A közbirtokosságok gondjairól tanácskoztak péntek este Sepsiszentgyörgyön a helyi közbirtokosság tagjai és meghívottjai. Egyrészt a beharangozott, erdő után fizetendő adó, másrészt a tapasztalt joghézagok aggasztják a tulajdonosokat. Igénylik, hogy a közbirtokosságok jogi helyzetét rendező és erdőgazdálkodási jogát szavatoló törvény szülessék.
Csákány László, a Szemerja és Görgő Egyesített Közbirtokosságok elnöke sorjázta a gondokat. Elmondta, az 1-es törvény megadta a tulajdonjogot, de nem adott hozzá erdőgazdálkodási jogot. Továbbá gond van a tulajdon védelmével. Keresztül-kasul járnak mindenféle illetéktelenek az erdőn, legelőn, és nem lehet onnan kitiltani őket. A rendőrség azt mondja, kerítsék be a birtokot. Illene már megtanulni nálunk is, mi a magántulajdon, és azt tiszteletben tartani - mondotta. Más gondot a pénzvitel jelent, mert annak szabályozása nem egyértelmû, kívánnivalót hagy maga után.
Puskás Bálint Zoltán szenátor tájékoztatott, a kormány felelősséget vállal a parlamentben egy tizennyolc törvénytervezetet tartalmazó csomagért. Közötte van a teljes restitúciót célzó törvénytervezet is. Az RMDSZ módosító javaslatát elfogadták, s aszerint a közbirtokosságok visszakapják teljes területüket. Az a terület, amelyet egyénileg nem igényeltek vissza, most visszakerül, és az valóban közbirtok lesz, fel nem osztható. Eddig is a vagyon védelmét kívánták megoldani. De lám, jogászok megtalálták a kiskaput, hogyan lehet mégis eladni a közbirtokossági erdőt. (Utalás a zágoni Bota Közbirtokosság esetére - szerk. megj.)
Most megtiltják a közbirtok eladását. Puskás elmondta továbbá, hogy Tamás Sándor parlamenti képviselővel együtt a közbirtokosságok jogállását szabályozó törvénytervezet szerkesztésén dolgoznak, s minden valószínûség szerint azt szeptemberben benyújtják a parlamentnek. Addig is a közbirtokosságok úgy gazdálkodhatnak, ha kft.-t hoznak létre.
Rákérdeztek a tervezett, erdő utáni adóra. A szenátor közölte, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank elvárja, hogy a tulajdont megadózzák, tehát adómentesíteni nem lehet. Azt viszont nem köti ki senki, az adó mértéke mekkora legyen. Most úgy történt, hogy a pénzügyminiszter megmondta, mennyi pénzre van szüksége. Így szabtak meg a hektáronkénti 350 000 lejt. Puskás közölte, megérdeklődték, a Romsilva állami erdészet országos átlagban 200 000 lej hektáronkénti haszonnal dolgozik, ezért javasolt az RMDSZ 80 000 lej adót. Az őrzés-védés nagy gond Romániában. Ezért muszáj tenni valamit. Beszélni fog a rendőrparancsnokkal és a miniszterrel is. S ha nincs eszköz a rendőrök kezében, akkor adnak: törvényt fognak kihozni - mondotta a honatya.
Nagy Ákos, a közbirtokosság volt elnöke szorgalmazta a székelyföldi közbirtokosságok fórumának összehívását, hisz az eltelt öt esztendő tapasztalatait megoszthatnák egymással. Aztán felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre, hogy az állam meg akarja adózni az erdőket, amikor lépten-nyomon környezetvédelemről papol. Még az államak kellene fizetnie az erdőtulajdonosoknak, mert az erdő hozzásegít a természetvédelemhez. Láthattuk az utóbbi időben, mi történt amiatt, hogy erdőket irtottak ki: talajerózió, árvizek.
Vajna Mihály szerint nem lehet elképzelni a közbirtokossági erdőgazdálkodást tömbházlakókkal. Az adóval kapcsolatban megjegyezte, hogy az üzemtervet tíz évre készítik, hát akkar az adót is annak függvényében állapítsák meg, ne mindenkinek egyformán, mert lehet, hogy valaki vághat fát, más meg nem, s akkor nincs jövedelme. Elhangzott még, hogy egy kaptafára húznak mindent, amikor nagy különbség van erdő és erdő között: fiatal és érett, déli és északi oldalon levő, no meg fajok között.
Mi lesz, ha a közbirtokosság vesztséges? - tették fel a kérdést. Hát, bizony az államra száll, de - mondotta Puskás Bálint - a törvénymódosításba bevitték, hogy abban az esetben a helyi önkormányzat tulajdonába kerüljön.
Elekes Károly közgazdász elmondta, amíg az erdészeti hivatalnál dolgozott, országos szinten az erdőgazdálkodás veszteséges volt, de néhány megyében, köztük Háromszéken is nyereséges, így nálunk továbbra is nyereségesnek kell lennie, még a 350 000 lejes adó, a 20 százalékos újjátelepítési illeték és a 3 százalékos környezetvédelmi illeték mellett is. Csak figyelembe kell venni, hogy az erdőgazdálkodási ciklus száz év. Jelenleg gond, hogy a megyében levő mintegy száz közbirtokosság fele jövedelem híján beadósodott, az állami erdészetnek tartozik az őrzésért, s megtörténhet, hogy az követelőzni kezd. Javasolta, létre kellene hozni a közbirtokosságok koordináló szervét, amely a jogi képviseletet is ellátná. Felhívta a szenátor figyelmét, hogy a törvényalkotáskor figyeljenek a méltányosságra. Jelenleg a jogszabályuk értelmében különbözőképpen adóztatják az állami erdőből eladott fát - kedvezményesebben -, mint a magánerdőből eladottat. Elekes felajánlotta, hogy a közgazdásztársaság segít a közbirtokosságoknak az eligazodásban, hisz az az érdekük, hogy a megye gazdaságilag fejlődjék.
Szekeres Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.