A bodoki mérceSport: Lovas nemzet lennénk

2005. június 27., hétfő, Archívum 2003–2007

A nyári hónapokra sûrûsödő falunapokon mindenik település keresi a maga arculatát. Van, amelyik meg is találja. A bodokiak ebben a ,,mûfajban? a hét végén mércét állítottak: a II. Bodoki Napokon olyan színvonalú lovasbemutatóval rukkoltak ki, amelyet ezek után a háromszékinél tágabb térségben sem lehet megkerülni.
Ezért gondoljuk, hogy miheztartás végett is rögzítenünk kell a látványként is magával ragadó bodoki modell háttértitkaiból is ezt-azt.
A Bodoki Napok központi témája a ló. Fodor István polgármester megnyitójából idézzük:
Itt és most a magyarság összetartozásának élő jelképét, a lovat ünnepeljük. A látvány nem csal, egyszerre hordoz múltat, jelent és jövendőt. Az Olt vizével ölelt föld a miénk, szélben ringatózó búzatáblákkal, melyek fölé tüzet raknak a csillagok, miénk a tág tekintetû legelők és erdők karéja is, ahol mélyet lélegezhet a szabadságra vágyó ember. Szeretünk hazánknak e szögletében élni, ahol őseink verítékes munkája a jelen küzdelmeivel egybeolvad. Egyre élénkülő lovaséletünket figyelemmel kísérve erősödik meg bennünk az az érzés, hogy igen, lovas nemzet a magyar.
A gőzgép feltalálása előtt az élet természetes része volt a lovakkal végzett munka, a rájuk alapozott közlekedés, és mint mindenhol, községünkben is fogatolták a lovakat az egyes fogattól a négyes fogatig. Ezek a fogatok húzták a szekeret, az urak hintóját csakúgy, mint a bodoki vízzel megrakodott lajtorjás szekeret vagy akár a tûzoltók kocsiját.
Ez a szövegrészlet számunkra azért is figyelemre méltó, mert a bodoki rendezvény fő témájának a bemutatását nem is akármilyen nyelvi köntösbe öltözteti, szövete szemléletes, jelképi elemekben gazdag, kulturált, megnyerő, szakmailag is helytálló, mert a beavatatlan számára is sejteti, hogy a beszélő őszintén és odaadással kedveli, szereti témáját, a lovat. Fodor István polgármester szakmája szerint állat-egészségügyi technikus, s ezzel mintegy megelőlegezzük azt, hogy miért és miként is ,,futtatták fel? Bodokon egy közösségi ünnep főhőseivé a lovakat.
Fodor István beszédére visszatérve, mikor megjegyeztem, hogy ünnepi szövege imponálóan jó, arcán iskoláskorára emlékeztető pírral mondta, hogy éjszaka is felébredt a szöveg miatt, négyszer is újraírta. (Én azt hittem, hogy hivatásos tollforgató mûve a köszöntőbeszéd.)
Még mindig a szép magyar beszédnél időzve: a lovasszemlét, lovasbemutatót, fogathajtást Bartha Róbert vállalkozó, állattenyésztő mérnök, a lovassportok aktív mûvelője vezette föl a szabadtéri színpadon, majd az egész napos programot maga dirigálta. Mondta is valaki, hogy többet kibír, mint egy ló. Azt tudtuk, hogy Bartha Róbert a saját fajlovakat tenyésztő vállalkozására alapozott Lipicai Lovas Klub létrehozója és fenntartója, de hogy a lónemesítésről, a lovassportokról, a ló és az ember kapcsolatáról a bodoki füves pályán ilyen imponáló magyar és román nyelvi kultúrát bizonyítóan szóljon, az nem szerepelt elvárásaink között. Ezért volt a meglepetésen túl is élmény kétnapos szereplése. És a bodoki siker titkainak összetevő elemei is itt keresendők: Bartha mérnök nem a szûk szakmai sáv szemellenzőjén nézi és szereti a lovat, hanem a ló és az ember, mindkettő természeti és társadalmi élettere, bonyolult kapcsolatrendszere érdekli. Tájékozottsága, szakmai és emberismeretei imponálóak. Meglepődve tapasztalhattuk, hogy nem csak a lovak gazdáit, ezek szakmai-emberi kvalitásait ismeri, hanem a távolabbi erdélyi részekről érkező lovak ,,személyi? adatait is sorolni képes, nevén szólítja, a családfáját is skiccelni tudja, mondjuk, a gyergyóalfalusi lónak és csikójának. Megfigyelem: többnyire papír nélkül.
A ló és ember alkalomhoz illő, civilizált viselkedésének apró elemei a rendezvény egészét jellemzik, nemesítik és a szórakoztatáson túl az élmények magasságába emelik. Ha a ló elővezetőjének hiányzott a tökfedője, Bartha Róbert mérnök kedves, ironikus élcelődéssel tette ezt szóvá: Kalappal, komám! Ha az egyik - egyébként egyetlen - kezdő akadályhajtó túlságosan csapkodott-rittyegtetett az ostorával, a versenyből nem állították ki ugyan, de jelezték, hogy ha ezt a lóporos fogathajtást képtelen abbahagyni, akkor többé nem kell kalapot emelnie a bírálók előtt. Ha a lovas rossz oldalon vezeti a lovat, nem késik a figyelmeztetés: elsősorban nem a gazdát, hanem a lovat minősíti a zsûri.
Bartha Róbert minden alkalommal szólt a jármûvekről, a típus meghatározásán túl kiemelte ennek mûvészi értékét, praktikusságát és eleganciáját, értékelte a lószerszámot, a lovas öltözetét. Volt megjegyezése arra is, ha a lovas úgy ült a bakon, mint a macska a sövényen, szólt arról is, hogy a serény lovat miért nem kell sarkantyúzni.
Külön kell szólni a bodoki vállalkozásnak a lónemesítési, lótenyésztési szakmai vonatkozásairól is. Bartha Róbert vállalkozásának jól érzékelhető hozadéka a nyilvánosság előtt lebonyolított versenyszerû szemle, a lipicai fajta és a munkalovak küllemvizsgája, mustrája.
A versenylovak egyedeinek és a fajta tulajdonságainak versenyszerû elbírálása a lótenyésztés és lótartás szépségét, értékét tudatosítja, olyan értékmérő, amely a lóállomány állapotának egészére kihat, miközben szépségigényt és élményt, sportszerû megmérettetést is nyújt. A szakmai, tapasztalati szempontból az európai mérce magasságába sorozott és többszörösen díjazott fogathajtókból, állatorvosokból és állattenyésztő mérnökökből álló zsûri a lovak faji tulajdonságai mellett az állat küllemének ápoltságát, a köröm állapotától a füle hegyéig, a farka tövéig minden értékét-szépségét figyelembe veszik. A munkalovak szemléje és díjazása is a lótartó gazdák tömegeit öltözteti ünneplőbe, és készteti ki-ki a maga lovát dicséri alapon is, a lipicai kancakisasszonyok és a ficánkoló s szerepcserével a lovászt a kantárszáron vezető csődörök leszólásával, olyan alapon, hogy ez a lókisasszony egy hét múlva sem érne haza Gyergyóba, de az én Laci, Gabi lovam az istállót is elhúzná.
A nézők százai megcsodálhatták a széle-hosszát tekintve szélsőséges egyedeket is: a gyergyói Orosz László egytonnás ménjét, a Szultánt, a sepsiszentgyörgyi Molnár Ferenc robusztus alkatú, félnehéz ménjeit, Gabit, Lacit, Nuci nevû kancáját, Molnár Ferenc egyébként hét lova közül ötöt futtatott a pályán, és futott vélük körbe-karikába, lévén maga is félnehéz súlycsoportba tartozó férfiú - ,,ezek a tegnap még két öl fát hoztak haza 25 kilométerről, a Baróti-hegyekből? -, a gyergyói Orosz László a már említett tonnás ménjétől a póni fajtából is versenyre állíttatott egy kis törpét, de a díjakat a Sólyom és a Holló nevû ménjeivel s a Móka nevû lipicai kancával szerezte meg. Érdemes odafigyelni - és megtanulni, visszatanulni - a lótenyésztők névadási szokásait is: amíg saját gyerekeink nyelvficamító idegen nevekre kapkodják a fejüket, addig a kedvenc lovát Jancsi, Laci, Vihar, Hajni, Sólyom, Holló, Gabi, Móka névre kereszteli, és többnyire csak akkor ad a lovának idegen hangzású neveket, ha azokat nemzetközi versenyeken is futtatja.
A bodoki lovasnapok példaadóak azért is, mert a bodokiak önmaguk erőfeszítése és tág támogatási körök segítségével teljes egészében felülkerekedtek a különféle versenyeken a lovakat hajkurászó, rozoga gumikerekû szekereken ordítozó, lókínzó, ,,ereszd el a hajamat? típusú nyargalászatokon, és miközben nemes versengésben nemes lóbarátaink szépségét csillogtatják, kulturált kapcsolatteremtésre, környezetkímélésre okítanak. Bodokon a szikrázó napfényben az ápolt lovak szőre csillogott, s a következő lovas megmérettetés alkalmával minden bizonnyal kevesebb lesz a pálya szélén a talpunk alatt recsegő pillepalack, amelyet azok a lelkileg mosdatlan szemetelők dobálnak el, akik még nem látták a nemes lótenyésztők patyolattiszta istállóit, és nem fordultak meg a Bodoki-hegyek oldalában lévő legelők bársonyán.
A bodoki sportpálya két napig európai szintû rendezvény színterévé vált. Az akadályhajtás tárgyi elemeit például percek alatt távolították el. Bodokon nincs angol kertész, de a sportpálya fûnyírói a ködös Albionban sem vallanának szégyent. Erre az alkalomra a község egésze kimosakodott, virágdíszbe öltözött, az emberek is elővették az ünneplőruhát. És annak ellenére, hogy mostanság sûrûn, párhuzamosan, egymásra csúsztatva szervezik a falunapokat, Bodokot és a sportpálya környékét százak és százak keresték föl.
A jól szervezett, civilizált és kulturált rendezvény abba a bodoki cselekvéssorba illeszthető, amely dr. Kádár László állatorvos és Tóth Ferenc mérnök által Dálnokon és Szentkatolnán megteremtett nemes lótenyésztés maradékát Bodokra átmenekítette, és ezt - Székelyföld egyik legnagyobb értékét-kincsét - őrzi, ápolja, gyarapítja. Munkájukat szemmel láthatóan jeles állatnemesítő és -tenyésztő szakemberek segítik a nagyközönség szimpátiája által kísérve.
Jövőre ugyanitt - illetve ugyancsak Bodokon, de már az új, a Bodoki Borvíz közelében épített fogathajtópályán - kerül sor a Bodoki Napok III. kiadására. Ebben bízhatunk, mert sem Bartha Róbert, sem Fodor István nem az a fajta, aki, amit lovon fogad, gyalog meg nem állja. De azért nem ártana egy kevés megyei és sok vállalkozói támogatás.
Bartha Róbert, a Lipicai Lovas Klub vezetője, a háromszéki lovaskiképzés, fogatolás oktatója, lovastúrák szervezője a maga nemzetközi fogathajtó-képzettségével és gyakorlatával európai szakmai levegőt áramoltat a Bodoki-hegység alá, s amikor ez Fodor István polgármester és társai, Háromszék lótartó-lónevelő szakembereinek és gazdaembereinek az áldozatos lóbarát tevékenységével s a nagyközönség támogató érdeklődésével találkozik, olyan felhajtó erő keletkezik, amely Székelyföld egyik páratlan kincsét-értékét emeli magasba.
Elvégre lovas nemzet lennénk. Nem?
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép