Területi autonómiára szükség van, ám ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni - ezeket a konklúziókat vonhatjuk le az RMDSZ által szervezett Szent Iván-napi konferencia előadásaiból. A Holnap autonómiája címû értekezlet gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekezett körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékûnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői.
Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója gazdasági szempontból közelítette meg az autonómia kérdéskörét, arra kereste a választ, hogy eltartott vagy befizető-e a régió, mennyire lenne életképes egy autonóm tartomány. A statisztikai adatokból kiderült, eltartottak éppen nem vagyunk, de csak igen ésszerû átszervezésekkel lehetne mûködtetni egy autonóm rendszert. Tanulmány nem készült arról, hogy mi történne, ha elnyerné az autonóm státust a régió, de cáfolhatóak azok a spekulációk is, amelyek azt hirdetik, ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága, hisz a mûködő vállalkozásokat nem a kormány tartja el. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek? - vonta le a következtetést Antal Árpád képviselő, visszautalva a székelység hagyományaira, több évszázados történelmi tapasztalatokra.
Márton Árpád képviselő a különböző autonómiaformákat ismertette, és a jelenlegi alkotmány függvényében világította meg a kérdést. Alkotmánymódosítás nélkül csak új megyék hozhatóak létre, esetleg új fejlesztési régiók, melyek az EU-integráció során közigazgatási szerepet is kaphatnának - mondotta. A kisebbségi törvény a kulturális autonómiát teremtheti meg, azért olyan, amilyen, hogy az igények és lehetőségek szerint legyen alkalmazható. Egy nemzeti közösség dönthet úgy, hogy az államra bízza oktatási, kulturális és médiaintézményei finanszírozását, irányítását, ám beleszólási jogot kap, átvállalhat a finanszírozáson kívül minden döntésjogot, illetve berendezkedhet a teljes önállóságra. ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat? - magyarázta a képviselő.
,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen? - jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám mûködtetése a közösség feladata, rajta múlik, hogyan tud élni a lehetőséggel. Az európai autonómiamodellekről elmondta, tapasztalatok szempontjából fontosak, de nem másolhatóak. Felhívta a figyelmet egy paradoxonra: az tapasztalható, hogy az emberek egyre inkább elfordulnak a közélettől, ám az autonómia éppen a beavatkozásról, a közéleti aktivitásról szól. ,,Ma már van realitása Romániában is az autonómiának, a kulturális autonómia elindított egy folyamatot, nem szembeállítható a területi autonómiával, hanem ennek alapjaként tekinthető. A területi autonómiát majd egy következő jogszabályban kell megfogalmazni? - fejtette ki Varga Attila.
M?d?lin Guruianu és Dan Manol?chescu elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. A tabuk még léteznek, a románok egymás közt elismerhetik az autonómia pozitív jellegét, ám egy magyar előtt ezt még nem teszik meg.
Az előző előadások üzenetétől eltérő következtetéseket fogalmazott meg a késve érkező Demeter János megyei tanácselnök. Meglátása szerint nincs szükség a ,,szegénység autonómiájára?, a Székelyföldi Fejlesztési Régiót kell megteremteni. Önmagának is ellentmondó érvelése szerint a székelyföldi megyék eltartottak, a román állam tehet az itteni gazdasági állapotokról, és nem lennének képesek önálló mûködésre.
,,Ma Székelyföld úgy viselkedik, mint egy munkavállaló, aki dolgozgat ugyan, de nem látja értelmét a teljes erőbedobásnak, ha elnyeri az autonómiát, vállalkozóvá alakulhat, aki érzi majd, van értelme hajtani, mert saját gazdagodásáért teszi azt? - vonta le a konferencia üzenetének is tekinthető következtetést Antal Árpád képviselő.
Farkas Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.