
A falu szerkezete és kiterjedése állandó változáson ment át a történelem során. A templom, a pap és az iskolamester háza a falu északi oldalán volt építve. Arrafelé nem terjedhetett a falu a földrajzi adottságok miatt, így ott nem is alakulhatott ki a község központja. Sokáig nem is nőtt a falu nagyon, mert a szegény emberek sokszor a nemesi telkek egy-egy szegletében, kicsi viskókban éltek, vagy egy-egy kis jószághelyen, ami a földesúré volt. Példa erre egy egyházi jegyzőkönyv: ,,Az Prédicátor háza vagyon az Templomhegyre felmenő két út között, fellyül vicinus N. Nemzetes Székely András Úr Árváinak Szabó János nevû jobbágya de Buzsi.? Ezekre az jószághelyekre építettek, legtöbbször egy-egy szoba-konyhás házat, amelyeknek többször átalakított változatai fennmaradtak az 1970-es évekig, a Dobolyka déli oldalához hozzátapadva.
1920-ban az egyház a Lenkertből eladott 7 hold földet, hogy a papi lakot és a templomot javítani tudják, így bővülhetett a komollói utca bal oldala lefelé. Ugyanezen években az agrárreform keretében kiosztották a Füveskertet is, amely azelőtt a község tulajdona volt, és azt is beépítették. Így épült ki a Szentgyörgy felé vezető út bal oldala, a hátulsó utca és a komollói utca jobb oldala a Demeter Ferenc háza mögötti utcától lefelé. A II világháború után a Füveskertnek még megmaradó részét osztották ki elsősorban a lengyári munkásoknak, és beépítették. A nyugati részén az építkezés még most is tart, akárcsak a Lenkert Kőhídig tartó részének a beépítése, különösen azután, hogy a hetvenes években a kollektív gazdaság is oda építtette fel a két mérnöki lakást.
A Feketeügy baloldalán, ,,a hídon túl? csak az Antosoknak, illetve később Márton úréknak egy zsellérháza árválkodott, a csordaút túloldalán lévő, 1884-ben Ruzsa András és Kánduly Juci által épített cigányputri társaságában, amiről az építők kötelezték magukat, hogy ha úgy adódódik, ,,nyolc nap alatt azonnal eltávolítják a község helyéről?. Mára ez a zsellérház az árvízszabályozás miatt eltûnt, de az egykori cigányházak helyett egyre szebb házakat építettek a magyar ajkú cigányok, és Magyarországon dolgozva, megfigyelvén az ott épülő házakat, szebbnél szebbeket építenek. Példa rá az út bal oldalán a 2003-ban elkészült épület. A Kovásznára vezető út jobb oldalára már az ?50-es évek végén felépült Lutz József lengyári vasesztergályos és Kovács Lajos tanító háza, rajtuk túl 2004-ben kezdték el egy ikerház építését. Úgy néz ki, hogy a növekedés iránya erre tart.
Régebb nemcsak a már említett egyházi létesítmények voltak a falu felső részén, hanem más középület is. A falu vagy községháza a jelenlegi Csősz Mihály-féle ház helyén volt, már amilyen lehetett, hiszen még az 1880-as években is Komollón volt a közjegyzőség székháza. Valószínû, a postahivatal is a községháza mellett volt, amire abból következtetünk, hogy amikor1889-ben az emlékezetes nagy tûzvészkor leégett az itteni Külső és Belső utca, ,,a rétyi, komollói, szentiványi és eresztevényi tûzoltóságnak a postát sikerült megmenteni?.
A jelenlegi polgármesteri hivatal a múlt század végén épült jegyzői irodának, lakásnak, a keleti végén egy jókora gyûlésteremmel. Az előkészületekre való utalást 1881 ben találjuk, amikor költségvetési tervet is készítettek 940 forint értékben. 1884-ben megkapják az építési engedélyt, de úgy határoznak, hogy ,,miután a jelenleg meglévő telek árvíz esetén víz által elboríttatik, félre eső helyt van (?) egy alkalmasabb bennvaló?-t szerezzenek vásár, esetleg csere útján. Így épült aztán a mai helyére az említett középület, mintegy előre látván, hogy a falu is lefelé fog terjeszkedni.
A gyûlésterem végéhez toldatott hozzá aztán 1965-66-ban a kultúrotthon, és ennek végében a zeneterem. A jelenlegi szép, modern iskola a hajdani Antos-kúria kertjében épült fel hosszas vándorlás után. Az óvoda az eredeti helyére épült ezzel a céllal. 1975-ben még két tanteremmel bővült.
Orvosi rendelő és orvosi lakás a hajdani, e célra átalakított Antos-kúriában van.
A vegyesüzlet a második világháború után épült a ma is létező kocsmával együtt. Jelenleg a megyei kereskedelmi unió tulajdona még, bár a rétyi ,,kényszerrészvényesek? pénzéből épült. Varga László helyi származású kereskedő üzemelteti mindkét részleget. Azelőtt a mellette lévő házban lakó, zsidó származású Nemes Vilmos kereskedő szatócsboltjában vásároltak és ittak az emberek, ahol kuglipálya is volt. Üzletet tartott fenn a II. világháború után még Szilágyi Ferenc is, és a Páll Ferenc házában is létezett üzlet.
Vágóhíd a Feketeügy jobb partján, a híd sarkánál volt. Az állatokat előzetes szigorú vizsgálat és pecsételés után itt vágták le, majd vitték haza a mészárosok a mészárszékükbe, ahol megfelelő körülmények között tárolták, mérték ki a húst. A XX. század elején sok ideig Ferenc Károly, Uzonból ide nősült ember volt a mészáros, aki Salamon Antal háza mögött lakott, majd Maksai József, akinek a főúton volt a széke, illetve Porodán József, aki a mostani tulajdonos, Dálnoki Lajos kertje sarkában, az emlékoszloppal szemben lévő kis mészárszékben árult. (?)
A falutól egy kilométerre volt a rövid életû lenfeldolgozó üzem, amelynek kezdeti területét államosítással 26 hektárra növelték. Ma az épületek egy része az összeomlás szélén. Magánkézbe került, hogy mi lesz a sorsa, az a jövő zenéje.
A lengyár kerítésének keleti részénél, a Feketeügy gátjának építésekor a Cserésdomb és az új gát közé építettek egy kb. 100 m hosszú gátat, s ezzel a Feketeügy hajdani nagy kanyarja helyén lévő sásos kaszáló helyén egy 26 hektáros tó keletkezett, amelyet a Szacsva patak táplál vízzel. Ezt a tavat a változáskor sikerült a feléje kinyúló mohó kezek elől megmenteni a községnek. További sorsa, hasznosítása a község mindenkori vezetőségétől függ majd.
A tó nyugati részére a kereskedelmi unió építtetett egy szállodát és egy vendéglőt a ?80-as évek végén Tavirózsa fogadó néven. Jelenleg a Petrom bérli.
A tó és a lengyár közötti területre, az ún. Cserésdombra egymás hegye-hátára mintegy száz hétvégi házat építettek az 1990-et követő zûrzavaros időkben. Jogi és településrendezési helyzetének tisztázása most van folyamatban. (?)
Vízimalom-építésről 1757-ből van írásos emlékünk, abban a bőrkötéses könyvben, amelyet Antos István csináltatott azért, hogy a szombati vámot legyen, hova bejegyezni, amit annak örömére ajánlott fel, mert sikerült megépítenie és elindítania a malmot két kővel, a következő évben pedig megindult a harmadik kő is. Hogy ezt a Törökrétbe, tehát a Feketeügy jobb partjára épített malmot mikor vitte el az árvíz, arra nézve nem találtunk semmilyen adatot. Szájhagyományból tudjuk, hogy a következőt már fennebb, a Feketeügy túlsó partjára építették árvízkerékkel ellátva. Ez a Dombora családé volt. Kásatörő és szita is volt rajta. Ezt a Szörcséről jött Nagy József vette meg, és Csoma Károly kisborosnyói ács vezetésével újjáépítették, de már kisebbre. Utolsó gátját, ugyancsak a fenti mester irányításával, 1960-ban csinálták erdei fenyőből, és a gát mögötti részt kővel rakták ki. Ez az ezredfordulón omlott össze.
A régi kúriák közül az Antos-féle maradt meg, némileg átépítve a belső tere, orvosi rendelő és lakás. Egyedül az ambitusa őrizte meg a régi formát. Megmaradt eredeti fromájában a valamikor ugyancsak az Antosoké volt Boga-féle ház, de az ambitusát ennek is megváltoztatták, akárcsak a Losonczi Domokos által eladott kúriának, amely ma a Dálnoki Lajosé. Az iskolának megvett Székely Antal-féle kúriát a hozzátoldott két osztályteremmel együtt az új iskola építésekor lebontották, akárcsak Majos András a Székely Sámuel kúriáját, de annak a belső szerkezetét meghagyták, csak a konyhát osztották két részre: konyhára és kamrára, és az ambitust zárták ők is ablakkal, akár a többiek. A Székely Dénes-féle kúria, mert valamikor a XX. század elején újra volt fedve baconi cseréppel, jó állapotban van, csak a nagy ebédlőt választották ketté a tulajdonosok akarata ellenére a népi hatalom éveiben, hogy lakót tudjanak tenni bele. Jelenleg Székely Dénes ükunokája, Nagy István és családjának tulajdona. Székely István kúriája áll, igaz, úgy, hogy az első szobát lebontották, így vinkli alakúra átalakítva kisebb tetőt tudtak tenni. Megvan a régi, bolthajtásos pince és az istálló egyik alapkövén a kőbe vésett dátum. A Gazdák kúriája házasság révén Györgyjakab lett. Korhadozó zsindelyes teteje a múlt század hetvenes éveiig állta a Nemere meg-megújuló rohamait, aztán összeomlott. Szépen faragott gerendái a XVII. század elejéről a csernátoni múzeumban láthatók. Nagyon jó állapotban van az idős Salamon Antal által a millennium tiszteletére empire stílusban renováltatott kúria, amelyet a jó minőségû palatető és az új gazdája, Papp András megóvott a pusztulástól. Az ugyancsak házasság révén Györgyjakaboké lett másik kúriának a belső szerkezete megmaradt, csak a zsindelyt cserélték ki azbesztfödémmel.(...)