Az idei esős, párás tavaszi időjárás igencsak kedvezett a monília, más néven sclerotinia vagy vánkospenész fertőzésének. Gyümölcsöskerti terepszemlénk alkalmával a fertőzés számtalan jelét észleltük, főleg az elvirágzott meggyfákon. A vánkospenész csoportjába három jelentős, súlyos kárt okozó növénybetegség tartozik: az almatermésûek, a csonthéjasok és a birs moníliás betegsége.
Az almatermésûek moníliás gyümölcsrothadásának kórokozója (Monilia fructigena) sérülések - jégverés, rovarrágás, ágdörzsölés - nyomán fertőzi a gyümölcsöt, amelyen barna, egyre nagyobbodó, rothadó folt keletkezik. A foltokon koncentrikus körökben fehér, majd sárga penészpárnák képződnek. A fertőzött gyümölcs egy része a fán maradva mumifikálódik.
A csonthéjasok moníliás betegsége (Monilia laxa), gyümölcsön előidézett tünetei megegyeznek az előbbivel, azzal a különbséggel, hogy a penészpárnák nem körkörösen, hanem elszórtan képződnek a rothadó, majd mumifikálódó részeken. Ez a kórokozó azonban virág- és hajtáspusztulást is okozhat, amely a kajszin és a meggyen idén nagyon gyakori. A megtámadott ,,leforrázott? virágok elbarnulnak, és az ugyancsak csúcsuktól leforrázott hajtásokkal együtt a fán maradnak. A fertőzés kritikus időszaka a virágzás, amikor a tavaszi esős, párás időben a gomba a bibén keresztül azonnal fertőzést okoz, majd néhány nap múlva a levélzetre, fiatal hajtásokra is átterjed. A virágok elszáradása, elpusztulása miatt a fertőzött részeken nem képződik termés, a súlyosabb fertőzés akár teljes terméskiesést is okozhat.
A birs moníliás betegségének kórokozója (Monilia linhartiana) a leveleket, a virágokat, a hajtást és az ágrészeket is támadja. A leveleken a csúcsi részektől kiinduló, száradó folt látható, amely az egész levélre kiterjed. A fertőzött virágok elhervadnak, felületükön szürkésfehér penészgyep képződik, majd lehullanak, vagy az ágra száradva maradnak. A hajtás- és ágfertőzés hatására megbarnul a faszövet, a felette levő rész pedig elpusztul.
A három kórokozó életmódjának különbözőségét a védekezés folyamán is figyelembe kell venni. Az almatermésûek moníliája a fán maradt, mumifikálodott gyümölcsökben, a másik két kórokozó a fertőzött vesszőkön, ágrészeken is áttelel, rügypattanáskor, virágzáskor pedig újra fertőzést okoz. A téli és tavaszi mechanikai védekezésen - amikor a fertőzött részeket eltávolítjuk és elégetjük -, valamint a tél végi lemosó rezes permetezésen kívül rügypattanás után ugyanazokkal a gombaölő szerekkel kell többször is permetezni, mint a varasodás és lisztharmat esetén: Topsin 70 PU - 0,07%, Systane 12 E - 0,05%, Orius 25 EW - 0,075%, Carbendazim 500 SC - 0,1%, Benomil 50 WP - 0,07%.
A meleg időjárás kedvez a kártevők erőteljes elszaporodásának is, ezért ajánlatos a gombaölő szerekhez mindig rovarirtót keverni. A következő rovarirtó szerek közül válogathatunk: Actellic 50 EC - 0,05%, Victenon 50 WP - 0,05%, Calypso 480 SC - 0,02%, Fyfanon 50 EC - 0,3%, Ecalux S - 0,075%, Fastac 10 EC - 0,015%, Karate 2,5 EC - 0,02 százalékos töménységben.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.