Az erdőt eladtuk
A sokat zaklatott, kritizált, háborgatott zágoni közbirtokossági tagok, elsősorban köszönettel tartozunk a Háromszék ,,független? napilapnak azért az ingyen reklámsorozatért, amivel minket megtisztelt, s ami a befektetők figyelmét sem tudta elkerülni, ránk irányítva az érdeklődők fókuszát. Közel húsz lapszámban megjelent írásokban foglalkoztak a mi magánvagyonunkkal. Tulajdonképpen minket, közbirtokossági tagokat a megjelent írások azon részei zavartak, ahol nem veszik tudomásul, hogy az alapszabályzatunkban is meghatározott a tagok több mint 66 százaléka kéri, követeli az erdők eladását. A tulajdonjog a vagyon feletti rendelkezés alapját képezi - ami felett csupán mi, a tulajdonosok rendelkezhetünk. A minden szintû kioktatás, hogy az erdő eladhatatlan, hogy törvénytelen, amit tettünk, s megjelent különböző újságírók tollából, alátámasztva az érdekképviselőink álláspontjával, mind-mind sértik a magántulajdon feletti jogainkat, a piacgazdaság törvényeit és nem utolsósorban az alkotmány által szavatolt jogainkat, hisz ma már ezen a jog nemcsak védett, de garantált is.
Uraim, kérjük önöket, hogy vegyék tudomásul önök ott fent az újságnál, de a politika is, hogy az erdőt eladtuk? Nálunk okosabb jogászok, közjegyzők aktáink, érvényben levő törvényeink áttanulmányozása után a tulajdonunkat már telekkönyvezték? a ,,sok anyagiakba? kerülő földmérő cég által elkészített kataszteri szaktanulmányt figyelembe véve mind-mind teljesítettnek találták a Tamás Sándor képviselő úr által felrótt, lehetetlennek minősített feltételeket. (Mellesleg jegyeznénk meg, hogy szomorú az a nép sorsa, akinek elöljárói, törvényhozói olyan jogszabályokat hoznak, amit nagy anyagi áldozatokkal lehet csupán érvényesíteni.)
Igen, Uraim, a jogszabályok kiskapuin át sikerült minden törvénycikk kibúvóit megtalálni s az átírást kivitelezni, szentesíteni. Álljon bizonyítékul a május 6-án kiadott, 2946-os számmal ellátott telekkönyvi kivonat, amely értelmében a tulajdonjogunk feletti rendelkezés átszállt a vevő nevére, s amiért a vevő több mint 75 milliárd lejt helyezett el egy zárt bankszámlán, kifizetve több százmillió lej illetékeket, téve ezt több bel- és külföldi jogász, közjegyző jogi tanácsára.
Mi, zágoni emberek - ha óhajtják, állunk az Urak rendelkezésére, hisz valamennyien Háromszékhez hasonlóan szegény emberek vagyunk, a gyárból kikerülve nehezen élünk, a mezőgazdaság, állattenyésztés biztosította feltételek közepette. Pénz nélkül nem lehet gazdálkodni. Tartottuk az erdeinket mások örömére, de most végre pénzt is látunk érte. A közbirtokosság egy részvényért 72,6 millió lejt fizet (egy hektár - egy részvény), de újságíróink, politikusaink vajon elfelejtették, hogy a több tíz-százezer részvényeket elvesztett csavargyári, zoocompi, szeszgyári, IMASA, IAME-s munkások voltunk mi is, s bár ezen cégeket mind eladták, s mi is részvényesek voltunk, nem kaptunk érte semmit. Vajon ezen cégek eladása ellen miért nem tiltakozott érdekképviseletünk, még akkor sem, amikor valamennyit bezárták?
Mi tudjuk, hogy erdőt, hegyet elmozdítani onnan, ahol van, nem lehet, de meggyőződésünk, hogy azok, akik tőlünk megvették az erdőt, jobban tudnak majd vigyázni megőrzésére, mint mi 50-60 kilométerről.
Sajnos, a politikai erők véleményezése, beavatkozása az erdő eladásába az érdekképviselet ellen fordította a volt tulajdonosokat, s ez nincs helyén.
A zágoni közbirtokosság nevében: Csoma József, Vinter György, Domokos Viorica, Domokos Desider, Székely Zsolt, Csoma Gizella, Csoma István, Csoma Jolán, Csoma Károly
(A levelet javítás nélkül, helyesírási, fogalmazási és nyelvhelyességi hibáival együtt közöljük.)
Az erdőt eladták - áll a Bota Közbirtokosság néhány tagja által aláírt levélben, amelyben köszönet, vád, dicsekvés és önigazolás egyaránt megtalálható. Éppen levelük felemás volta miatt néhány kérdés pontosításra szorul. Mi ,,itt fent az újságnál? tiszteletben tartjuk a magántulajdont, síkraszálltunk a visszaszolgáltatásért, és ezután is megtesszük, ám a törvénytelenségek mellett nem mehetünk el szótlanul, és azzal sem érthetünk egyet, hogy a román államtól nehezen visszaszerzett földek, erdők most idegen kézre kerüljenek. Szomorú és veszélyes precedensnek véltük a zágoni közbirtokosság ügyét, érvekkel igyekeztünk jobb belátásra bírni a tulajdonosokat, ám a pénz nagyobb úrnak bizonyult. Reményt talán csak az nyújthat, hogy a hamarosan módosuló visszaszolgáltatási törvény egyértelmûen leszögezi majd: a közbirtokossági erdők nem eladhatók.
Az erdő oszthatatlan magánvagyon
Magántulajdonhoz való jogot, a piacgazdaság törvényeit, alkotmányos jogokat emlegetnek, ám eltekintenek a közbirtokossági tulajdon egyedi voltától. Ezt a tulajdonformát több száz évvel ezelőtt találták ki őseink, pont a közösségi szellem erősítése érdekében. Az erdőnek, a közös tulajdonnak gazdasági erőt kellett jelentenie, a téli tüzelő, az építkezésre használt vagy eladásra szánt fa a tulajdonosokat gazdagította. Ki-ki tudta, mekkora része van, ám anélkül, hogy adott területet birtokolt volna, nem volt felparcellázva, senki nem mondhatta, ez vagy az a rész az enyém. Közös volt az egész, amelyről egy jól kidolgozott alapszabályzat szerint közösen rendelkeztek. Már őseink eldöntötték, épp a közös tulajdon védelmében, hogy nem eladható. És a rendszer mûködött, ha meg nem is gazdagította, de gyarapította a székelyföldi és erdélyi, elsősorban magyar közösségeket, átsegítette a nehéz gazdasági időszakokon. Mindennek tudatában került a közbirtokosságok visszaszolgáltatása a 2000/1-es törvénybe. Egy rendkívül elszegényedett régió számára jelentett reményforrást, de a törvényalkotók nem számoltak az elmúlt ötven-nyolcvan év következményeivel. Eltûnt a közösségi érzés, előtérbe került a személyes boldogulás. Ki-ki saját vagyonát szeretné gyarapítani, és minél gyorsabban. Ami egykor összekötötte egy-egy térség közbirtokossági tulajdonosait, az mára, bizonyos esetekben (lásd zágoni Bota Közbirtokosság) viszályok forrásává vált. Pedig ha egykor őseink hasonlóan gondolkodnak, nem lett volna, amit visszakérni, és ma nem lenne erdő, amiről vitatkozhatunk.
Törvények
és kiskapuk
,,Egyetlen törvény sem tökéletes, mindeniknél lehet kiskaput találni. A törvényalkotók jóhiszemû megoldást keresnek egy-egy társadalmi kérdésre. A rafinált jogászok pedig megtalálhatják annak módját, hogyan játsszák ki a jogszabályt? - vélekedik Tamás Sándor, a 2000/1-es törvény egyik alkotója. A zágoni közbirtokosság esetében több ,,kijátszás? történt. Egyrészt törvénytelen olyan alapszabályzat-módosítást végezni, amely lehetővé teszi, hogy a tagok kétharmada döntsön az eladásról. Ami eladhatatlan (márpedig ez szerepel a visszaszolgáltatást biztosító törvényben), az sem 66, sem 100 százalékos döntéssel nem elidegeníthető. A kézdivásárhelyi bíróság mégis bejegyezte ezt a módosítást. Tavaly egy jó nevû bukaresti ügyvédi iroda, a Gilescu & Partenerii Civil Ügyvédi Társaság rangos ügyvédei keresték a kiskaput. ,,Mivel a törvényben nem szerepel pontosan a közbirtokossági erdők eladásának tiltása, hanem csak a tagok számára tiltja részük elidegenítését, az egész erdő adásvételét engedélyezi a jogszabály? - állt a Vlad Cirjan ügyvéd által aláírt dokumentumban. ,,Nagyon egyszerû tehát, nem oszlatjuk fel a közbirtokosságot, hanem eladjuk egy tulajdonát. Marad még nyaralónk, telkünk, csemetésünk, tehát a társulás nem marad teljesen vagyon nélkül? - nyilatkozta a kiskaput megtaláló Varga Gusztáv közbirtokossági elnök. Sorozatosan jelentek meg az ezt cáfoló nyilatkozatok, Markó Béla RMDSZ-elnök, Puskás Bálint szenátor, Tamás Sándor képviselő idézte a törvényt, és bármennyire egyértelmû volt a jogászai által vázolt helyzet, a vevő akkor mégis visszalépett. A háromszéki közjegyzők hivatalosan is bejelentették, bármilyen tetemes jövedelemmel járna, egyikük sem lesz hajlandó egy közbirtokossági erdő eladását hitelesíteni. Most megtette ezt Viorel Tudorache brassói közjegyző. ,,Ilyen közjegyzőkről, ügyvédekről hallva szégyellem, hogy nekem is ez a hivatásom? - mondta igen keserûen Szén Mária sepsiszentgyörgyi közjegyző. Mindezek ellenére az előszerződést megkötötték, hogy lesz-e belőle végleges adásvétel, az majd eldől. Az eladók állítják, minden rendben van, napokon belül véglegesítik az ügyet.
Úgy tûnik, ma már az eladást semmilyen külső erő nem tudja megakadályozni, ám megteheti ezt a közbirtokossági tagok bármelyike. Bírósági úton érvénytelenítheti a szerződést, a törvények mellette állnak, ám kérdés, lesz-e olyan zágoni vagy innen elszármazott örökös, aki szembeszáll a közösséggel, aki hajlandó erre pénzt, időt áldozni?
Kevés vagy sok
a kétezer euró?
Túl a jogi vitán, ellentmondásokon igen jelentős kérdés marad: mennyit ér az erdő? A zágoniak egy évvel ezelőtt 1600 eurót kaptak volna hektárjáért, ma már 2000 eurót kínál a vevő, és a nyugat-európai árak ismeretében még ez is aprópénz. Ausztriából írt egy olvasónk, aki szerint ,,a 0,2 cent/négyzetméteres ár egy külföldi alapítvány számára ajándék?, leveléhez csatolta egy ausztriai ingatlaniroda árait: a legalacsonyabb 15 euró egy négyzetméterért, de van 302 eurós ajánlat is. Ehhez képest valóban nagyon kicsi a zágoni közbirtokossági erdő vételára. ,,Az EU-integáció után magasan megugranak majd az árak, a tavalyhoz viszonyítva Romániában 100 százalékkal drágultak a terület-, erdő- és ingatlanárak? - hangsúlyozza Tamás Sándor. Adódik a kérdés: érdemes most ennyiért elkótyavetyélni az erdőt?
A zágoni Bota Közbirtokosságnál egyértelmûvé vált, hogy a néhány nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tag számára vált igazán fontossá az erdő eladása. Tizenöt-húszan rendelkeznek 20 hektár fölötti résszel, és alacsony a tíz hektárnál nagyobb tulajdonúak száma is. Az 1522 tag közül több mint 500 tulajdonosnak összesen 30 hektárnyi része van, és akadnak néhány százan, akik pár hektáros vagy egy hektárnál kisebb résszel rendelkeznek. Sok tag néhány milliót, jó esetben néhány tízmilliót nyer az üzletből, kis összeget, amely sem a jövő megalapozására, de még a hétköznapok könnyebbé tételére sem elegendő. Sok pénzt kapnak azonban az eladást kezdeményező Vargáék. Varga Józsefnek 34, fiának, az elnök Varga Gusztávnak 30 hektárja van.
Egy év alatt rengeteg érvet sorakoztattak fel, hogy miért kell eladni a közbirtokosság erdejét. ,,Távol van (60 kilométernyire Zágontól - szerk. megj.), kiöregedett, nem lehet ésszerûen gazdálkodni rajta, ha fûrésztelepet létesítenek, az a Bodza-vidékieknek teremt munkahelyet stb.? Sepsiszentgyörgy önkormányzatának 1100 hektáros erdeje tavaly 3,5 milliárd lej jövedelmet termelt, Kommandón megéri a tanácsnak fûrésztelepet bérelni, és ami mindennél fontosabb, egy külföldi alapítványnak, cégnek érdemes több mint kétmillió eurót kifizetni egy erdőért, amely nem 50-60, hanem több ezer kilométerre van!
Mi lesz az elnökkel?
Varga Gusztáv, a közbirtokosság elnöke tavaly a botrány kirobbanása után írásban nyilatkozta, ha megtarthatja jelölését megyei tanácstagként, lemond az erdő eladásáról. Ezt a feltételt az RMDSZ szabta, és Varga megyei tanácstag lett, sőt, az idei év eleji osztozkodáskor bizalmi emberként sikerült megszereznie az Állami Földalap Kovászna megyei kirendeltségének vezetői tisztségét is. Közben azonban kitartóan és következetesen tevékenykedett az erdő eladásáért. Több ízben nyilatkozott is erről, és mint kiderült, elnökként jelen volt a tárgyalásokon, az előszerződés megszövegezésénél, aláírásánál. ,,Majdnem tehetetlenek vagyunk. Megyei tanácsi mandátumától nem tudjuk visszaléptetni, ezt a törvény nem teszi lehetővé. Igazgatói kinevezését, tulajdonképpen előző tisztségének meghosszabbítását, ha rajtam áll, nem biztos, láttamoztam volna? - nyilatkozta Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke, de hozzáfûzte, valamilyen formában lépni fog az RMDSZ.
A zágoni Bota Közbirtokosság 1898-ban alakult, és az 1921-es kisajátításig 7726 hektár erdőterülete volt. Ebből alig 1038 hektárt kaptak vissza, de még jelentős terület visszaszolgáltatására lenne esély, főleg most, hogy hamarosan megjelenik a restitutio in integrum elvére alapozott törvénymódosítás, a kormány álláspontja szerint minden visszaadható területet meg kell kapniuk az egykori tulajdonosoknak. Kérdés: az időközben erdő nélkül maradt közbirtokosság milyen eséllyel száll síkra majd a nekik járó területek visszaszerzéséért?
Ma este 18.45 órakor az M3 sepsiszentgyörgyi helyi televízió mûsorán beszélgetést láthatnak a zágoni közbirtokosság ügyéről.
Farkas Réka