Gyarapodó magyarokRiport: Százmilliárdokról van szó

2005. július 6., szerda, Archívum 2003–2007

A sorozat eddigi folytatásai által felvetett pár kérdés megválaszolása végett kerestük fel a megyei mezőgazdasági szakigazgatóságot, ahova nyilván még visszatérünk.
Állatszámok
Addig is haszonnal forgattunk egy most készült kimutatást, mely a megyei állattenyésztés áprilisi helyzetét tükrözi. Szükségtelen kiemelni, hogy domborzati-földrajzi adottságaink, ha valaminek, akkor eme ágazatnak kedveznek, nemkülönben a megye gazdasági hagyományai. No de lesz-e jövője az állattartásnak a székelység déli végein? Pár számadat a mai állapotokról:
A magánszektorban fejőstehenet és vemhes üszőt 13,1 ezer gazdaságban tartanak, ebből egy-két darabot 11,3 ezer gazda, a többinek már nagyobb szarvasmarha-állománya van. A fenti gazdaságok tíz százaléka (1335) legalább három-öt tehenet tart, nagyobb szabású tejgazdasága van a többinek, melyből végül a legversenyképesebbek alakulhatnak át tőkés vállalattá;
283 gazdaságban 6-10 fejőstehén és vemhes üsző, 77-ben 11-15, 58-ban 21-30, 12-ben 51-100, 3-ban 100-nál több van;
bikaborjú-hizlalással 3152 gazdaság foglalkozik a megyében, 88 százalékuk csak egyet-kettőt nevel, tíz százalék 3-5-öt, a maradék két százalék (70 gazdaság) 6-35 borjút is hizlal, utóbbiakban található a szóban forgó 5547 bikaborjúból 808.
Ennyi talán elég lesz egyelőre a statisztikából. Az érzékelhető tendenciák felől Gyurkó László mérnöktől a következőket tudtuk meg:
Mindenképpen megfigyelhető, hogy évről évre csökken ama szarvasmarhatartók száma, akiknek csak egy-két tehenük van, és szaporodik azoké, akik 15-nél több tehenet tartanak. Az 1989-es létszám (106 000) a felére csökkent, és ez évek óta tartja magát, olyan 47 000-48 000 van a megyében, ebből tehén és üsző 27 000.
- Érezhető-e átállás a húsmarhatenyésztésre, melyre megyénk állítólag alkalmasabb?
- Erről egyelőre szó sincs, Szárazajtán tudok egy ilyen jellegû farmról, de a többség tejgazdaságot tart fenn. Hogy a tejkvótánk mennyi lesz, az jövő ilyenkorra derül ki, most folyik a nyilvántartás, márciusban kezdték mérni, és annak alapján szabja meg az unió, hogy jövő áprilisig mennyit kell kifejni a megyében. Nagyobb szabású tejtermelésre szakosodott gazdaságot a Conitrans Kft. tart fenn, továbbá Bakk István Szentkatolnán, annak számít a Zoocomp 800 tehénnel és a baróti Silvalin. Akinek egy-két tehene van, az távlatilag legfeljebb saját ellátásra fordíthatja a tejet, amennyiben még folytatni kívánja a dolgot.
A sertéseknél a létszám szintén évek óta megállapodott a 44 000 körül, ebből koca 7600. Kocát 4500 gazdaságban tartanak. A lécfalvi kombinát is 25 000-ről 11 000-re csökkentette az elmúlt évtizedben a sertésszámot. Sok vele a baj, persze, de az olcsó hús behozatala is közrejátszott ebben, illetve az, hogy amíg Barót hátrányos helyzetû övezet volt, addig vámmentesen hozhatott be sertést.
Az idén született 104 000 bárány, ezzel a juhlétszám felment 216 000-re, most talán 160 000 körül van, év végéig lemegy 140 000-re, s jövőre újból felszökik. A gyapjú nem kell, a húst nem lehet igazán jól eladni, emiatt több vajnafalvi juhász eladta nyájait, és tehenészetet rendezett be. Aki kitartott, az főleg a tejtermékekkel és a bárányhússal kereskedik.
Csoportosítás, segélyosztás
Riasztó számadatként röppentette fel a sajtó, hogy megyénkben 40 000 lenne a mezőgazdasági egységek száma, nos, a szakigazgatóság kb. harmincezer gazdaságnak nyújtja idén a legátfogóbb kuponos támogatást, melyet minden földtulajdonos megkap - s ez még mindig ijesztően nagy szám. Ijesztő, ha arra gondolunk, hogy nem egy európai államban, ahol a földkoncentráció végbement, és az optimális gazdaságnagyság már kialakult, összesen nincs ennyi.
No de a 30 000 - bár lehet, hogy az összes beltelek-tulajdonos száma felmegy 40 000-re - mezőgazdaságinak minősíthető egység nem részesül a támogatásokból egyformán, ami érthető, az állampolitika által előnyben részesített szempontok is kiviláglanak abból, ahogy a támogatásra szánt pénzeket odaítélik.
Létezik a 30 000-es kereten belül 2580 bejegyzett ún. családi vállalkozás és 256 ún. üzemgazdaság, ezek, mint kitûnik az alábbiakból, kiemelt fejlesztésben részesülnek. Kiválasztásuk úgy történt, hogy egy adott kritériumrendszernek kellett megfelelniük. Az üzemgazdaságot, melyet tehát teljes értékû kereskedelmi társaságnak fogadnak el, általában közép- vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakember vezeti, és 100 ponton felüli osztályozást kell elérnie. A mi vidékünkön ez legalább 50 hektáros területet vagy 300 hízóállatot, vagy 15 fejőshetenet, vagy 100 disznót, vagy 2000 tyúkot, vagy 5000 hízótyúkot, vagy 50 család méhet stb. jelent, a 100-as pontszám a vegyes gazdaságok esetében más képlet szerint áll össze. E kritériumokra még visszatérünk. Aki főiskolát vagy technikumot, középiskolát nem végzett, az is igényelheti gazdasága felvételét e listára, ha a szakigazgatóság által kiírt vizsgákat leteszi, ezekről bizonyítványt kaphat. A fennmaradó 26 000 gazdaságot külön nem illetik semmilyen névvel a hivatalos okmányok, ezeket nyilván olyan, jórészt önfenntartó, de a feleslegből piacra is termelő földmûvesek vezetik, akiket lehet mezőgazdasági termelőknek, családi gazdálkodóknak is nevezni, magát a portát családi gazdaságnak, de itt is megvan a különbségtétel a vállalatként kezelhető üzemgazdaság, illetve családi vállalkozás és a csak hagyományosan is gazdaságnak minősülő többi között. Hogy ma ezek még a többséget jelentik, de már nem sokáig - ebben áll jelenünk kiforratlansága és kilátásaink kulcsa.
Mire folyósított hát pénzt tavaly - és százmilliárdokról van szó - és hányaknak a háromszéki szakigazgatóság? Előrebocsátjuk, hogy ezek háromfélék lehetnek: segélyek (szubvenciók), termelési prémiumok (pl. a tejtámogatás) és ún. átutalások, melyeket az állami költségvetésből osztanak le a mezőgazdasági minisztériumnak, és az továbbadja. Íme a sajtóhoz eljuttatott közlemény pár adata:
- traktorvásárlásra, egyéb gépbeszerzésre kamattámogatásban részesült 18 igénylő összesen 692 millió lej értékben (1999/36-os kormányrendelet)
- vetőmagtermesztő 21 gazdaságnak kifizettek 8,3 milliárd lejt (2002/1588-as kormányhatározat)
- tejprémiumban részesült 8800 igénylő 84,146 milliárd lej értékben
- hústermelők és állattenyésztők, 93-an kaptak 10,47 milliárd lejt (2002/1556 kormányhatározat)
- szarvasmarha-istálló építésére, üszővásárlásra kapott 1,3 milliárd lejt egy gazda (2003/865-ös kormányhatározat)
- 1649 állattenyésztőnek odaítéltek 15,31 milliárd lejt a 2003/1593-as kormányhatározat alapján
- traktorvásárlásra, gépbeszerzésre 38 gazdának adtak 4,989 milliárd lejt (2003/1399-es határozat)
- 488 növénytermesztő gazdának folyósítottak 89 millió lejt a megítélt 9,049 milliárd lejből (2003/1594-es határozat)
- egy személy kérte és kapott 121 milliót, hogy gabonáját tárolhassa (2004/1046-os határozat)
- 95 gazdának előirányoztak - 2004 decemberében még nem fizették volt ki - 1,647 milliárd lejt kárpótlásképpen kényszervágásért
- 41-nek hagytak jóvá traktorvásárlásra 5,116 milliárd lejt, ebből 3,083-at ki is fizettek (2004/918-as határozat)
- 7-en kaptak 529 millió kárpótlást természeti katasztrófák okozta károkért (2002/381-es törvény)
- 23 081 gazda nyújtott be összesen 90,985 milliárd lejre igénylést a birtokolt 36,394 hektár alapján - ebből az őszi kultúrákért folyósítottak 16,393 milliárdot (2004/61-es sürgősségi rendelet)
- 23 240 kérelmezőnek kifizettek 54,58 milliárdot (2003/72-es sürgősségi rendelet). Az utóbbi kettő tehát mindenkinek járt.
- 1420 állattenyésztő kapott végül összesen 6,935 milliárdot termelésnövelésre és a minőségi mutatók javítására (187/2003-as határozat).
Ezeket az összegeket osztotta hát ki a megyei szakigazgatás, jól látható, hogy a mindenkinek jutó és a végtelenségig elaprózódó kisebb juttatások kivételével a többi nagyon kisszámú tétel nemcsak hogy jól meghatározott célzott támogatást jelent, hanem összegszerûen is számottevőbb, tehát termelőtőkeként kelthető életre. Hogy kik legyenek a szerencsések, és minek köszönhetik kiválasztottságukat, erről nem szól a fáma - illetve a fáma, lehet, igen, a közlemény azonban nem. Különben is a helyszínen lenne érdemes utánajárni, mi lett a folyósított lejszázmilliókkal.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-07-06: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta

2005-07-06: Archívum 2003–2007 - :

Riport: Magányos fenyő (Jegyzet)