Az Európai Unió államfőinek brüsszeli csúcsértekezlete után válságról, mély válságról, szétesésről szólnak a híradások. A 2007-2013 közötti uniós költségvetésben nem jutottak egyezségre a 24-ek, és az alkotmányszerződés korábbi, két állambeli leszavazása után, úgy tûnik, ez a döntésképtelenség megadta a kegyelemdöfést a kontinens jövőjét, országainak közös sorsát meghatározó, nagyra törő és ambiciózus elképzeléseknek.
A történtek azt mutatják, a kontinens nyugati részének államai még nem döntötték el, hogy csak laza gazdasági szövetséget akarnak-e, vagy nemzetállamok olyan egységesülését, melynek nemcsak közös monetáris politikája, hanem összhangba hozott gazdaság-, kül- és védelmi politikája is lesz. Az is kitetszik, hogy a hatalmas brüsszeli bürokráciának közel sem sikerült azt a tervét megvalósítani, hogy párhuzamosan kezelje a bővítés és elmélyítés ambiciózus tervét. Az európai alkotmányra kimondott francia és holland nem már előre jelezte, hogy Nyugat-Európa nemzetállamai nem hajlandók az eddigi vagy annál nagyobb mértékben finanszírozni a kommunista rendszerből meglehetősen lassan és ellentmondásos eredménnyel kikerült keleti blokkot, mely már most munkahelyeiket, életszínvonalukat veszélyezteti, s a bővítést, főképp Törökország távlati felvételét (végül is területének csak 5 százaléka van Európában) bevallottan vagy nem, de igen rossz szemmel nézik az átlagpolgárok. És ismerjük el, nem repesnek Románia és Bulgária felvételéért sem, pontosan érzékelik, amit mi is látunk, hogy országunk, de déli szomszédunk sem készült fel a csatlakozásra, s a rendelkezésre álló másfél év aligha lesz elég e folyamat kiteljesítésére.
Nyugat-Európa, melynek szerencsésebb történelem adatott a huszadik század második felében, mint térségünknek, megdolgozott a maga gazdasági prosperitásáért, ráadásul jelen pillanatban regresszió gyötri, nem csoda, hogy lakosaiban a nemzeti önzés kerekedett felül. De az unió belső válságát, az alkotó államok közti, nem elhanyagolható feszültséget is tükrözi a pénteki csúcs döntésképtelensége: az angolszász neoliberális gazdaságpolitika, melyet természetesen Nagy-Britannia képvisel, és az európai történelmi hagyományokhoz jobban simuló szociális piacgazdaság szószólói, Franciaország, Németország, az új kelet-európai tagállamok csaptak össze, és Tony Blair kérlelhetetlensége, de a franciák görcsös ragaszkodása a mezőgazdaság hatalmas összegekkel való szubvencionálásához okozta valójában az eredménytelenséget. S mindaz, ami a két gazdaságpolitikai filozófia mögött áll.
Most, hogy a válság nyilvánvalóvá és tagadhatatlanná vált, az uniónak, a tagállamoknak meg kell állniuk egy időre, és újragondolniuk politikájukat. Az bizonyos, a közös Európa továbbépítését nem adhatják fel, hisz már most látványosan lekörözte a kontinenst Amerika, Kína és a távol-keleti kis tigrisek. Ha esetleg államaira hullna szét az unió, külön-külön aligha tudja versenyképességét növelni és lakosságának biztonságát, gazdasági fejlődését biztosítani. Ha ellenben együtt marad, sok mindenen változtatnia kell. Ami nem lesz könnyû, mert most, a XXI. század küszöbén Európa államainak igen középszerû vagy annál jelentéktelenebb vezetői vannak, valamennyien saját választási sikereiket hajhásszák, és a népeik önzésének élére álltak. Ráadásul Brüsszel maga egy önmagába forduló, céljait rosszul vagy alig kommunikáló, a nem egyszer öncélú programok és tervek kidolgozásába belefulladt, hatalmas konglomerátummá vált, mely nem tudja kezelni a huszonnégy tagra bővült unió legégetőbb kérdéseit.
Mégis majdmindenkiben az a remény él, hogy a nehéz helyzeteken fél évszázada mindig túllépő Európa megszusszan, és ezt a válságot is túléli.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.