A korábban ismertetett almamolyon kívül gyümölcsöseinkben más molyok lárvái is károsíthatnak. Ezek közé tartozik a kevésbé ismert körtemoly (Laspeyresia pyrivora), amelyet sokáig az almamollyal tévesztettek össze. Az almamolyhoz nagyon hasonló lepkefaj kárképe azonban igen jellegzetes, az előbbitől jól megkülönböztethető.
A lárva behatolási nyílását a tojás elfedi, így ez a gyümölcs felületén nem észlelhető. Ennek helyén a körte növekedésének üteme lelassul, sekély bemélyedés keletkezik, melynek alján a tojás elhagyott, szürkés színû héja alatt, vékony, egyenes, a magház irányába hatoló, ürülékmentes lárvajárat található. A lárva miután elfogyasztotta a körte magvait, egy más irányú, kör keresztmetszetû, ürülék- és rágcsálékmentes egyenes járaton a gyümölcsből kifurakodik és eltávozik.
Nálunk évente egy nemzedékben, június-júliusban rajzik. Az imágók nappal a fa koronájában tartózkodnak, rajzásuk az alkonyati, esti órákra korlátozódik. A nőstény tojásait többnyire a gyümölcs felszínének középső harmadára rakja. Egy gyümölcsön erős fertőzés esetén több tojás is található. Egy nőstény általában 60-150 tojást rak.
A sötétvörös színû, lapított, kb. 1 mm átmérőjû tojásból a hernyó egy hét múlva kel ki. A kikelő hernyó nem tartózkodik a gyümölcs felszínén, hanem a tojás héját alulról áttörve azonnal a körte belsejébe furakodik. A gyümölcs húsában nem táplálkozik, hanem vékony, egyenes, ürülékmentes járaton keresztül a magházba hatol. A hernyó kizárólag a körte magjával táplálkozik, s körülbeül egy hónapos fejlődés után egyenes kijáratot készít, amelyen elhagyja a gyümölcsöt. A kijárati nyílás és környéke is tiszta, nincs ürülékszemcsékkel szennyezve. A lárvák zömmel augusztus végén kezdik elhagyni a gyümölcsöket, ekkor a talajra vetik magukat, és a gyepszintben, illetve a talajban sûrû szövésû gubóban hernyóként telelnek át. Nyár elején a kifejlett, 16-18 mm hosszúságú, sárgásfehér színû, enyhén rózsaszínes árnyalatú hernyók telelőhelyükön bábozódnak, a 2 cm fesztávolságú, halvány szürkéskék imágók nyáron rajzanak.
A körtemoly elleni vegyszeres védekezés lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Mivel a körtemoly hernyója a tojásból közvetlenül - a gyümölcs felszínének érintése nélkül - hatol be a körte belsejébe, a védekezés eredménytelen az olyan szerekkel, amelyeknek csak kontakthatásuk van. Az eddigi tapasztalatok szerint a körtemoly ellen a főrajzás időszakában mélyhatású szerekkel végzett permetezések eredményesek, mint a Pyrinex 20 EC 0,3%, Actellic 50 EC 0,05%, Cascade 5 EC 0,05%, Dimilin 25 WP 0,03%, Reldan 40 EC 0,15%, Ecalux 0,075 százalékos töménységben. A varasodás és a lisztharmat megelőzése érdekében ajánlatos az előbbiekhez a következő gombaölő szerek közül is adagolni: Anvil 5 SC 0,06%, Rubigan 12 EC 0,04%, Punch 40 EC 0,01%, Vecctra 10 SC 0,03 százalékban.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.