Brüsszeli kudarc
Nem jött létre megállapodás az Európai Unió 2007-2013 közötti keretköltségvetéséről az állam- és kormányfők szombat hajnalban véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján. Az egyezmény elmaradásával az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítását követő krízishelyzetből az EU még mélyebb válságba sodródott. Ennek ellenére a tagországok vezetői brüsszeli találkozójukról kiadott záróközleményben leszögezték, hogy mielőbb egyezségre szeretnének jutni a büdzsé témakörében. Ú Az állam- és kormányfők nem tudtak megállapodásra jutni a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről, miután a luxemburgi soros EU-elnökség végleges kompromisszumos javaslatát öt tagország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Finnország megvétózta, Olaszország és Dánia pedig tartózkodott. A tavaly csatlakozott új tagállamok támogatásuk egy részének felajánlásával az utolsó pillanatban látványos erőfeszítést tettek a megállapodás megmentésére, de a kompromisszum nagy ellenzése miatt ez sem vezethetett sikerre. Ú London azért ellenezte a megállapodást, mert az nem adott lehetőséget a mezőgazdasági támogatások uniós rendszerének és azzal a költségvetés szerkezetének újratárgyalására, illetve befagyasztotta volna a tagországok közül egyedül Nagy-Britanniának járó, évi 4-5 milliárd eurós visszatérítést. Svédországnak és Hollandiának ugyancsak befizetéseik nagyságával volt problémája, míg Spanyolország haszonélvezői részesedésének csökkenése miatt szavaztak nemmel. Ú Megerősítette az EU további bővítésre eddig vállalt kötelezettségeit is, külön kiemelve azok végrehajtására irányuló eltökéltségét. Bulgária és Románia vezetői a csatlakozási szerződés áprilisi aláírásának köszönhetően már részt is vettek a tanácskozás munkájában (e két ország belépése az unió számításai szerint továbbra is 2007-ben várható).
Londont hibáztatják
Az Európai Unió mély válságát állapította meg Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek maratoni hosszúságú brüsszeli találkozója után, miután a megbeszélésen nem sikerült megállapodni a 2007-2013 közötti keretköltségvetés főbb számairól. A soros elnök, kormányfő, Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök szombat hajnalban egyértelmûen az álláspontjához mindvégig mereven ragaszkodó Nagy-Britanniát, illetve Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt szögezte le, hogy a kudarc miatt ,,szomorúak vagyunk, de biztosan találunk majd megoldást?. Ú Juncker úgy vélte, az unió súlyos válságba került a kudarc nyomán, egyúttal szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében. Elsősorban Nagy-Britanniára célozva leszögezte, hogy néhány tagállamból eleve hiányzott a készség a megegyezésre. Tony Blair brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy az EU a megállapodás elmaradása ellenére töretlenül tovább tud fejlődni. Megismételte, hogy London elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását. Ú A másik leginkább bírált vezető, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök visszautasította azt a vádat, hogy országa önző volt a vitában. Megismételte, hogy a holland nettó befizetői részesedés túlzóan magas Ú Göran Persson svéd kormányfő úgy vélte, a bevételek és kiadások elosztása az országa által elutasított javaslatban nem volt igazságos. Ú Schröder német kancellár szomorú napnak nevezte a történteket az unió számára, és úgy ítélte meg, hogy több jóakarattal a tárgyalások pozitív eredményt hozhattak volna. A két fő felelősnek világosan Londont és Hollandiát jelölte meg, egyúttal reményét fejezve ki, hogy a megegyezés végül létrejön. Ú Chirac francia elnök ugyancsak elítélte a brit merevséget. Ú Az Európai Parlament spanyol elnöke, Josep Borrell úgy nyilatkozott, hogy elszomorította az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának kudarca, és hangsúlyozta: az unió nem engedheti meg magának, hogy ,,sokáig az üzemzavar állapotában maradjon?. Ú Az Európai Unió minden további bővítését fel kell függeszteni, amíg új európai intézmények nem születnek - jelentette ki Párizsban Nicolas Sarkozy, a francia kormány második embere, a kormánypárt elnöke. Sarkozy az első levonandó következtetésnek azt tartja, hogy ,,higgadtan meg kell mondani: Európában nem tudunk újabb országokat befogadni, fel kell függeszteni a bővítést mindaddig, amíg nem lesznek új intézményeink Európa számára?.
Földrengés volt
A Richter-skála szerinti 5,2 erősségû földrengés rázta meg szombaton kora este Románia egyes részeit, sem áldozatokat, sem károkat nem jelentettek - közölte a földrengéstani intézet. A földmozgás Vrancea körzetében volt a legerősebb, de Bukarestben és délen is érezni lehetett.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.