
Nem bûnösöket kell keresni, nem szabad a múltba elmerülve siránkozni, emlékezni kell, de még fontosabb a jövő építésére figyelni. Önrendelkezésre, autonómiára van szüksége a székelyföldi, az erdélyi magyarságnak, arra, hogy saját dolgairól maga határozhasson - ezek a gondolatok, üzenetek csengtek ki a szombati sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés minden szónoklatából. Politikai nézetektől függetlenül üzenték, együtt és a velünk élőkkel békességben kell megtalálnunk a boldogulás útját, jövőt kell teremteni, hogy ötven-száz év múlva is legyen székelyföldi magyarság.
Két-háromszáz sepsiszentgyörgyi tartotta fontosnak szombaton, a trianoni békediktátum aláírásának 85. évfordulóján az emlékezést. Az RMDSZ kivonult a társszervezésből, de városi elnöke, Tóth Birtan Csaba tolmácsolta üzenetét a jelenlevőknek. A megyei vezetőség, a képviselők, szenátorok tüntetően távol maradtak.
Fél hatkor harangzúgással, majd a szervező Magyar Polgári Szövetség széki elnökének, Gazda Zoltánnak a beszédével kezdődött az ünnepség. ,,A trianoni döntés kapcsán bûnöst nem keresünk. (?) Az egykori helyzet visszaállítását, a határok megváltoztatását sem kérhetjük, mindez gyermeteg utópia lenne. De 85 év után a harangok eme gyászos napon újra zúgnak? - mondotta beszédében Gazda, és kitért a Székelyföld tudatos gazdasági elsorvasztására, ennek következményeire. Autonómiára van szükség, hangsúlyozta, mert ha nem, ,,Székelyföld órái utolsót kongatnak! A harangok kétségbeesve figyelmeztetnek, hogy ha nem lépünk kellő határozottsággal és elkötelezettséggel, akkor véget ér az ezeréves történelem Erdélyben. Székelyföld is a szórvány sorsára juthat.? Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében Zsigmond József a jövőbe tekintés fontosságát emelte ki. Célokat kell kitûzni, tanulni, befektetni, gazdálkodni, itthon kell maradni, és a jövőt most, a jelenben kell megalapozni, építeni - mondotta. Tóth Birtan Csaba beszédét az együttmûködés fontosságára építette. ,,Vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tûnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közös és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja? - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét, majd kitért az autonómia fontosságára, de leszögezte: ,,az önrendelkezés egy állapot, amely feltételezi az erre való képességet, azt, hogy megértjük egymást, hogy meg tudjuk oldani saját gondjainkat, meg tudjuk tartani nemzeti identitásunkat. És ez kizárólag rajtunk múlik.? Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesület nevében szólt. A sebek nem gyógyultak be, a remény elveszett, a határok ma már nem visszaállíthatóak sem részben, sem egészben - hangsúlyozta, és hozzátette: ,,Fejet kell hajtanunk azok emléke előtt, akik mérhetetlenül sokat szenvedtek a trianoni döntés miatt. Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túlra került magyarságnak. A mi helyzetünket nem oldotta meg egyetlen román kormány sem. (?) Ezért vagyunk itt, hogy mi mondjuk meg, mit akarunk: a magunk dolgát mi akarjuk intézni, ez az autonómia, ezt akarjuk? - mondta, és hangsúlyozta: a határon túli magyarság most már inkább lelki elégtételként ragaszkodik a kettős állampolgársághoz is. A sepsiszentgyörgyi megemlékezést Dénes Csaba református esperes imája zárta.
Farkas Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.