy Pista kertjéig, itt mai napig csak lónak való sásfû terem.
Szőcs Károly szépen emlékezik tanítóira, Becsák Jánosra és feleségére, akik írni-olvasni s becsületre nevelték a falu gyerekeit. Jó hosszú tanulmány foglalkozik a balkezességgel, nevekkel igazolja, hogy a balkezesek semmivel sem balul sikerültebbek a jobbkezeseknél. Íme: Dürer, Michelangelo, Rubens, Beethoven, Mozart, Goethe stb. Novellának beillő rész foglalkozik a Homoródon született szász leánnyal, Anna Simonissal, aki Omer hercegnő lesz, Párizst végigjárja, s végül mint Braunecker Ottó özvegye éli életét. Férje Kossuth környezetéhez tartozott. Ez a rész az Erdélyi Seherezádé címet viseli. Anna szülőfaluja ma kihalt, szászok alig lakják, kóbor kutyák koslatnak az elhagyott házak között.
A szerző külön foglalkozik az idő és szépség kérdésével, itt már filozófiai magasságokig emelkedik. Kimondja nagyon határozottan, hogy a szép a jó szinonimája, s a természetben csak olyasvalami létezik, aminek célja is van.
Ez a rövidke jegyzet éppen csak felhívni akarja a figyelmet Szőcs Károly bátor, nagyszerû vállalkozására. Hála érte, jó volna, ha minél többünkhöz eljutna az olaszteleki atyánkfia könyve, aki német felesége oldalán most Németországban él, de velünk van gondjainkban és örömünkben.
Márkó Imre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.